4p

Fenntarthatóság: trend, kötelezettség vagy üzleti csodafegyver?

Klasszis Talks&Wine – ahol a fenntarthatóság kézzel fogható üzleti értékké válik.

Jöjjön el, ne maradjon le a versenyben! Early bird jegyek február 16-ig!

Részletek és jelentkezés >>

Eljött a nap, törvényszerűen, amikor az évek óta az első helyen álló óriáscéget letaszították a trónról. Az illető a Google, egy cég, melynek 20 éve még a gondolata sem volt meg, de olyan sikeresen hálózta be a világot, hogy most, pillanatnyilag 550 milliárd dolláros értékkel, a legnagyobb nyilvános, vagyis tőzsdén megmérettetett cég lett.

 

 

Igen megtisztelő helyet vívott ki magának ezzel az internetes óriás, hisz a modern tőzsdetörténelemben nem sok cégnek sikerült ez, ráadásul az eddigi első, az Apple elég sokáig igen magasan vezette a mezőnyt.

A régi nagyok

Ha visszanézünk a múltba, mit is jelent a világ legnagyobb cégének lenni, akkor az látszik, hogy a kapitalizmus hajnalán ehhez nagyhatalom által támogatott monopolhelyzet kellett, az utolsó 50-100 évben viszont már egyre inkább tisztán piaci alapon, leginkább innovációval, új termékekkel és szolgáltatásokkal érték el ezt a címet. Ezt a folyamatot immár a globalizáció is erősíti, hisz az adott terméket, szolgáltatást ma már a teljes emberiség fizetőképes hányadának el lehet adni. Pláne, ha közvetlenül nem is kell fizetni érte.

A legelső „legnagyobb” cég a világ első tőzsdei társasága volt a világ első tőzsdéjén. A cég maga a Holland Kelet-India Társaság, melyet Amszterdamban jegyeztek, pontosabban miatta alapították a tőzsdét. Elég tőkét sikerült összegyűjtenie ahhoz, hogy a mai értelemben vett multinacionális vállalatbirodalom legyen belőle, 70 ezer dolgozóval.

Persze végül lett egy tőzsdei mánia, a csúcson 78 millió guldent ért a cég, ami mai értéken kb. 7 milliárd dollár lehet. Így feltehetően ez volt egyúttal minden idők legnagyobb cége, de csak azért, mert a mánia akkor jórészt egy részvényre zúdult, a későbbiekben már mindig sok papír között oszlott meg. A következő két gigantikus cég is a hajózás és a kontinensközi kereskedelem felíveléséből nőtt ki: a Mississippi és a Souths Sea társaságok, az első francia, a második brit cég.

Az előző évtizedek

Ugorjunk a modern korba: 50 évvel ezelőtt egyrészt az olajipar tört az élre, másrészt a kifejlődőben lévő számítástechnika. Ennek megfelelően 1967-ben az IBM lett a világ legnagyobb cége: ő uralta az akkori, maihoz képest meglehetősen kezdetleges számítógépek piacát, és ő hozta össze a légitársaságok normál működését lehetővé tevő számítógépes foglalási rendszert.

A 90-es évek végén a Microsoft lett az első helyezett, megint csak teljesen logikusan: mindenki számára használhatóvá alakította a számítógépet, amit addig lényegében csak programozók tudtak kezelni. És ugyanekkor indult az internet, ami már sejtetni engedte, hogy a következő első helyezettek ebből az iparágból kerülhetnek ki. Az elmúlt évek első helyezettje az Apple volt, aki elsőnek oldotta meg, mégpedig igen sikeresen, hogy immár telefonon is lehessen internetezni.

Jogos az aranyérem

És most jött a legújabb, aki az interneten a leglényegesebb összefüggést találta meg, és innen már megállíthatatlan volt a csúcsig. A Google-t két egyetemista alapította 1996-ban, pontosabban akkor még nem volt cég, csak egyszerűen megtaláltak egy zseniális megoldást az internetes oldalakon való keresésre. Komoly cég 1998-ban lett az ötletből, tőzsdére pedig 2004-ben ment a társaság.

A cég igazi sikerét annak köszönhette, hogy felismerte: ha ő tudják leghatékonyabban megoldani az internetes keresést, akkor a reklámozást is ők tehetik hasonló elvek alapján a leghatékonyabbá. Ezt még kiegészítették néhány tevékenységgel (pl. létrehozták az androidot) és már meg is lett hódítva a világ.

A Google nem a világ legtöbb pénzt kereső cége, az még az Apple, amely mindössze 11-es P/E értékkel forog, legalábbis a várható idei eredményt tekintve, a Google esetében ugyanez a szám 22. Viszont a Google még növekszik, az Apple pedig úgy tűnik, elérte a zenitet.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 39420 39400 40950 -3,74% 0 0 18 802 597 130 HUF 2026-02-13 17:05:19
MOL 3724 3664 3812 -2,46% 0 0 3 927 576 976 HUF 2026-02-13 17:07:14
MTELEKOM 1970 1960 1982 -0,10% 0 0 725 851 686 HUF 2026-02-13 17:08:07
RICHTER 11700 11550 11770 -0,51% 0 0 2 622 787 370 HUF 2026-02-13 17:05:07
OPUS 542 540 547 -0,73% 0 0 152 025 075 HUF 2026-02-13 17:05:23
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Kimegy fát vágni, ha meglátja mennyit ér a forint
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 19:01
A magyar fizetőeszköz gyengült a pénteki bankközi kereskedésben.
Részvény / Deviza / Áru Hatalmas zakóval zárt a pesti parkett, az OTP infarktust kapott
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 17:58
A  BUX 3238,19 pontos, 2,49 százalékos csökkenéssel, 126 964,02 ponton zárt pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Vegyesen nyitott Amerika, emészteték az inflációs adatokat
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 16:01
Nem találta az irányt New York a nyitásban.
Részvény / Deviza / Áru A Mol délután benézett a mélységes olajkútba
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 14:41
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,76 pontos nyitás után csökkent pénteken kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru Bezuhant a Mol, az OTP és a BUX-index is
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 12:07
Csökkenéssel zárta a délelőttöt a BUX, és a vezető részvények árfolyamai is. Az OTP-árfolyam ismét 40 ezer forint közelében van, a részvényidex pedig 130 ezer pont alá esett.
Részvény / Deviza / Áru Lecsap a pénzgyárakra Washington: napokra megáll az élet
Czwick Dávid | 2026. február 13. 10:13
Alig egy hónap telt el az előző nagyobb leállás óta, és máris újra felkavarják az állóvizet. George Washington emlékezete az Amerikai Egyesült Államok tőkepiacát érzékenyen érinti, emiatt pedig globális hatása is számottevő. Magyar befektetőként, kereskedőként is jól jön a szokásosnál nagyobb éberség a következő napokban, ilyenkor ugyanis hagyományosan könnyebb egy nagyobb veszteségbe beleszaladni.
Részvény / Deviza / Áru Tovább emelkedhet a BUX, az ázsiai tőzsde pirosban zárta a hetet
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 08:59
A BUX-index csütörtökön 131 ezer pont felett is járt, az OTP pedig áttörte az ellenállást. Eközben Hongkongban közel két százalékos mínusszal zárták a heti kereskedést.
Részvény / Deviza / Áru Bal lábbal kelt a forint, 320 felé közelít a dollár
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 07:24
Mindhárom fő devizához viszonyítva gyengült a forint péntek reggel. Az euróárfolyam 379 felett áll, a svájci frank pedig több mint 415 forintba kerül.
Részvény / Deviza / Áru Lejtmenettel zárt az amerikai tőzsde
Privátbankár.hu | 2026. február 13. 06:13
Mindhárom irányadó mutató csökkent az Egyesült Államok tőzsdéjén csütörtök estére. A Nasdaq Composite mutató 2 százalék feletti visszaeséssel zárt.
Részvény / Deviza / Áru Lejárt a dollár kora? Miért kérdőjelezik meg Trump árnyékában egyre többen a dollár erejét?
Veresegyházi Gábor | 2026. február 13. 05:50
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban kerül elő a „dollár debasement” (azaz az amerikai dollár vásárlóerejének csökkenése) kifejezés befektetési elemzésekben, podcastokban és jegybanki kommentárokban. A fogalom nem új, mégis ritkán volt ennyire jelen a piaci gondolkodásban. Ennek oka nem egyetlen sokk vagy esemény, hanem több, egymást erősítő folyamat találkozása: a dollár 2025-ös gyengülése, a nemesfémek látványos erősödése, a jegybankok fokozódó aranyvásárlásai és az a felismerés, hogy a dollár „menekülődeviza” státusza már nem feltétlenül magától értetődő.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG