Tipegnek-topognak a befektetők napok óta
| Erős fejtörést okoz sokaknak, hogy a kötvénypiacokon durván mutatkoznak a válság jelei, miközben a részvénypiacok több éves csúcson vannak. Az okokról részletesen itt olvashat. |
Már napok óta nincsen érdemi elmozdulás a nemzetközi pénz és tőkepiacokon. Az amerikai részvénytőzsdék négy éves csúcsuk közelében maradtak, ami már csak azért is bizarr, mert közben a kötvénypiacokon kemény válságjelek vannak. A biztonságosnak tekintett országok kötvényei nem egy esetben nulla alá estek. Az anomália fő oka az lehet, hogy a nagy befektetési házak, bankok kötelező százalékban tartanak a portfólióban biztonságos eszközöket, így az aggodalmak erősödésével megnőtt a biztonságos (japán, amerikai, német) állampapírok aránya a portfóliókban, miközben a haszon érdekében a lehető legnagyobb kitettséggel nyomulnak ugyanezen befektetők a kockázatosabb eszközök piacain.
Ma is maradt az egész héten jellemző trend. A befektetőket a hét elején elvarázsolta, hogy több hét szünet után visszatértek a jelentős európai vezetők a szabadságról (főleg Angela Merkelt figyeli a piac), és látszólag érdemi tárgyalások indultak több szinten az eurózóna válságának megoldásáról. Mindenképpen meg kell említeni az olaj, és energia cégek drágulását, amit részben a fokozódó közel-keleti konfliktus, részben a jegybankokkal kapcsolatos várakozások okoz. Az olaj árát emeli ezen kívül, hogy második hete csökken a várt emelkedés helyett az amerikai olajtartalék, és az is, hogy elkezdődött a hurrikánszezon. Kisujjszabály-szerű összefüggés az olajár és az arany ára között, hogy az emelkedő olajár inflációt gerjeszt, és az arany éppen az infláció elleni menedékként szolgál.
Az adatok meg csak jönnek-mennek
A világgazdaság nagyobb erőpontjaiból érkező makroadatokat ideig-óráig figyelik a piacok, viszont mindegyiknél közös, hogy éppen milyen jegybanki beavatkozást valószínűsítenek. A mai amerikai makroadat sem sokat lendített a kereskedésen. A szakértői várakozásokat meghaladó mértékben nőtt az először munkanélküli segélyt kérők száma a múlt héten az Egyesült Államokban.
Az amerikai munkaügyi minisztérium csütörtöki közleménye szerint a munkanélküli segélyért először fordulók száma 4 ezerrel 372 ezer főre, közel egy hónapja a legmagasabb szintre emelkedett az augusztus 18-áig tartó héten. A Dow Jones által megkérdezett szakértők 1 ezer fős növekedést vártak. Az irányzatot pontosabban mutató négyhetes mozgóátlag 3750-nel 368 ezerre emelkedett. A 306 millió lakosú országban a munkanélküliség 8,3 százalék volt júliusban az előző havi 8,2 százalék után. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2012-re átlagosan 8-8,2 százalékos munkanélküliséget vár.
Mindenki a jegybankokra vár
| A nyár végén kezdődött feltűnő rali okait egy korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze. |
A hét elején kiderült, hogy a kínai központi bank biztosan be fog avatkozni. Amilyen merev a kínai vezetés, annyira kiszámítható, hogy milyen lépéseket tesznek. Más kérdés, hogy azoknak mi lesz a hosszútávú hatásuk. A ma reggeli kínai feldolgozóipari mutató egyik fő üzenete az volt, hogy a kereslet lassul világszerte a kínai áruk iránt, ezen pedig vajmi keveset segít egy újabb stimulus.
Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet az euróövezetben és az Egyesült Államokban. Főleg utóbbi jegybankjától, a Fedtől várja mindenki a megváltást, arra azonban mindenképpen várni kell. Az Európai Központi Bank felől már messze bizonytalanabb a helyzet. Az EKB egyrészt nem nyomtathat úgy pénzt, mint a Fed, másrészt úgy tűnik, sokkal szigorúbban fogná a megsegítésre váró országokat. A spanyol gazdasági miniszter által felvetett, korlátlan kötvényvásárlásról sajtóhírek szerint tárgyal az EKB, viszont egyelőre nincsenek pontos elemzések arról, hogy az milyen hatással lenne a perifériás válságra.
Calin Georgescuban bíznak a leginkább, de még George Simion is veri a májusi győztest. Az AUR pedig simán nyerne most egy választást. 
