|
| (Fotó: BÉT) |
Bár a BUX index nemrég múlt negyed évszázados, sokan nem tudják, mint jelent, vagy csak felületesen. Pedig nem egy ördöngösség, a magyar részvénypiaci hangulat fokmérője, lényegében azt fejezi ki, hogy nagy átlagban emelkednek, vagy süllyednek a fontosabb részvények.
Képzeljük el, hogy a piacon két dolgot szoktunk vásárolni: tojást és kenyeret. A tojás ára az idén tíz százalékkal ment fel, a kenyéré pedig öt százalékkal. Ha mindkettőre nagyjából ugyanannyi pénzt szoktunk elkölteni, akkor a kettő átlagával, azaz 7,5 százalékkal drágult számunkra a piaci bevásárlás. Hasonló módon számolják az inflációt is, csak egy tipikus fogyasztó tipikus költését veszik figyelembe, sok tucatnyi termékkel, amelyeknek más-más a súlyuk, aszerint hogy többet vagy kevesebbet szoktunk rá költeni.
Nem egyenlő a részvények súlya
Valahogy így működik a BUX index is. A piaci példához hasonlóan, ha a magyar részvénypiacon és az indexben kétféle részvény lenne (azonos mennyiségben), például OTP és Mol, és egy napon az egyik három, a másik egy százalékkal menne fel, akkor a magyar részvénypiac emelkedése átlagosan két százalékos lenne aznap. Ha pedig az egyik egy százalékkal esik, a másik kettővel emelkedik, akkor a hangulat még mindig pozitív, hiszen az áremelkedés átlagosan plusz 0,5 százalék. (/1,02+0,99/2.)
A valóság és az elméleti példa között főként annyi a különbség, hogy nem kettő, hanem a június 1-jei állapot szerint 15 részvény van a BUX indexben, és nem egyenlő arányban esnek latba, hanem a piacon levő, szabadon forgó részvények (az úgynevezett közkézhányad) összértéke szerint, súlyozva.
Nagyok és kicsik
Egyes részvények súlya – OTP, Mol, Richter – ezért meglehetősen nagy, 25-35 százalék darabonként, némelyeké pedig nagyon kicsi, egy százalék alatti. Az indexet egy táblázatkezelő program, de még egy zsebszámológép segítségével is ki lehet számolni akár házilag is, semmi ördöngösség nincs benne.
Érdemes tudni, hogy ha egy részvénytársaság osztalékot fizet részvényeseinek a nyereségéből, akkor árfolyama rendszerint az osztalékhoz hasonló mértékben visszaesik, hiszen az egy részvényre jutó vagyon is annyival csökken. Ezt az index figyelembe veszi egy korrekció segítségével, így úgy tekinti, mintha a kifizetett osztalékot visszaforgatta volna a befektető az adott részvénybe. Így az index hűen kifejezi azt, hogyan jár valaki, ha a BUX-nak megfelelő részvényportfóliót tart, és minden bevételt visszaforgat.
Vehetünk BUX-ot is
Az index nemcsak a hangulatot jelzi, hanem egyben egy tipikusnak mondható, a magyar részvénypiacon vásárolt részvényportfólió értékének változását is. Ezért használhatjuk arra, hogy saját befektetést állítsunk vele össze. Ha valaki nem tud vagy nem akar a részvények között különbséget tenni, hanem a teljes hazai részvénypiacot akarja leképezni, akkor nincs más dolga, mint a BUX-ot megvásárolni.
Ezt teheti sokféleképpen, például vásárolhat a BUX-nak – vagy legalább a főbb 4-8 komponensének – megfelelő összetételű részvénycsomagot. Megvásárolhatja az OTP BUX ETF nevű, tőzsdén forgó alap befektetési jegyeit. Vásárolhat határidős BUX indexet. Vehet BUX-indexre szóló certifikátokat.
Kosarat vegyenek
A legegyszerűbb ezek közül az említett OTP BUX ETF megvásárlása, ami majdnem egyenértékű azzal, mintha mi magunk vásárolnánk a BUX-nak megfelelő részvénycsomagot, azaz BUX-kosarat. Itt az alap kezelője megteszi ezt helyettünk, ami nagyon praktikus, ha nincs időnk, kedvünk sokféle részvénnyel bíbelődni. (Vagy nincs annyi tőkénk, ami az index pontos összeállításához szükséges.)
De érdemes-e BUX indexbe, azaz voltaképpen a magyar részvénypiacba fektetni? A jövőt nem ismerjük, de a múltban ez jövedelmező üzlet volt. A BUX index több éves stagnálás után az utóbbi mintegy másfél évben nagy emelkedésen ment keresztül, de összességében hosszú távon is jól alakult. Erre utal, hogy húsz vagy 25 év alatt elért hozama is két számjegyű, ami a legtöbb más befektetéssel versenyképes. Jóval meghaladta például az USA részvénypiacán irányadó S&P 500 index hozamát, igaz, forintban számolva ehhez a forint gyengülését is hozzá kell számítani.
| Indexek hozama éves szinten (2016. június 1-ig) | ||||
| BUX index | S&P 500 (USA) | MAX kötvényindex | Infláció (ápr/ápr) | |
| Egy év alatt | 20,9 | -0,6 | 4,5 | 0,3 |
| Három év alatt | 11,9 | 8,8 | 7,9 | -0,1 |
| Öt év alatt | 3,0 | 9,8 | 9,0 | 1,4 |
| Tíz év alatt | 2,2 | 5,0 | 8,4 | 3,6 |
| Húsz év alatt | 11,7 | 5,9 | - | 6,1 |
| 1991. 01. 01.-től | 13,8 | 7,6 | - | 10,9* |
| Forrás: BÉT, Stooq.com, KSH. *Becslés éves adatok alapján. | ||||
Hegyek és völgyek
Különösen pozitív, hogy a BUX index hozama majdnem minden időtávra bőven az infláció felett alakult, egyedül tíz évre visszatekintve nem. De emlékezzünk vissza arra, hogy tíz éve, 2006 tavaszán kevéssel a nagy pénzügyi válság előtt voltunk, számos tőzsdeindex csúcsközelben tartózkodott, meglehetően jól ment a gazdaság és sok országban nagy volt az optimizmus.
A tőkepiacok általában is, a részvénypiacok pedig tipikusan sok hullámvölggyel és hullámheggyel tarkított, bonyolult mozgást végeznek. Ezért javasolják a befektetési szakemberek általában, hogy a részvénybefektetéseket hosszabb távra, öt-tíz évre vagy még hosszabbra szánjuk.
Százak és ezrek az indexekben
A világban létező indexek sokfélesége zavarba ejtő. Egyrészt minden tőzsdének van irányadó mutatója, sőt némelyiknek több is. Sok tőzsdén, ahol elegendő ehhez a részvények száma, van „large cap”, azaz magas kapitalizációjú, „mid cap”, közepes kapitalizációjú és „small cap”, alacsony kapitalizációjú részvénytársaságokat ábrázoló index. (Ezt sokan leegyszerűsítik úgy, hogy a nagy, közepes és kis méretű cégek, de nem pont ugyanazt jelenti.
Németországban például a fő DAX mellett létezik közepes cégeket tömörítő MDAX, kis cégeket ábrázoló SDAX és technológiai papírokra szakosodott TecDAX. Az USA-ban a hagyományos Dow Jones ipari átlag 30 céget, az S&P 500 index 500 tételt tartalmaz, de van ennél is szélesebb körű, mint a Russell 3000 index háromezer tétellel.
BUX után BUMIX
A nagyobb részvénypiacokon az egyes ágazatok is külön indexet kaptak, mint az autóipari index, bankszektor vagy gyógyszeripar, aranybányák vagy olajkitermelők. Számos régiós indexet is használnak, mint az MSCI Feltörekvő Piaci Index vagy a Budapesti Értéktőzsde által számított kelet-közép-európai CETOP-20.
Meglepő indexek
De számos egyéb különlegességet is tartogat az indexek világa. Van olyan index, ami azt méri, hogy mennyi pozitív és mennyi negatív meglepetés érkezik a részvénypiacra, olyan is, ami a piac mozgásainak hektikusságát (volatilitását) méri. A magas osztalékfizetési képességű részvényektől kezdve a környezetbarát, fenntartható fejlődést támogató vagy politikailag etikus cégek indexéig még száz meg száz, sőt ezer- és ezerféle index létezik.
Hasonló cikkünk a témában: Az osztalék lehet a holnap kamata?
Más területre helyezik a hangsúlyt.
