Feketegazdaság

Indiában óriási a feketegazdaság: 460 milliárd dollárra taksálják azon ügyletek összegét, amelyek nem szerepelnek a cégek könyvelésében, készpénzben fizetik őket, így eltűnnek az adóhatóság szeme elől. Ez túl nagy összeg ahhoz, hogy az állam lemondjon róla, ezért jön a gazdaság fehérítése. Ez nem olyan egyszerű, mint a fejlettebb országokban, ezért úgy tűnik, hogy a leghatékonyabb megoldás a készpénzhasználat visszaszorítása, esetleg megszüntetése lehet.

A fekete pénzek aránya több okból nagyobb, mint más országokban. Egyrészt a GDP felét kis cégek vagy magánvállalkozások termelik, ahol szinte kizárólagos volt eddig a készpénzhasználat. Ez szinte teljes adóelkerüléshez vezethet, miközben eleve nem hatékony az ország adórendszere: jellemzők a közvetett adók (forgalmi és jövedéki adók), és kicsi a közvetlen adók, mint például a jövedelemadó aránya. Indiában utóbbiakból csak az adóbevételek 35 százaléka adódik, míg az OECD átlag jellemzően 65 százalék körül van.

Adóelkerülés

Indiában már egy évtizede az egyik legkomolyabb politikai kérdés az adóelkerülés, de először a legmagasabb szinten kezdték a felgöngyölítést: az adózásért felelő miniszter magasrangú politikusokat vádolt meg, hogy offshore számlákon tartanak pénzeket. Modi miniszterelnök pedig 2 éve azt ígérte, hogy ezeket mind hazahozatja. Ez a probléma persze nemcsak Indiában merül fel, és általában nem is ennek megoldásából lesz a nagy bevétel, ez inkább csak politikai marketingnek jó, mielőtt megkezdődik a hatékonyabb adóbeszedés a gazdaság minden szektorában, azaz a nép sorai között.

A Bloomberg szerint Modi egy bizottságot kért fel, hogy tegyenek javaslatot az adóbeszedés hatékonyságának megnövelésére. Az egyik javaslatuk az volt, hogy a 300 ezer rúpia (4 500 dollár, 1,3 millió forint) fölötti fizetéseknél kötelező utalás legyen, és másfél millió rúpiánál (6,5 millió forint) nagyobb összeget ne lehessen legálisan készpénzben tartani. Ez utóbbinak persze nem sok értelme lehet, egyrészt, mert ennyit amúgy is ritkán tartanak a párnacihában, másrészt ha valakinek ez a mániája, azt úgysem lehet megtiltani.

Technológiai ugrás

A bizonyos tranzakcióknál való kötelező utalás viszont ésszerű lehet, annál is inkább, mivel más országokban is van példa ilyen szabályozásra. Belgiumban például, ahol a világon a legmagasabb, 93 százalék a készpénzmentes fizetések aránya, nem lehet 3000 euró fölötti összeget hivatalosan készpénzben fizetni.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, mindenekelőtt az infrastruktúrát kell fejleszteni, vagyis lehetővé tenni, hogy mindenki könnyen és olcsón intézhesse készpénzmentes fizetéseit. Első lépésként egy olyan mobilalkalmazást fejlesztettek ki, amely leegyszerűsíti az utalásokat, bármely bank ügyfele is legyen a felhasználó. A tervek szerint ennek továbbfejlesztésével a világ egyik legfejlettebb fizetési infrastruktúráját akarjak létrehozni, melynek költségeit is alacsonyan akarják tartani.

Ez már a készpénzmentesség irányába tolná el a gazdaságot, hisz most sokszor a készpénz távoli vidékekre való kiszállítása is gondot okoz, a hagyományos banki infrastruktúra pedig igen fejletlen. Így egyszerűen átugranák a hagyományos bankolást, és rögtön a legfejlettebb pénzkezelési módszer terjedne el.