|
| A BÉT csengője, fotó: BÉT |
Harmadik egymást követő évben emelkedett tavaly a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma, mintegy 17 százalékkal, és már meghaladta a napi 10,5 milliárd forintot – mondta el az intézmény évértékelő sajtótájékoztatóján Végh Richárd elnök-vezérigazgató.
Csökkent a tőzsdei forgalom cégenkénti koncentrációja (vagyis a legnagyobb cégek túlsúlya). A tőzsde tavaly a középvállalatok felé nyitott. A Londoni Tőzsde leányvállalatával két éves programot kezdtek a középvállalatok segítése, képzése érdekében (ELITE), amihez tavaly csatlakoztak az első cégek.
A BÉT tavaly egymilliárd forintos pályázati forrást nyert el a cégek tőzsdére lépésének, edukációjának, képzésének támogatására, ez várhatóan 2018-tól lesz elérhető. Elindították az Xtend paltformot, és elindult az állami forrásból működő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amelynek kezelője a Széchenyi Kockázati Tőkealap lesz.
500 milliárd hazai részvényben
A BÉT-en jegyzett hazai részvények lakosságnál levő állományának összege tavaly már meghaladta az 500 milliárd forintot, de Végh Richárd szerint ezzel együtt is erősíteni kell a lakosság oktatását. Ennek érdekében a BÉT Akadémia számukra ingyenes rendezvényeket tart.
Létrehoztak egy oktatási intézményt Budapest Institute of Banking néven, amely a szakemberek képzését végzi. Számos magyar intézménnyel kötöttek együttműködési megállapodást, mint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Árjegyzők itt és ott
A vállalatok jelenleg jól ki tudják használni az alacsony kamatkörnyezetet és számos EU-s finanszírozás is rendelkezésükre áll. Később azonban a BÉT szerint nagyobb hangsúlyt kaphat a piaci finanszírozás, azon belül is a tőzsde. A gazdaságban még előttünk áll egy versenyképességi fordulat, és ebben a tőzsdének is fontos szerepe lehet.
Máté-Tóth István szerint egyik céljuk a tőzsdei kínálat bővítése, ennek keretében a kibocsátók tőzsdére lépésének segítése. Ennek érdekében számos piacfejlesztési intézkedést hoztak.
A határidős BUX indexre árjegyzési rendszert vezettek be két szereplővel, így nagy mértékben nőtt a határidős BUX forgalmának volumene, az azonnali piac növekményének többszörösével, 77 százalékkal. A jelzáloglevél-piac felfutóban van, ezért az MNB-vel együttműködve három jelzáloglevél-idexet készítettek, háromféle futamidővel.
Számítógépek mindenütt
Négy brókercéggel 17 kibocsátó részvényeinek elemzéséről egyeztek meg, ezen kívül a cégek a tőzsdei árjegyzésben likviditást is biztosítanak. Külföldi cégeknek tartanak road show-kat, külföldi vállalatokat is igyekeznek megnyerni a BÉT számára.
A BÉT bevételének egyharmadát az adatértékesítés adja, a brókercég-előfizetők száma azonban folyamatosan csökken. A kompjúterek veszik át a brókercégek kereskedési termeinek helyét, különböző számítógépes rendszerek számára vásárolnak inkább adatokat. A kötvénypiacot is szeretnék továbbfejleszteni, például árjegyzéssel.
Szóljon az a csengő
A cél, hogy a tőzsde elektronikus csengőjét 2018-ban minél többször megszólaltathassák az új kibocsátások megünneplésére – mondta el Végh Richárd. A 2017-es év csúcspontja a Waberers kibocsátása volt, ami sok éve nem látott nagyságú tőkebevonás (15,5 milliárd forint), 20 éve a legnagyobb IPO volt. A cég várhatóan a BUX ötödik legnagyobb súlyú papírja lesz.
Tőzsdére lépett az UBM Holding. A Masterplast és az Opus a standard kategóriából lépett feljebb a Prémium kategóriába. Az Alteo tőkeemelésénél is megszólalt a csengő, a cég jól használja a tőkepiacot, kötvényprogramja is van. Sok új kötvény, jelzáloglevél, befektetési jegy, certifikát került a parkettre.
Nagyot alakítanának
A 2018-as évben várhatóan a standard és a prémium kategóriában is megszólal majd a kereskedés kezdetét jelző szimbolikus csengő az új bevezetések alkalmával – hangzott el. Például a prosperáló ingatlanpiacon. Két cég, a BIF és a Graphisoft Park már SZIT-té alakult, várható, hogy ebben a szektorban történik részvény-tranzakció is. Remélik, hogy a középvállalatok mellett a Prémium kategóriába menő nagyvállalat is lesz az ez évi tőzsdei bevezetések között.
Hazai pénzből hazai vállakozást
Miért nem használják a tőkepiacokat a vállalatok sokkal nagyobb mértékben? – tették fel a kérdést. Ez nem csak magyar probléma, külföldön is gyakori. A tőkepiac csak az egyik alternatíva a vállalatok számára. Jelenleg a tőkepiacok előnyeit, mint a rugalmasság, nehéz a magyar vállalatokban tudatosítani az olcsó hitelek miatt. Ez azonban az egész Európai Unióban így van és idővel változhat.
A részvénypiac kapitalizációja jelenleg mintegy 8200 milliárd forint, 65-70 százalék külföldi befektetőknél, további durván 25-30 százalék hazai intézményeknél van. Szeretnék azt elérni, hogy a hazai megtakarítások a hazai vállalatokat finanszírozzák, hiszen egyre nagyobb megtakarítás-tömeg van a lakosságnál, nő a pénzügyi vagyon.
A kétmillió értékpapír-számla országa
Azt a kormányzatnak már sikerült elérni, hogy a lakosság a magyar államot az állampapírokon keresztül nagyobb arányban finanszírozza, ám a reálgazdaság finanszírozására is szükség lenne. Jelenleg 8-9 ezer hazai magánbefektető fizet elő a BÉT valós idejű adataira, ők vélhetően napi szinten, rendszeresen tőzsdéznek.
Ugyanakkor kétmillió értékpapír-számla van az országban. Ilyen számlára azonban állampapírok vagy alacsony kockázatú befektetési alapok vásárlásához is szükség van. Az aktív magyarországi részvénybefektetők száma nagyjából 50 és 100 ezer között lehet, de erről nincsenek pontos adatok. Ha a magyarok vesznek is részvényeket, akkor is azon belül viszonylag alacsony a hazai papírok aránya, és sok a külföldi.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
