A réz alapvető nyersanyag, amelyet olyan sok iparágban és termékben használnak, hogy felsorolni is nehéz. Az emelkedő rézár általában erős rézkeresletre és ezzel növekvő globális gazdaságra utal, a csökkenő pedig lassuló keresletet és gazdasági visszaesést jelezhet.
A réz ára a 2020 tavaszi gazdasági és tőzsdei összeomlás idején szintén nagyot zuhant, három dollár közeléből két dollár közelébe fontonként az amerikai árutőzsdén. Érdekes módon azonban már előbb, januárban lefelé indult, mintha csak előre jelezte, diagnosztizálta volna a bajt. (Ezért is nevezik “Réz Doktornak”, lásd a cikk végén is.) Azután március végén a részvénypiaccal együtt, de annál gyorsabban emelkedni kezdett, és 2020 július elején már ismét a január eleji csúcson volt.
Idén tavaszra már új történelmi csúcsot is tudott dönteni, az árfolyam május elején 4,9 dollár közelében tetőzött. Onnét azonban lefelé vezetett az út, és jelenleg csak 4,26 dollár, ami 13 százalékkal van a tavaszi csúcs alatt.
Májusban valami megtört
Vajon ez azt jelenti, hogy a gazdaság titkon újra beteg? Lehetséges. Májusban más termékek is tetőztek, például az amerikai faanyag vagy a platina, mások a korábbi emelkedésből sávozásba, stagnálásba váltottak, amint a következő ábrán látható:
Májusban volt egy kisebb korrekció a részvénypiacon is, valamint egy jelentősebb tüske a VIX volatilitás index grafikonján – a részvénypiac is elbizonytalanodott, legalábbis átmenetileg. A fő téma akkor még az inflációs és kamatemelési várakozások voltak, de már az új koronavírus-variáns miatt is aggódtak. (Május 11-én a WHO aggodalomra okot adónak minősítette a később delta variánsnak elnevezett új mutációt.)
Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban merült fel, hogy a gazdasági talpra állás az oltások ellenére sem lesz felhőtlen diadalmenet, és ősszel új – negyedik – fertőzési hullám jöhet. Réz Doktornak úgy tűnik, megint igaza lehet. De nagyon nagy vészre sem utalnak az árak. Hiszen a réz ára sokat esett ugyan az utóbbi hetekben, de így sincs messze a történelmi csúcsoktól. Márciusban is a mostanihoz hasonló szinten járt az árfolyam, előtte azonban végig ez alatt.
De mi van a kínálati oldallal?
Ám minden terméknek van kínálati és keresleti oldala is. A koronavírus-járvány a kereslet mellett a kínálatot is visszavetette, miután sok bányász karanténba kényszerült. Egész bányák zártak be átmenetileg, másutt korlátozták a tevékenységet. A járvány erősen érintette a latin-amerikai országokat, amelyek közül Chile és Peru a világon a két legnagyobb termelő. (Utánuk Kína, a Kongói Demokratikus Köztársaság és az USA következik.)
Mégsem lesz államosítás Peruban?
Mindez persze a múlt, de mit hoz a jövő? Peruban a napokban hirdették ki az új elnök, a szocialista Pedro Castillo választási győzelmét. Korábban sokan attól tartottak, hogy venezuelai típusú rendszert vezethet be államosításokkal, ami hosszú távon valószínűleg nem tenne jót a termelésnek. (Ahogy a venezuelai olajipart is tönkretette, igaz, sok év alatt.)
A választások után azonban az elnök már kevésbé tűnik harciasnak, mint előtte. A magasabb rézárakból profitáló vállalatoktól inkább felülvizsgált, magasabb szintű adókkal csoportosítana át jövedelmet az állam felé. A visszafogottabb retorika mellett a konszolidáció jele az is, hogy tárgyalások sorozata folyt le az érintett cégek és a politikusok között.
Egy nagyhatalom rézbánya-érdekeltségei
Lehet, hogy az új elnök keze valójában meg van kötve? Ha ugyanis bányavállalatokról van szó, akkor egy autoriter, erős – és nyersanyag-éhes – nagyhatalommal kezd ki. A perui rézbányászat jelentős része ugyanis már kínai kézben van. (Az MMG Ltd. és a Chinalco vállalatokon keresztül.)
Hosszabb távon Peruban az is nagy kérdés, mennyire marad piacbarát az elnök, illetve mennyire marad stabil a politikai rendszer. Castillo ugyanis mindössze pár tízezer szavazattal győzött a 33 milliós összlakosságú, Magyarországnál 14-szer nagyobb területű országban. Így hatalma nem tűnik sziklaszilárdnak. A külföldi tőkések pedig aligha fognak olyan rézbányákba fektetni, amelyeket esetleg az államosítás vagy az agyonadóztatás réme fenyeget.
A digitalizáció is a réznek kedvez
A rézpiacot olyan hosszú távú hatások érhetik a jövőben, mint a további digitalizáció, a számítógépesítés, az elektronika, az elektromos autók további terjedése. A megújuló energia termeléséhez is sok rézre van szükség, többre, mint a hagyományos energiaforrásoknál. A Föld lakossága még sokáig nő, és a lakásokban futó csövektől és vezetékektől a mobiltelefonokig a legtöbb alapvető tartós cikkben van réz.
Egy hiperoptimista jóslat
Az egyik legoptimistább jóslatot május közepén, kevéssel az említett árfolyamcsúcs után a Goldman Sachs bankház tette közzé. Elemzésében úgy vélte, hogy a rézbányászat szűk keresztmetszetei miatt a fém árának “parabolikus emelkedése” várható a következő tíz évben – írta a Business Insider. A fém szerintük “az új olaj”, és 2025-re elérheti a 15 000 dollárt a (londoni) tonnánkénti ár. (Jelenleg ez a határidős árfolyam 9400 dollár körül jár, a tavaszi csúcs 10 746 dollár volt.)
Nick Snowdon elemző szerint a bányavállalatok haboznak befektetni a növekedésbe, ennek megváltozásához a réz árának még magasabbra kellene emelkednie. A réz a leginkább kritikus alapanyag a világon a tiszta energiára való áttérés folyamatában is, mert az elektromos járműveken át a szélturbinákig és a napenergiáig mindenben felhasználják.
Van egyáltalán elég réz a bolygón?
Egy nemrégiben közzétett podcast-epizódban Snowdon azt mondta, rekordméretű rézhiány léphet fel, hosszú távú kínálati rés tátong a piacon tíz évre előre tekintve. A különbség évi nyolcmillió tonna lehet, a jelenlegi piac méretének közel 40 százaléka.
Ez nagyobb, mint amit a rézpiac történetében valaha láttunk – mondta az elemző.
A piacnak óriási számú rézbánya-fejlesztési projektre lenne szüksége. Hiány egyelőre nem magából a rézből van – a készletek nem merültek ki –, hanem bányászati beruházásokból. Az elmúlt 12-18 hónapban egyetlen új nagy rézbányászati projektet sem hagytak jóvá. Az ESG-kezdeményezések is lassítják a bányászati engedélyek kiadását.
Kína lenyomná a rezet
Erre utalnak a legutóbbi adatok is. Egy szakmai szervezet, az ICSG adatai szerint áprilisban a rézpiacon 75 ezer dolláros kínálati deficit alakult ki, míg márciusban ez csak 13 ezer tonna volt. (A termelés 2,07, a felhasználás 2,14 millió tonna körül járt áprilisban.) Kína ugyanakkor az árak letörésére törekszik, ezért nemrég 30 ezer tonna állami tartalék eladását határozta el.
Nehéz-e a rézbányászok élete?
A bányászcégek viszont nem úgy gondolják, hogy nekik fejleszteni kellene – legalábbis ez derül ki a világ legnagyobb bányászati vállalatának nevezett BHP napokban közzétett gyorsjelentéséből. A cég inkább stagnáló nyersanyagárakra számít a közeljövőben – írta a Wall Street Journal.
A cég vezérigazgatója már ez év elején emlékeztette a befektetőket arra, hogy azok a bányavállalatok, amelyek nagy összegeket fordítanak új termelési kapacitások kiépítésére egy nyersanyagár-bikapiacon, gyakran nagyon megbánják.
Kartelleznek a bányászóriások?
A BHP most is megerősítette ezt az üzenetet azzal, hogy a következő 12 hónapra előrejelzései szerint a termelése nem változik majd jelentős mértékben.
A globális bányásztársaságok továbbra is a nyereséget és a befektetők megtérülését részesítik előnyben az új projektekbe történő befektetéssel szemben. Így nem csökkentik az aggodalmakat, hogy egyes nyersanyagokból a jövőben hiány lesz.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy mindez hasonlít az OPEC-kartell mesterséges kitermelés-visszafogásához. A cégek fő célja nem a termelés, vagy az ellátás, hanem a profit, és az magas árak mellett új beruházások nélkül is nőhet.
A fém, amelyről azt tartják, a közgazdaság-tudományok doktora
Réz Doktor (Doctor Copper) a tőzsdei szleng szerint a közgazdaság-tudományok doktora, mivel képes megjósolni a globális gazdaság fordulópontjait. Ennek a fémnek ugyanis a gazdaság legtöbb ágazatában – az építőipartól, a gyáraktól, gépektől az elektronikáig, az áramtermelésig és áramtovábbításig – igen elterjedt az alkalmazása. Emiatt a réz iránti keresletet gyakran a gazdaság egészsége megbízható mutatójának tekintik – a világpiaci áron keresztül.
Réz Doktor azonban nem tévedhetetlen, például egy átmeneti rézhiány, kínálati gyengeség az árak emelkedéséhez vezethet akkor is, ha a világgazdaság lassul. Kereskedelmi korlátozások és vámok is okozhatnak drágulást. (Az Investopedia alapján)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
