Egészen 2020 júniusa, a koronavírus-válság első hulláma óta nem látott esés volt tegnap New Yorkban, az S&P 500 index négy, a Nasdaq 100-as pedig 5,1 százalékkal zárt lejjebb. Sovány vigasz, hogy ezzel csak a múlt hét közepi állapothoz tértek vissza, nem lejjebb. (Egy másik, hogy amint a grafikonon is látható, egy év alatt végső soron nem estek sokat.)

A korábban záró Európa még olcsón megúszta, de ma igyekszik bepótolni a lemaradást, a német, francia, brit mutatók 1,7-2,0 százalékkal esnek tovább. Az USA-határidős indexei is megint pirosban vannak. A téma továbbra is az infláció, kamatemelés, a gazdaság lassulása, amire több gyorsjelentés is utalt. Több Fed-vezető is nyilatkozott, de ez sem javított a tőzsdei hangulaton.

Az EU-ban 300 milliárd eurós energiafüggetlenség-csomagot jelentettek be, de sok évre elosztva.

Véget is ért a BUX jó passza

A tegnapi felülteljesítés után ma a BUX index is leszálló pályára került, most 2,6 százalékkal van lejjebb. Az OTP 2,7, a Mol 2,8, a Telekom 1,3, a Richter csak 0,1 százalékkal süllyed, nyertes szinte nincs is. A magyar részvénypiacnak valószínűleg nem tett jót az sem, hogy Nagy Márton miniszter az árstopok további fenntartásáról beszélt.

A forint ma ismét gyengül, az euró 386,30, több mint két forinttal van a tegnap esti érték felett. Az MNB nem változtatott ma az egyhetes kamaton, de ezt a piac nem is várta. Az olaj stagnál, a földgáz tőzsdei ára esik, a réz emelkedik. A dollár kissé gyengült. A kriptodevizák is szenvednek, a bitcoin 29 ezer, az ether 1940 dollárra esett.

Csökkentve is magas a Richter-célár

Tegnap is a Richter teljesített a legjobban, amely “egy óriási zöld gyertyát produkált”, így több fontos ellenálláson is át tudott törni – írta a KBC Equitas, amely szerint “leginkább technikai mozgás állhat” az utóbbi napok javulása mögött.

Tegnap egyébként 9200-ról 9000 forintra csökkentette a Richter-célárát a PKO, a vételi ajánlás fenntartása mellett, ez még továbbra is jelentős felértékelődési lehetőséget mutat.

Ma 7290 a részvény, ennél a 9000 forint 23,5 százalékkal magasabb.

Kidobják a Teslát egy indexből

A vezető elektromosautó-gyártó háza tájáról rossz hír jött, az amerikai hatóság egy három áldozatot követelő baleset nyomán több száz, az automata vezetőrendszerrel (autopilot) kapcsolatba hozható esetet újra vizsgál. Ráadásul a részvényt kidobhatják egy indexből is, így közel hét százalékkal esett tegnap, ma pedig a tőzsdén kívüli kereskedésben újabb kettővel.

Az indexszolgáltató S&P Dow Jones Indices állítólag kiveszi a vállalatot az S&P 500 ESG indexből. Ennek oka az, ahogyan a Tesla kezelte a járművek autopilot funkciójával kapcsolatos balesetekről szóló vizsgálatokat, de a rasszizmus vádja is felmerült – írta az N-Tv.de. Az ESG-indexek csak olyan vállalatokat tartalmazhatnak, amelyek megfelelnek bizonyos környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási kritériumoknak.

A “stagfláció kísértete”

A tegnapi és mai csúnya esés fő magyarázata, hogy egyébként is a kamatemelés, gazdasági lassulás, a stagfláció réme járja be a tőzsdéket hónapok óta. (A stagfláció a gazdaság stagnálása magas infláció mellett.) Ezt pedig súlyosbította két fontos gyorsjelentés az amerikai kiskereskedelmi szektorból, a Walmart (WMT) és a Target (TGT).

A jelentések alaposan elmaradtak a várakozásoktól. A Walmart szerint az amerikaiak főleg élelmiszert vásárolnak most, miközben a tartós fogyasztási cikkeket és egyéb, a kereskedőknek nagyobb árrést biztosító javakat kihagyják. A magas infláció miatt, amit nem követtek a bérek, kisebb a vásárlóerő.

Már régen alulteljesít a kiskereskedelmi szektor

A rossz hírek a többi kiskereskedőt is magukkal rántották, és az S&P Retail ETF (XRT), a szektor tőzsdén kereskedett alapja nyolc százalékkal zuhant a Yahoo Finance szerint. Amint azonban a grafikonon látszik, az XRT már régóta alulteljesítő, a hír nem volt váratlan.

Az optimista verzió a Bloombergtől

A Walmart és a Target gyenge jelentése azt vetítheti elő, hogy a lakosság a fogyasztási cikkek helyett inkább a szolgáltatásokra, például a turizmusra költené a pénzét, ami segítheti a Fed-et az infláció ellen folytatott harcban – idézi a Bloomberget az Erste Befektetési Zrt.

A 40 éves szinten lévő inflációt okozó ellátásilánc-nehézségek és egyéb költségdrágulás jobban sújtja a kiskereskedelmi szektort, nagyobb hatást gyakorolva a fogyasztók által tapasztalt árszínvonal-növekedésre.

Az említett vállalatok vártnál gyengébb teljesítménye arra utalhat, hogy csökken a lakossági költekezés. Ez arra ösztönözheti az üzletláncokat, hogy növekvő költségeiknek kisebb részét hárítsák át a fogyasztókra.