Ismét szép emelkedést mutatnak a fontosabb tőzsdeindexek, a Wall Streeten az indexek egy hónapos csúcsra értek csütörtökön a költségvetési támogatásokról szóló újabb tárgyalások hatására. Donald Trump elnök arról beszélt, hogy tárgyalnak az amerikai légitársaságok megsegítéséről. Választási cukorka Trump módra? Újra kapnának fejenként 1200 dolláros csekkeket az amerikaiak Donald Trumptól, mint tavasszal.
De a hírek ellentmondásosak és a kilátások nem egyértelműek, így a korábbi emelkedés egy része mostanáig már el is olvadt az USA-ban. Az S&P 500 jelenleg fél százalékos pluszban van, a technológiai részvények Nasdaq 100 indexe pedig 0,4 százalékkal emelkedik. Európában a német DAX 0,8, a francia CAC 0,6, a brit mutató 0,5 százalékos pluszban búcsúzott.
Miért gyenge a forint?
Budapesten 0,4 százalékos volt a BUX emelkedése, a Mol 1,8, a Richter 1,2 százalékkal ment fel. Az OTP 0,8 százalékkal esett, a Telekom 0,3 százalékkal lett olcsóbb. A forintnak is jó napja volt, 1,20 forinttal olcsóbb az euró, 357,50 az ára. Az olaj közel két és fél százalékos pluszban van, ami persze jót tett az olajcégeknek. Nem csak nálunk, de Amerikában is .
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A forint alakulását döntően a kamatok befolyásolhatják az Alapblog infografikája szerint.
Bár a folyó fizetési mérlegünk más hasonló országoktól eltérően mínuszos, korábban ennek ellenére is erős tudott maradni a fizetőeszközünk. Például a 2002-2008 közötti időszakban. Most viszont a kamatok nagyon alacsonyak, ami a forint gyengeségét okozhatja – írják.
Az amerikai politikára figyelnek
A piacok egyrészt az említett gazdaságsegítő támogatások kilátásba helyezésének hatására emelkednek. Másrészt most nyilvánvalóan maga az amerikai politika is nagyban befolyásolja a hangulatot. Gyakori vélemény, hogy a demokraták megszerezhetik a többséget mindkét házban (a szenátusban és a képviselőházban egyaránt). Ha így történne, az nagyobb törvényhozói hatalmat adna nekik, ami végső soron jó is lehet a részvénypiacok számára – írta a Bloomberg.com.
Elnökök helyett az alelnökök kellenének?
Donald Trump visszautasította, hogy a következő, október 15-re tervezett televíziós vitán részt vegyen, mivel azt csak online lehet megtartani.
Tegnap este az alelnök és a demokrata párti alelnökjelölt között egyébként volt egy érdekes televíziós vita, merőben másmilyen, mint bő egy hete az elnökjelöltek vitája. A két helyettes képes volt egymással érvelni és kulturáltan vitatkozni, emiatt van aki odáig megy, hogy az országnak igazából valamelyik helyettesre lenne szüksége, nem az elnökjelöltekre. Mások szerint ez a tv vita is elsősorban az ellenzéknek kedvezett, azaz a demokratáknak.
Megjött a szokásos csütörtöki adat az új munkanélküli kérelmek számáról, ami csökkent ugyan valamelyest, de valójában nem jelent túl sok változást az eddigiekhez képest. A munkanélküliség alapvetően magas, ami a támogatások és a beavatkozás felé gyakorol nyomást az amerikai politikusokra.
Nagyot ugrott az IBM
Az IBM technológiai óriás volt még fontos beszédtéma, a részvény nyolc százalékkal emelkedik. Ezt két hírnek tulajdonítják.
Egyrészt a harmadik negyedév eredményei jók lettek. Az IBM szolgáltatási és felhő-üzletága teljesítette a Wall Street magas elvárásait. Másrészt jót tett az a bejelentés, amely szerint a társaság két részre bomlik. “Ez masszívan emelheti az értékelését” – mondja az egyik kereskedő. Az amerikai csoport le akarja választani “Managed Infrastructure Services” (irányított infrastrukturális szolgáltatások) divízióját a “Global Technology” divízióról, és egy új részvénytársaságba szervezné ki.
A Regeneron Pharmaceuticals 2,4 százalékkal emelkedik. Trump amerikai elnök szerint a gyógyszergyár kísérleti gyógyszere sokat segített neki a koronavírus-fertőzés legyőzésében.
Ki nem találnád, ki a világ egyik legnagyobb műgyűjtője
A Deutsche Bank értékesíti a családi ezüstöt, eladja műgyűjteményének egyes részeit.
Mintegy 200 műalkotástól válik meg, de csak azokat választották ki, amelyek nem tartoztak a gyűjtemény középpontjába. A műalkotásokat a következő három évben a londoni és párizsi Christie’s és a müncheni Ketterer Kunst aukciós házakban árverezik el. A bank bevétele az “alacsony kétszámjegyű milliós” tartományban lehet. (Tehát valahol 10-50 millió euró között – a szerk.)
A 20. és 21. századi művészek több mint 55 ezer művével a Deutsche Banké a világ egyik legnagyobb vállalati műgyűjteménye – írta az N-Tv.de. Az utóbbi években a bank, amely világszerte 18 ezer munkahelyet szüntet meg költségcs9ökkentési céllal és évek óta veszteséges, már szépen csendben megvált több ezer műtárgytól.
A jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezésére. 
