Meglepő fordulat a Teslától, lejtőre tették az OTP-t

Borongós hangulatban zártak kedden az amerikai részvénypiacok, hiszen az S&P 500 már több mint 0,6, a Dow pedig 1 százalékos veszteséggel zárt. Egyedül a technológiai cégek indexe, a Nasdaq jelentett kivételt, amely erősödéssel fejezte be a napot. A bizonytalanság átragadt az ázsiai piacokra is, hiszen jellemzően mínuszos indexeket láthattunk, az üdítő kivételt a japán tőzsde jelentette, amely tovább tudott emelkedni. A tokiói Nikkei annak köszönhetően erősödött, hogy a vártnál erősebb első negyedéves GDP-adatot közöltek. A szigetország 225 válogatott vállalatának indexe 0,9 százalékkal nőtt, és közel 20 hónapos csúcsra ugrott. A most publikált adatok szerint a japán gazdaság a vártnál nagyobb mértékben nőtt az első negyedévben, elsősorban az erős fogyasztói kiadások és a beutazó turizmus hatására.

Az európai részvénypiacokon szerdán óvatosan kereskedtek a befektetők az amerikai adósságplafon bizonytalanságára tekintettel, ugyanakkor megnyugtató volt, hogy az eurózóna áprilisi végleges inflációs adatai az előzetesen közölt számoknak megfelelően alakultak. A kedden alulteljesítő német DAX-index a szerda délelőtti kereskedésben 0,25 százalékos pluszba tudott kerülni, ám a londoni és a párizsi piac mutatója enyhe mínuszban állt.

A magyar tőzsde irányadó mutatója, a BUX néhány pontos mínuszban állt délelőtt 11 órakor, elsősorban az OTP esése miatt. A bankpapír 0,7 százalékot veszített, 10 825 forintig esett. Kisebb pluszba került ugyanakkor a Mol, amely 2765 forint körül forgott. Stagnált a Richter árfolyama, a gyógyszergyár papírjaival 8100 forint körüli áron kereskedtek. Komolyabb emelkedést még a kisebb részvények között sem láthattunk, nagyot esett ugyanakkor a CIG Pannónia, amely 5,5 százalékot zuhant szerda délelőtt. Ez persze részben technikai okokra vezethető vissza, hiszen immár osztalékszelvény nélkül forog a papír, így egy részvényre vetített 18 forintos kifizetés „árazódott ki” a papírból. A magyar tőzsde krónikájához tartozik, hogy a Richter közzététele szerint újabb 17 200 darab részvényt vásároltak vissza a tőzsdén, így e tranzakcióval már 2,6 milliárd forintot költött a társaság saját részvényekre.

Mi lesz az amerikai adósságplafonnal?

Miután napok óta emiatt aggódnak a piacok, érdemes néhány szót ejteni az adósságplafon körüli vitáról. Ennek lényege, hogy az Egyesült Államok államadóssága elérte a törvény által jelenleg engedélyezett felső határt, ezért a kormány annak megemelésére kéri a Kongresszust, amelynek republikánus képviselőházi többsége ezt határozott költségvetési kiadáscsökkentéshez köti és fegyelmezett államháztartási gazdálkodást követel. Ez a vita szinte minden évben lejátszódik, és hosszabb-rövidebb alkudozást követően megállapodással zárul. A 31 ezer milliárd dolláros adósságplafon megemeléséről a Képviselőház már április végén elfogadott egy törvényt, ami lehetővé tenne újabb, 1500 milliárd dollár hitel felvételét az állam számára, ugyanakkor konkrét kiadáscsökkentést is előír a kabinet számára. A vita most ezek miatt zajlik, a megszorítások ugyanis olyan területeket érintenek, amelyek az elnök politikájának a fókuszában vannak.

Joe Biden amerikai elnök és a republikánus Kevin McCarthy, a képviselőház elnöke közötti tárgyalásokon kedden nem sikerült megegyezésre jutni, ami rontotta az európai hangulatot. Ugyanakkor szerdán már olyan pletykák láttak napvilágot, hogy közeledhetnek az álláspontok, így a piacok kevésbé pánikolnak.

Vegyes hírek a vállalati fronton - meglepő húzás a Teslától

A vállalati szektorban a Commerzbank részvénye több mint 7 százalékot esett, annak ellenére, hogy a német hitelintézet arról számolt be, nettó profitja csaknem megduplázódott az első negyedévben. Hozzátették ugyanakkor, hogy az eredményeket erősen befolyásolhatja a lengyelországi mBank egysége, ahol viszont visszafogottak a kilátások. Az UBS részvénye is csökkent, miután a svájci bank a Credit Suisse felvásárlásából eredő mintegy 17 milliárd dolláros pénzügyi leírást jelzett.

A Siemens részvénye 2,2 százalékot emelkedett, annak köszönhetően, hogy a német mérnöki és technológiai csoport megemelte az egész éves értékesítési és profit előrejelzését, miután a második negyedévben felülmúlta az értékesítési előrejelzéseket.

Jó hír, hogy immár kilencedik hónapja emelkedik folyamatosan az autóértékesítés üteme Európában, így éves szinten 16 százalékkal több új autót regisztráltak a régióban. Ez 965 ezer körüli gépjárművet jelentett ebben az időszakban, írta reggeli hírlevelében a KBC Equitas. A prémium és luxus szegmens továbbra is erősen teljesít, emellett az ellátási láncokban tapasztalt problémák is megoldódtak, így a növekvő kínálat valamelyest árcsökkentő hatást eredményezhet egyes gyártóknál.

Ha már autógyártók, akkor érdemes kitérni a legnagyobb kapitalizációjú társaságra. Kedden volt ugyanis a Tesla éves közgyűlése, amelyen Elon Musk többek között bejelentette, hogy most először megpróbálkozik a cég a hirdetésekkel. Mint ismert, a Tesla korábban nem költött marketingre, most viszont úgy gondolják, hogy ezzel az eszközzel szélesíthetik a vevők számát. Az Equilor híre szerint Musk kitért arra is, hogy kihívásokkal teli lesz a következő 12 hónap, és hogy a cég sem immunis a globális gazdasági környezetre. Emellett jelezte, nem tervez lemondani a Tesla vezérigazgatói posztjáról. A részvény minimális pluszban zárta a keddi kereskedést.

Gyengült a forint, esnek a nemesfémek

Szerda délelőtt kisebb mértékben gyengült a forint az euróval szemben, ugyanakkor továbbra is a lélektani 370-es szint alatt van az árfolyama. Könnyen lehet azonban, hogy a mostani szint végállomást jelenthet a magyar deviza számára, hiszen az utóbbi időszak látványos erősödését a brutálisan magas kamatok támogatták. A magyar bankközi piacon ugyanis 17-18 százalékos szintek vannak jó ideje, miközben a régióban, mindenütt – még Romániában is – bőven 10 százalék alatti kamatokat láthatunk. Persze ebben szerepe van annak is, hogy a magyar infláció az Európai Unió bajnoka, a drágulás nálunk 8-10 százalékponttal múlja felül a régiós átlagot.

Visszatérve az árfolyam várható alakulására, a befektetők számára a Magyar Nemzeti Bank jövő kedden esedékes kamatdöntése igen fontos indikátort jelenthet, hiszen azon könnyen lehet, hogy konkrétumokat tudunk meg arról, hogy mikor és milyen ütemben kezdik el csökkenteni az irányadó kamat mértékét (jelenleg a 13 százalékos jegybanki alapkamat mellett a 18 százalékos egynapos betéti kamat számít irányadónak - a szerk.).

Kisebb visszaesést szenvedtek el kedden a nemesfémek, és szerdán is folytatódott az árfolyamuk csökkenése. Nem segített a helyzetükön, hogy a dollár erősödése mellett a kötvényhozamok is emelkedésnek tudtak indulni. Az arany nem sokkal ugyan, de 2000 dollár alá került ismét, így az 50 napos mozgóátlag közeléből próbálhatna meg ismét elindulni felfelé. A bizonytalanság továbbra is nagy a piacokon, azonban az inflációs nyomás egyelőre nem múlt el, bár az erős dollár azért némi akadályt támaszt az arany menetelése elé.