A német vezető tőzsdeindex 0,3, a francia 0,4 százalékkal emelkedik ma, a brit viszont ugyanennyivel csökken. Az amerikai határidős indexek pár ezrelékes mínuszban állnak.

A befektetők fontos amerikai bér- és foglalkoztatási adatokra várnak, hogy felmérjék a Fed következő kamatdöntését. Ez a dolláron keresztül akár a forint piacát is megmozgathatja. A közel-keleti feszültségek fokozódása a tőkepiacokon is érezhető feszültséget generál, miközben sokan szkeptikusak a közelmúltbeli kínai ralival kapcsolatban.

A BUX index viszont felülteljesítő, egy-másfél százalékos pluszban tölti a délelőttöt, az OTP most 0,9, a Mol 1,8, a Richter 1,5 és a Telekom 0,8 százalékkal drágul. Az euró/forint 401 és 402 között sávozgat, az európai földgáz kissé süllyed.

Mikor javulhat a forint helyzete?

Csütörtökön 402-nél állt meg a forint gyengülése, az MNB jelzése nem volt elégséges a hangulat javításához – írta a Erste Befektetési Zrt.

Ezenkívül újabb brüsszeli front nyílik a kiskereskedelmi különadó miatt indított kötelezettségszegési eljárás következtében.

A jövő héten szeptemberi inflációs adatok érkeznek, a brókercég várakozása szerint 3,1 százalékra mérséklődhetett a fő inflációs index. Így majdnem négy év után kerülhet ismét – ha csak átmenetileg is – közel az év/év index a középtávú célhoz.

Ezután kellene a következő jegybanki megszólalásnak érkeznie, amennyiben 400 alatt szeretnék stabilizálni a kurzust – véli a brókercég.

Egy éve nem látott olajárugrás volt

A kőolaj csaknem egy éve a legnagyobb egynapos ugrást produkálta csütörtökön, mivel attól tartanak, hogy Izrael a hét eleji rakétatámadás megtorlásaként iráni nyersolaj-létesítményekre mérhet csapást. Amennyiben ez történik, Irán is visszaütne és tovább éleződne a konfliktus, mindez pedig megzavarhatja a globális energiaszállításokat is – írta a Bloomberg.

A kőolaj csütörtökön 75 dollár környékéről 78 közelébe ugrott, majd pénteken további egy százalékkal 78,50-re ment fel.

Kissé rontottak a Telekom-ajánláson

Az Erste szektorelemzője 910 forintról 1245 forintra emelte a Magyar Telekom célárát, ajánlását viszont vételről felhalmozásra rontotta. A magasabb célár hátterében a “vártnál magasabb 2024-es magyarországi tarifaindexálás és a vártnál jobb működési eredmény” áll. Az elemző úgy véli, hogy a további árfolyam-növekedés korlátozott lehet a jelenlegi szinten.

A részvény már 54 százalékot erősödött a legutóbbi, 2024. januári ajánlásuk óta.

Ezért a befektetőknek a következő években érdemesebb lehet a kifizetett osztalékra fókuszálniuk. A 2024-es eredmények után a teljes részvényesi javadalmazás meghaladhatja a 110 forintot részvényenként. (A részvény 1036 forint jelenleg, tehát az osztalékhozam 10,6 százalék éves szinten – a szerk.)

Ez különösen vonzó a jelenlegi gazdasági környezetben, ahol a kockázatmentes forinthozamok egyszámjegyűek, az infláció pedig normalizálódott. A magyar kormány pedig nemrég megerősítette, hogy a távközlési szektorban 2025 januárjától megszűnik a különadó.

Sallert kapott a magyar ipari termelés

A vártnál sokkal gyengébb ipari termelési adat érkezett, ez és a gyenge külső konjunkturális helyzet együttesen növeli annak esélyét, hogy recesszióba süllyed a magyar gazdaság – kommentálta a hírt Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A recessziót mutató tavalyi évhez képest további visszaesést láttunk eddig idén is.

A továbbra is a várt alatt alakuló lakossági fogyasztás és a várhatóan újabb rossz évet produkáló mezőgazdaság mellett a gyengélkedő ipari termelés tovább növeli annak a kockázatát, hogy újra recesszióba kerül a magyar gazdaság a harmadik negyedévben.

Még csak most jönnek a német leépítések?

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője emlékeztet arra, hogy a hazai ipar kibocsátása két éve stagnál, illetve enyhén csökken. Az alapfolyamatok terén egyelőre nincs olyan tényező, ami „felfelé mutató kockázatot jelentene az év hátralévő részére”.

A német gyártók – egyelőre külhoni – üzembezárásai és megszellőztetett, nagy volumenű leépítései még csak most következnek.

Középtávon lehetünk talán bizakodóak. A termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban és az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben a jövő év második felétől kezdődően. Ám rendkívül sok a bizonytalanság, kérdés például, a kereslethiány okozza-e projektek elhalasztását.

Rohannak vissza, Kínába

Dollármilliárdok távoztak Kína legnagyobb pénzpiaci alapjaiból, eközben milliárdok áramlottak a részvényeit követő ETF-ekbe – írta a Bloomberg. Ez is azt jelzi, hogy Peking végre visszacsábította a szkeptikus befektetőket az ország régóta küszködő tőzsdéire.

A befektetők világszerte rohannak kínai részvényeket venni, miután a pekingi gazdaságösztönző intézkedések beindították a ralit. Bár vannak szkeptikusok, akik szerint a fellendülés csak múló jelenség. A Nomura szerint például a befektetőknek arra is fel kell készülniük, hogy a 16 éve legnagyobb kínai részvénypiaci emelkedés visszaesésbe fordul, mivel a gazdaság sokkal gyengébb lábakon áll, mint a világjárvány előtt.

Kína és az urán szívja el a tőkét?

Hiába van az USA-ban konszenzus a két párt között arról, hogy amerikai pénz ne finanszírozza Kínát, ez a hedge fund-ok kezét semmilyen módon nem köti. Ők pedig két hete megtalálták itt az olcsó technológiai részvényeket és ezzel be is indítottak egy nagy ralit Kínában – írja a Concorde Értékpapír Zrt. Az ide ömlő pénz miatt az amerikai papírok sem tudnak új csúcsokat csinálni.

Az országok közti rotáció mellett továbbra is meglévő szektorok közti rotáció új nyertese pedig az energiaipar, azon belül is az atomenergia. Nagy izgalmakat tartogat a gyorsjelentési szezon is, amely jövő héten indul.