A koronavírussal kapcsolatos egészségügyi és gazdasági félelmek fokozódása miatt október óta nem látott mértékben zuhantak az amerikai tőzsdék, az S&P 500 és a Dow Jones is 1,6 százalékot, míg a Nasdaq Composite 1,9 százalékot veszített az értékéből. A kínai tőzsde a holdújévre való tekintettel a héten zárva tart, így a koronavírus negatív hatását a koreai börze sínylette meg, a Kospi-index ma délelőtt több mint 3 százalékot esett. Ennél kisebb, de fél százalékot meghaladó mínuszban járt a tokiói részvénybarométer, csupán a hongkongi zöldellt. A hétfői eséseket korrigálták a piacok Európában a keddi kereskedés elején, s ugyanezt jelzik előre a határidős árfolyamok az Egyesült Államokban is.
Az olajárak immár hat napja csökkennek azon félelem hatására, hogy a koronavírus a világgazdasági növekedést lassíthatja, aminek következtében a folyékony arany iránti kereslet is mérséklődhet.
Ami az „igazi” aranyat illeti, árfolyamára most nem az hatott, hogy problémák esetén sokan teszik át a sárga nemesfémbe a pénzeiket, hanem az, hogy a másik menedékeszköz, a dollár erősödött, a két eszköz ugyanis egymással ellentétesen szokott mozogni. Ennek ellenére kedd reggel, ha minimálisan is, de feljebb ment a jegyzése, 1580 dollár közelébe.
A forint az euróval szemben hétfőn újabb történelmi mélypontra (338,75) jutott. Így még érdekesebbnek tűnik, reagál-e erre az MNB ma összeülő Monetáris Tanácsa.
A koronavírus mellett kétségtelenül erre figyelhetnek ma a hazai befektetők, de azért lehetnek még más érdekességek is. Lássuk ezeket.
1. Koronavírus
Változatlanul ez a legfontosabb kockázat a pénz- és tőkepiacokon, ezért nyomott a hangulat, a befektetők ugyanis a koronavírus miatt gazdasági visszaesésre számítanak, emiatt a kockázatvállalási hajlandóságuk mérséklődött, ami leginkább a részvények keresletét vetheti vissza. Halvány reménysugarat jelenthet, hogy a jövőbeli volatilitást árazó VIX index alapján az opcióval kereskedők a rövidtávú kockázatokat magasabbnak tartják, mint a hosszúakat. Ám ez a megítélés a Susquehanna derivatív stratégája szerint egyáltalán nem ritka, csak nagyon rövid ideig szokott tartani, s általában azt vetíti előre, hogy az esésnek vége lehet. Erre utal az is, hogy amikor ez legutóbb, 2009-ben előfordult, egy semleges hét következett, majd egy hónappal később, már 1,7 százalékkal ment feljebb az S&P 500-index.
2. MNB-kamatdöntés
A Monetáris Tanács 14 órakor jelenti be a döntését, majd 15 órakor jelenik meg az indoklás, ami az utóbbi napok forintgyengülései miatt is már érdekesnek tűnt, az euróval szembeni 338,75-ös újabb, hétfőn elért történelmi mélypont csak fokozta a várakozást. Az Equilor Befektetési Zrt. szerint a legfontosabb kérdés, hogy a döntéshozók a közleményben külön kitérnek-e a forintgyengülésre, de várakozásuk szerint ismét megerősítik, hogy az infláció alakulása élvez prioritást, és a jegybanknak nincs árfolyamcélja.
A 2016 májusa óta 0,9 százalékos alapkamat emelése kizártnak tűnik, kérdés azonban, más módon szigorít-e a jegybank. Ilyennek tekinthető, hogy hétfőn tovább csökkentették a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, a múlt heti 38 milliárd után ezúttal 50 milliárddal.
3. Élet a Brexit után
Michel Barnier uniós főtárgyaló szerint a január 31-ei kilépés és a 2020 vége közötti tizenegy hónap nem lesz elegendő ahhoz, hogy minden kereskedelmi kérdést tisztázzanak. Abból kiindulva, hogy a brit politikusok egymásnak ellentétes dolgokat mondanak, így nem tudni, mit szeretne a másik fél. Az sem világos, hogy az Egyesült Királyság a politikai és gazdasági unió elhagyásával az európai szociális és szabályozási modelltől is megszabadulna-e. Ha igen, akkor Barnier nehezen tartja elképzelhetőnek a szabad kereskedelmet, így ugyanis az áruk minősége és biztonsága nem lenne garantálva az unió polgáraiknak.
4. Gyenge német adatok
Az IFO-hangulatindex a várt 97 helyett 95,9 pont lett, míg a várakozásokra vonatkozó mutató értéke 94,8 helyett 92,9 pont. E mutatók alátámasztani látszanak az Európai Központi Bank laza monetáris politikájának létjogosultságát.
5. Zuhanó görög és az olasz kötvényhozamok
A görög 10 éves állampapíré 15 bázisponttal 1,16 százalékra csökkent, miután a brit Fitch Ratings egy kategóriával felminősítette azt, amely így már BB-besorolású. Az olasz államkötvény pedig a vasárnapi helyközi választás után erősödött, a 10 éves papír hozama 17 bázisponttal, 1,04 százalékra csökkent.
6. Felminősített OTP
Az amerikai S&P hitelminősítő a legnagyobb hazai bank rövid- és hosszú lejáratú hiteleinek BBB- besorolását tegnap BBB-re javította, stabil kilátás mellett, indoklása szerint ugyanis az OTP lehet a magyar bankrendszerben lezajlott fejlődések legnagyobb nyertese. A HSBC azonnal reagált, 600 forinttal, 16800 forintra vitte fel a most 14 300 alatt gazdát cserélő bankpapírok 12 hónapos célárfolyamát, továbbra is vételre ajánlja azokat.
7. Lengyelországban terjeszkedhet a Mol
A regionális energetikai magyar multi töltőállomásokat vehet – derült ki Ratatics Péter Parkietnek adott interjújából. A magyarországi operatív működéséért felelős ügyvezető igazgató szerint, ha a Lotos és a PKN Orlen egyesül, akkor kínálkoznak jó lehetőségek, egyelőre azonban néhány száz darabos mennyiségről lehet szó a Parkiet szerint. Ratatics hozzátette, hogy az idén nagyjából 200 millió dollár értékben hajthatnak végre organikus beruházásokat.
Legalábbis egyelőre. Nem hoztak áttörést a moszkvai tárgyalások. 
