Kuroda Haruhiko japán jegybankelnök

Inflációt akarnak

Fura a világ, évtizedekig az infláció volt a fő ellenség, most pedig a jegybankárok az amerikai Janet Yellentől az európai Mario Draghin át a japán Kuroda Haruhikoig pánikba esnek, ha nincs 2 százalékos infláció. Arra gondolnak, akkor majd ugrik egy nagyot  a gazdaság, ami annál inkább meglepő, mivel Amerikában és az eurózónában már egész tűrhető növekedési adatok látszanak.

Amerika végül ha nagy nehezen is, de felhagyott ezzel a politikával, és nagyon óvatosan kamatot emelt, de fő céljuk még mindig a 2 százalékos infláció. Japánban a helyzet annyiban más, hogy ott tényleg roppant nehéz érdemi gazdasági növekedést elérni, de ennek megvan az oka.

A gazdasági csoda emléke

Japán volt az első ázsiai gazdasági csoda, a fél világ ipara odahúzódott egy időben, szinte minden termék Made in Japan feliratú volt, ráadásul jó minőségű. Nem tudott velük sokáig senki versenyezni, és miután nagyjából 130 milliós nemzet és a világ második legnagyobb gazdasága volt hosszú ideig, óhatatlanul igen magas lett az életszínvonal.

Nos, ezek után jelentkezni kezdtek más ázsiai országok, először kisebbek, mint Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea, majd a hatalmas Kína, most meg már Indonézia, Vietnam és a Fülöp-szigetek is ott van, nem beszélve Indiáról. A hatalmas ipari termelés tehát már sok ország között oszlik meg, nem koncentrálódik Japánra, és ez óriási kihívás. Nem véletlen, hogy a gazdaság már hosszú ideje stagnál.

Élénkítés mindenáron

Nos, ezt nehéz elfogadni, így érthető módon a kormány és a jegybank élénkíteni akar. Elsődleges eszközük a jen gyengítése volt, ami pár éve sikeresen le is zajlott, de most elég sokat visszaerősödött a dollárhoz és az euróhoz képest egyaránt. Ezért most azt a döntést hozták, hogy a pénzintézetek által a központi banknál tartott összegekre fizetett kamatot, a tartalékrátát mínusz 0,1 százalékra csökkentik. Vagyis nem ők fizetnek kamatot az elhelyezett pénzekért, hanem még meg is csapolja azokat.

Ez végső soron a hitelezést ösztönözné, és ezzel a gazdaság élénkítését, meg persze a dollárba és euróba való menekülést, vagyis a jen gyengítését. A kétéves japán államkötvényhozam le is esett mínusz 0,085 százalékra, a 10 éves kötvény hozama pedig majdnem 0, pontosan 0,09 százalék, lényegesen alacsonyabb, mint a megfelelő német kötvényé.

Verseny Európával

Ezzel a japán jegybank versenyre kel több jegybankkal, de főleg az EKB-val a negatív kamatok alkalmazása terén. A folyamatot kritizálók azt mondják, az eszköz nem igazán hatékony, ha legnagyobb jegybankok ezt követik, valutáik egymáshoz képest nem tudnak érdemben gyengülni, viszont az alacsony kamat magukat a kormányokat késztetheti felelőtlen hitelfelvételekre.

A Bloomberg szerint Kuroda azt nyilatkozta, hogy a negatív kamat nem helyettesíti az eszközvásárlási programnak nevezett pénznyomtatást, hanem csak egy kiegészítő eszköz. Ezzel jelezte, hogy akár ebben a szegmensben is felveszi a kesztyűt az EKB-val, ha az márciusban kiterjeszti a programot. A 2 százalékos inflációs cél elérését pedig ismét elhalasztotta, immár harmadszor, ezúttal 2017 közepére.