Hamar kifutott a lendület a tőzsdéken és az euró piacán, miután a vasárnapi görög választás eredményének megörülve jelentős rali volt az ázsiai tőzsdéken és az európai nyitás is erős volt. A görögökkel kapcsolatban a kezdeti örömöt az okozta, hogy ha hajszálnyival is, de az európártiak alakíthatnak kormányt. Igaz ezt még sok kérdés és kétség övezi. A hangulat azután kezdett határozottan romlani a részvénypiacokon, miután kiderült, hogy Spanyolországban áprilisban 1994 óta a legmagasabb szintre emelkedett a bankok rossz hiteleinek állománya a teljes hitelállományon belül. A késedelmes hitelek állománya most tízszer akkora, mint 2007-ben volt, mielőtt az ingatlanpiaci buborék kipukkadása miatt Spanyolországban 2008-ban beütött a válság. A 10 éves spanyol állampapír-hozamok ismét 7 százalék fölé ugrottak, a madridi tőzsde gyengül, ahogy mínuszban van az olasz részvénypiac is.

Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető elemzője a MarketWatchnak azt mondta, hogy a görög téma ezzel háttérbe került a spanyolokkal kapcsolatos aggodalmak mögé. Ráadásul a német reakciók negatívak voltak arra a görög felvetésre, amely szerint a nyertes párt is újratárgyalná a mentőcsomagok feltételeit. A németek szerint nincs miről tárgyalni, úgy tűnik, hogy elég szigorúan tartani fogják magukat az eddigi megállapodáshoz. A nemzetközi aggodalmak ellenére az athéni tőzsde nagyon erős, 6 százalék fölötti pluszt mutat. A nyugat-európai tőzsdék hamar kifulladtak és inkább stagnálás közeli állapotot mutatnak. A BÉT viszont továbbra is felülteljesítő, a BUX több mint 1,5 százalékos pluszt mutat.

Hullámzó teljesítményt mutat a forint is. A hazai deviza egy havi csúcson kezdett, az eurót 290 forinton jegyezték kora reggel, aztán hamar elszaladt 293 forint fölé, innen kissé konszolidálódott az árfolyam.

A hét hátralévő részében is erős csapkodás valószínű a piacokon. A görög kérdés folyamatosan porondon lesz, de fontos lesz a Fed kamatdöntő ülése is, amitől újabb iránymutatást várnak a befektetők a következő monetáris enyhítésről.