Nagy feltűnést keltett tavaly októberben, hogy a Facebook átnevezte magát Meta Platforms-ra, és óriási összegek befektetését jelentette be ezen a területen. A lépés akkor az egekbe küldte az ezzel a területtel foglalkozó egyéb cégek és kriptovaluták árfolyamát, de vajon hol tart a fejlődés?
Nagy áttörés sehol sem látszik. Eközben a messze legnagyobb szereplő, a Meta Platforms leányvállalata, a Reality Labs csak a második negyedévben 2,8 milliárd dolláros működési veszteséget termelt. (Az elsőben is közel további hárommilliárdot.) A metaverzumra és virtuális valóságra építő szolgáltatásokat mégsem használja jellemzően senki az ismerőseink közül.
Senki sem mondta, hogy gyors lesz
A brókercégek elemzői a Meta-csoport által erre költött milliárdokat többnyire kidobott pénznek tekintik, nullára írják le, mint teljesen bizonytalan megtérülésű valamit. Igaz, senki nem is mondta, hogy a fejlődés gyors lesz.
Mark Zuckerberg Facebook-alapító egy júniusi interjúban azt mondta, hogy az évtized második felében – ami még legalább 3-4 év – egymilliárd ember fogja használni az ő metaverzum-világát. Ráadásul fejenként több száz dollárt fognak ott elkölteni.
Mindenki digitális termékeket, digitális tartalmakat vásárol majd, hogy kifejezhesse magát. Legyen szó akár ruházatról az avatárja számára, vagy különböző digitális termékekről a virtuális otthonához, vagy a virtuális konferenciaterem díszítéséhez. Hogy produktívabbak lehessenek a virtuális és kiterjesztett valóságban és az egész metaverzumban – mondta.
Zuckerberg kudarcra van ítélve?
A Meta kísérlete, hogy utalja a metaverzumot, az Ethereum sokak által tisztelt alkotója, Vitalik Buterin szerint kudarcra van ítélve. Nagyrészt azért fog “félresikerülni”, mert senki sem tudja, hogy mit is jelent valójában a metaverzum kifejezés.
Még nem igazán ismerjük a metaverzum definícióját, így túl korai még megítélni, hogy az emberek valójában mit akarnak – írta Buterin egy tweetben. Szóval bármit is hoz létre most a Facebook, az félresikerül majd.
Ugyanakkor a metaverzum létrehozását a mai technológiai fejlődés elkerülhetetlen lépéseként írta le.
A metaverzum meg fog érkezni, de nem hiszem, hogy a szándékos létrehozására irányuló jelenlegi vállalati kísérletek közül bármelyik is elvezet hozzá.
Központosított vagy alulról szerveződő?
Ebből is látszik, hogy a metaverzum körül két, egymástól fényévekre levő világ ütközik össze. A hatalmas technológiai óriásoké (“Big Tech”) és a kicsi, sokszor blokklánc-alapú startupoké. Az egyik borzasztóan központosított, centralizált, a másik széttagolt, decentralizált, központ nélküli, szabad világot képzel el.
Nemrég két szervezetet is bejelentettek, amelyek a metaverzum-alkalmazások egyes tulajdonságainak egységesítésével, a köztük levő adatforgalom, “interoperabilitás”, adattovábbítás megteremtésével foglalkoznak.
Gigászok kontra fiatal titánok
Az első metaverzum-szövetség, a Metaverse Standards Forum alapító tagjai többek között a Microsoft, a Meta, az Alibaba és a Sony. Olyan vállalatok, amelyek nem arról híresek, hogy a felhasználóik szabadon rendelkezhetnek saját adataik felett, még kevésbé továbbíthatják ezeket az alkalmazások között.
A Metaverse Standards Forum egyes tagjai:
- Microsoft
- Meta (Facebook)
- Alibaba
- Sony
- Epic Games
Te rendelkezhetsz saját digitális életeddel
A második szövetség, az Open Metaverse Alliance (OMA3) elsősorban a blokklánc-alapú fiatal vállalkozások, startupok szervezete, és más megközelítést kíván alkalmazni.
Hiszünk a korlátozások nélküli metatérben, ahol az egyes platformok összekapcsolódnak és teljes mértékben interoperábilisak – írja az OMA3 blogbejegyzése.
Az Open Metaverse Alliance (OMA3) tagjai:
- Animoca Brands (+The Sandbox, Wivity, Space és Upland)
- Alien Worlds
- Dapper Labs
- Decentraland
- Star Atlas
A web3 és a kriptodevizák, blokkláncok elveinek megfelelően a felhasználók saját adataik, profiljaik, avatartjaik és különböző kiegészítőik valódi tulajdonosai lennének. Ezeket szabadon mozgathatnák az egyes metaverzumok között, az egyes platformok engedélye nélkül. Például NFT-k formájában. (Ellentétben azzal, ahogy egy Facebook vagy Twitter-profil nem mozgatható. Sőt a cégek bármikor kitilthatnak onnét, törölhetnek, elveszhetnek a létrehozott tartalmaink.)
De hol van tulajdonképpen a metaverzum?
Ám a metaverzum-projektek, világok többségét még vagy bőszen programozzák, vagy korlátozottan, egyszerűsített, lebutított “demó-módban” van belőle valami. De ez nem jelenti azt, hogy még fél évtizedet is várni kell rá, hála a beleölt nagy pénzeknek. Úgy tudni, már az idén is lesznek előrehaladások, a metaverzum várhatóan gyorsan fog növekedni.
- A Gartner előrejelzése szerint 2026-ra az emberek 15 százaléka naponta legalább egy órát fog a metaverzumban tölteni. A VR-technológia megváltoztatja majd az üzleti élet, a tanulás, a társas kapcsolatok és akár a számlák kifizetésének módját is.
- A Bloomberg Intelligence becslése szerint a metaverzum-piac 2024-re megközelíti majd a 800 milliárd dollárt.
- Egy sor “való világbeli” vállalkozás is befektetett már a metaverzumba, mint a Nike, az Adidas, a Balenciaga, a Gucci.
Exponenciálisan növekvő számok
Egy statisztika szerint 2021-ben 9,9 millió virtuálisvalóság-készüléket (VR) és kiterjesztettvalóság-szemüveget (AR) adtak el. Ez szám idén közel lehet majd a 15 millióhoz, jövőre pedig a 26 millióhoz. A növekedés tehát exponenciális. A készülékek piaca idén meghaladhatja a 30 milliárd dollárt, ugyanez 2028-ban egyes prognózisok szerint már 252 milliárd dollár lehet.
A drága készülékeket rendszerint többen is használják, és több évig, így a felhasználók száma már százmilliós nagyságrendű – állítják. De valószínű, hogy ebben azok is benne vannak, akik nem rendszeres használók, csak egyszer-kétszer kipróbálták.
A virtuális valóság megbetegít
Akik próbálták, azok közül sokan azt mondják, egyszerűen a hardveres technológiai nem elegendő még ahhoz, hogy a virtuális valóság eléggé elterjedjen.
A headset-ek még mindig túl nagyok, túl nehezek és nem elég kényelmesek ahhoz, hogy hosszú távon viseljék őket. A felbontás és a reakciókészség még mindig nem elég jó, és a VR-betegség még mindig hatalmas probléma. (Forrás.)
Az ormótlan és fejletlen virtuálisvalóság-készülékek ugyanis egyenesen megbetegítenek. A Wikipedia szerint
virtuális valóság betegségről akkor beszélünk, amikor a virtuális környezetnek való kitettség a tengeribetegség tüneteihez hasonló tüneteket okoz.
A leggyakoribb tünetek az általános rossz közérzet, fejfájás, gyomorbántalom, hányinger, hányás, sápadtság, izzadás, fáradtság, álmosság, dezorientáltság és apátia. További tünet a testtartás instabilitása.
Jó szórakozást!
Az Apple és a Facebook gyilkos versenye
Nagy verseny van az Apple és a Meta-Facebook között a legújabb virtuálisvalóság-készülékek fejlesztésében. A kettő ráadásul komoly koncepcióbeli eltérést is mutat, a Meta inkább a tömegigények kiszolgálására törekszik, míg az Apple inkább elit, minőségi (de másokkal esetleg nem kompatibilis) készüléket dobhat piacra. Ezen kívül a Microsoft és a Google is be akarnak törni a piacra.
Hogy mindezek a hardverek pontosan mikor jönnek és mekkora javulást hoznak, mennyit oldanak majd meg a problémákból, mennyibe kerülnek, egyelőre nem tudni pontosan. Sok a megerősítetlen találgatás a sajtóban. Valószínűleg mindkét, vagy talán mind a négy nagy mamutcég kihoz még valamilyen fejlesztést az idén is, de nagyobb áttörésre lehet, hogy csak 1-2 év múlva lehet számítani.
Metaverzum-platformok és ahhoz hasonló játékok listája
- Decentraland
- The Sandbox
- Axie Infinity
- Bloktopia
- Zepeto
- Roblox
- Alien Worlds
- Nikeland
- Gather
- BollyHeroes
- Space Somnium
- Starlink
- Radio Raca
- Nakaverse
- MetaCity
- (Forrás1) (Forrás2)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
