Nem tudjuk, hogy napok, hetek, hónapok vagy évek múlva, de biztos, hogy jön majd egy újabb csúnya tőzsdei összeomlás, hiszen a fák nem érnek az égig. Akkor pedig biztosan lesznek politikusok vagy vállalatvezetők, akik majd kitalálják, hogy az egészről a spekulánsok, különösen a shortosok tehetnek. Ugyanők az emelkedő árfolyamokat természetesen saját sikerüknek szokták tulajdonítani. Ne higgyünk nekik.
Shortosok vagy nem shortosok, az árfolyamok akkor esnek, ha sok az eladó és kevés a vevő (kínálati túlsúly van), és akkor emelkednek, ha több a vevő, mint az eladó (a keresleti oldal erősebb). A shortosok úgy tudják lefelé befolyásolni az árakat, ha shortolnak, azaz eladnak, további esésre játszva. Ha viszont kiszállnak ezekből az eladási pozíciókból, akkor ellenkező hatást érnek el: vételeikkel épphogy erősítik az árfolyamot.
Rekordkevés az Apple-pesszimista
Ilyen folyamatok könnyen lehet, hogy alaposan hozzájárultak az utóbbi időben egyes amerikai részvények szárnyalásához. Ilyen részvény például az Apple: a Gurufocus adatai szerint a részvényeire szóló short állomány október végén mindössze a részvénytőke 0,64 százaléka volt, valószínűleg sohasem volt még ilyen alacsony.
Eléggé logikus módon, ugyanis egy dinamikusan növekvő, hatalmas készpénzkészlettel rendelkező, magas osztaléka mellett még jelentős sajátrészvény-vásárlási programot is fenntartó céget kevés őrült merészel shortolni. A korábbi shortosok nyilván fokozatosan bedobták a törölközőt, lezárták pozícióikat (vételekkel), ezzel is tovább hajtva az árfolyamot.
|
| (Forrás: Gurufocus) |
Big short: Tesla
A Teslát viszont veszteségei, termelési fennakadások, a határidők állandó csúszása és az erősödő konkurencia miatt sokan az évszázad shortjának gondolják, emiatt az eladási pozíciók értéke az amerikai piacon ennél a részvénynél messze a legnagyobb. Október végi adatok szerint a short állománya piaci áron megközelítette a 8,3 milliárd dollárt. Az utána következő AT&T, Intel és Amazon esetében ez 6,6, 6,1 és 5,9 milliárd dollárt tett ki. (A Tesla árfolyama azóta, november első napjaiban a rossz gyorsjelentést követően jó nagyot esett, érdekes lesz a napokban érkező új statisztika.)
Jó, de mihez képest?
Ám minden papírnál más a helyzet, a Teslánál ez a short állomány sem igazán sok. „Csak” a részvények 27 százalékára rúg, ami az utóbbi pár évben teljesen megszokott, sőt inkább alacsony érték. Volt idő, amikor a részvények 40, sőt évekkel korábban 60 százalékát is shortolták. Itt is van tehát még tér a shortosok előtt. (Igaz, közben a részvényekből is egyre több van az újabb tőkeemelések miatt.)
|
| (Forrás: Gurufocus) |
Az azonban különösen a Teslánál, de az Apple esetében is nagyon feltűnő, hogy minél nagyobb a short állomány, annál alacsonyabb az árfolyam, és minél kevesebb a short, annál magasabb az ár. Azt már lehetetlen eldönteni, hogy az emelkedő árfolyam veszi el és az eső ár hozza meg a kedvét a shortosoknak, tehát ők alkalmazkodnak a trendhez, vagy ők csinálják az árfolyamot, a trendet, befolyásolják a folyamatot cselekedeteikkel.
Ők csinálják, vagy elviselik?
Alkalmazkodnak a trendhez, vagy ők csinálják azt? Lehet, hogy mindkettő egyszerre igaz. Logikusan feltételezhető, hogy ahol sok a shortos, mint a Teslánál, ott nagyobb befolyásuk van az árfolyamra, ahol viszont kevés, mint az Apple esetében, ott kevesebb, elhanyagolható. Ahol kicsi a súlyuk a piacon más befektetői csoportokkal szemben, ott nincs esélyük az árfolyamok befolyásolására. (Egyes becslések szerint csak az amerikai részvényeknek csak mintegy három százalékát shortolják, vagyis a shortos egy ritka befektetőfajta, teljes súlyuk csekély.)
Az alacsony short állomány azt is jelenti, hogy ha ismét fordul a hangulat, és visszatérnek a shortosok egy adott részvény piacára, vagy aktívabbak lesznek, akkor nagyon nagy eladói kínálat alakulhat ki. A short állomány növekedése folyamatos nyomást jelenthet az árfolyamra, ami még több shortos kedvét hozhatja meg, akár öngerjesztő folyamat is elindulhat. De ez akkor gyakori, ha a céggel eleve súlyos problémák vannak.
Az összkép békés
Ami az összképet illeti, a jelenlegi short állományok egyébként nem tűnnek kiemelkedően alacsonynak. Tavaly november közepén például a Nasdaq-on forgó részvények közül 7,7 milliárd darabra volt short pozíció, ez akkor 4,5 napi forgalomnak felelt meg. A 2015. november közepi állapot 8,1 milliárd darab volt, 4,4 napi forgalomnak megfelelő. Most október végén 7,3 milliárd darabra volt short, ez 5,0 napi forgalom volt. Úgy tűnik, gyökeres változás nem történt az utóbbi két évben a piacot húzó Nasdaq short állományában.
ETF-ekkel könnyebb
Shortolni egyébként sokféleképpen lehet, az egyik legkényelmesebb és kevésbé kockázatos megoldás az ETF-ek, tőzsdén kereskedett alapok vásárlása (mert itt nincs letéti kötelezettség, mint egyes származékos termékeknél). Az S&P 500 amerikai indexet például lehet shortolni a ProShares Short S&P 500 (SH) ETF-el, vagy a kétszeres és háromszoros tőkeáttételt adó ProShares UltraShort S&P 500 (SDS) és ProShares UltraPro Short S&P 500 (SPXU) sorozatokkal.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
