Nagyon csúnyán indult ez a nap a tőzsdéken Európában, majd később Amerikában is. Később azonban némi megnyugvás következett és szelídültek a mínuszok. Este hatkor az S&P 500 amerikai részvényindex már csak 0,3 százalékos mínuszban volt, a Dow Jones ipari átlag 0,4 százalékkal süllyedt, a Nasdaq Composite index pedig 0,3 százalékos emelkedést mutatott.
Európában a DAX index 0,3, a francia mutató 0,5, a brit pedig 0,7 százalékkal esett. Csúnyán elbántak a lengyel részvényekkel, ezek 2,7 százalékos zuhanást éltek át átlagosan. Viszont csak 0,2 százalékkal esett a BUX, elsősorban a Mol hatására. A részvény 1,1 százalékkal ment lejjebb. Eközben az OTP csak 0,2 százalékkal süllyedt, a Richter és a Magyar Telekom pedig szolidan emelkedni tudott. A forint viszont gyengült, 1,1 forinttal feljebb van az euró, 347,30-on.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
Új erőre kapott a vírus?
Az eséseket egyértelműen annak a számlájára írják, hogy a vírus több országban erőre kapott, nagyban megnövelve egy úgynevezett második hullám valószínűségét. Ez történt Pekingben és Tokióban, de egy egész sor amerikai tagállamban is. A Reuters hétvégi jelentése szerint nemcsak Floridában és Texasban, de Alaszkában, Arizonában, Arkansasban, Kaliforniában, Észak-Karolinában, Oklahomában és Dél-Karolinában is rekordszámú új megbetegedést jelentettek az utóbbi három napban.
A befektetők elsősorban a ciklikus, azaz a gazdasági növekedéstől nagyban függő részvényeket adták el. Ezt megkönnyíti, hogy a részvények egyáltalán nem tűnnek olcsónak, hiszen ezt sok hetes erőteljes árfolyam-emelkedés előzte meg. Amely lényegében március vége óta tartott.
Rosszabb a kínai növekedés
Az olajnak sikerült mínuszból plusz egy-két százalékos emelkedésbe visszakapaszkodnia. A nemesfémek esnek, de még jobban, közel két százalékkal a réz, amely pedig az utóbbi időben egész szépen tartotta magát. Nagyot esett az amerikai földgáz ára, 3,5 százalékkal 1,67 dollárra.
A Marketwatch azt emelte ki, hogy a vírus újbóli terjedése miatt sokan attól tartanak, a gazdaság újranyitására irányuló erőfeszítések leállhatnak, esetleg meg is fordulhat a folyamat. Vagyis újabb lezárások jöhetnek. Ez okozta már a múlt héten is a március óta nem látott részvénypiaci eséseket. Ezen kívül a kínai gazdasági mutatók is gyengébbek voltak a vártnál, ami azt a vélekedést erősíti, hogy a gazdaság kilábalása hosszabb lesz a korábban feltételezettnél.
A kínai ipari termelés ugyan 4,4 százalékkal emelkedett májusban az egy évvel korábbi állapothoz képest, de a kiskereskedelmi eladások 2,8 százalékkal csökkentek. Mindkettő adat rosszabb volt, mint a közgazdászok előzetes becslései.
A Hertz Global Holdings majdnem húsz százalékkal zuhant, miután félmilliárd dolláros tőkeemelést kezdeményezett a tőzsdén. A cég hetek óta csődeljárás alatt van, ennek ellenére a befektetők alaposan felverték a részvények árát. Állítólag a kockázatot kedvelő, de tapasztalatlan kisbefektetők veszik főleg.
Jól keresnek a szupergazdagok?
A szupergazdagok általában jól szoktak kijönni a globális válság okból a Financial Times szerint. Például az online vásárlás iránt ugrásszerűen megnövekedett kereslet az Amazon főnökének, Jeff Bezosnak vagyonát 31 milliárd dollárral növelte 2019 vége óta. A Bloomberg Billionaires Index alapján tíz olyan személy közül, akiknek a legjobban nőtt a vagyona ebben az évben, kilenc a technológia területén érdekelt. Ilyen például a kínai-amerikai Eric Yuan, aki a Zoom nevezetű vállalatot alapította. Ő 140 százalékkal, 8,5 milliárd dollárral növelte vagyonát.
A márciusi tőzsdei zuhanások után a leggazdagabb amerikai milliárdos vagyona szépen magához tért mélypontjáról, 282 milliárd dollárral 3229 milliárdra nőtt – hivatkoznak egy a tanulmányra. (Amely azonban kicsit régi, a március 18-tól április 10-ig terjedő időszakról szól.) De nemcsak a technológiai ágazatban vannak ilyen sztorik, Új Zéland leggazdagabb embere, Graeme Hart például négymilliárd dollárral növelte az idén a vagyonát, 11 milliárd dollárra. Pedig ő a papír- és csomagolóiparban érdekelt.
Persze volt néhány nagy vesztes is, főképpen az olaj– és gázkitermelés és a luxus javak területén, ahol a kereslet csúnyán visszaesett. Ilyenek Bernard Arnault (LVMH) Amancio Ortega (Inditex) és Warren Buffett.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
