1964 jó év volt a német nyugdíjrendszer számára. A gazdasági csoda közepén jártunk, dúlt a politikai és gazdasági optimizmus, és a kettéosztott Németország két felében 1 357 304 gyerek jött világra. Ez volt az 1954-ben kezdődött és 1965-ig tartott demográfiai hullám csúcspontja. Az úgynevezett baby boomerek megkóstolhatták a gazdasági csoda gyümölcseit, és élvezhették a több évtizeden át tartó fellendülés előnyeit, melyhez végső soron később maguk is erősen hozzájárultak. Soha nem volt még olyan magas a nyugdíjjárulékot fizető munkavállalók száma, mint az elmúlt évtizedekben – és vélhetően már soha nem is lesz többé.
Nőni fog a szakemberhiány
A demográfiai hullám tagjai viszont most már közelednek a nyugdíj-korhatárhoz. Amikor a következő években több milliónyi baby boomer kilép az aktív munkavállalók köréből, nem csak az életük fog végleg megváltozni, hanem az egész társadalom, és a belföldi gazdaság is. Főleg vidéken ritkítja majd meg a cégek személyi állományát a baby boomerek búcsúja, és ez számos középvállalatot komoly próbatétel elé fog állítani. Ezek székhelye sokszor vidéken van, és egyelőre még sikerrel működnek, viszont szédítő szakemberhiány fenyegeti őket – annál is inkább, mivel egyes ágazatokban már ma is egyre kevesebb a szakképzett munkaerő.
A baby boomerek nyugdíja sokba fog kerülni
Tudvalevő, hogy az állami nyugdíjrendszer is bele fog ütközni a saját korlátaiba, amikor a baby boom- generáció nyugdíjba vonul. Miről is van szó? A társadalom a múltban a tudósok által „demográfiai osztaléknak” nevezett jelenségből profitált: a háború utáni generáció nem csupán újjáépítette a német gazdaságot, hanem sok gyermeket is nemzett, akik évtizedeken át a befizetéseikkel gyarapították a nyugdíjkasszát.
|
| (Fotó: Pixabay) |
A baby boomereknek azonban már jóval kevesebb gyermekük született annál, mint amennyire a hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszerhez szükség lett volna. Ráadásul az orvostudomány fejlődésének és a nagyobb jólétnek köszönhetően az utóbbi években a várható élettartamuk is jelentősen megnőtt. A nyugdíjasok száma néhány éven belül sokszorosa lesz az aktív munkavállalókénak. A következmény: a jövő generációi alig fogják tudni finanszírozni a baby boomerek nyugdíját.
Fontos az előgondoskodás
Az előrejelzések már ma is az jelzik, hogy a ma még aktív munkavállalók számára az állami nyugdíj még az aktuális életszínvonaluk szinten tartására sem lesz elég, nem hogy egy olyan életmódra, amilyet a leendő nyugdíjasok elvárnak. Ugyanis aki ma 65 évesen nyugdíjba megy, általában még fittnek mondhatja magát, és egyáltalán nem arra készül, hogy utolsó napjait pokróccal a térdén, egy hintaszékben töltse el. Az új nyugdíjas-generáció alaposan ki akarja majd élvezni életének alkonyát: bevásárlás Madridban, vacsora egy jó étteremben, nyaralás egy földközi-tengeri sétahajón. Mindez persze alaposan igénybe veszi a megtakarításokat, tehát ahhoz, hogy a pénz idősebb korban is elég legyen, elengedhetetlenül szükség van a gondos pénzügyi tervezésre.
Egy milliárd euró az egészségre – naponta
A demográfiai lavina lehetőségeket is tartogat az előgondoskodási céllal megtakarítók számára, ha a megfelelő ágazatokba fektetnek. A demográfiai fordulat egyik legnagyobb nyertese az egészségügyi piac. A jól ismert mottó, mely így szól: „Az egészség nem minden – de egészség nélkül minden semmi” valósággal szárnyakat adott az ágazatnak. A németek kereken egymilliárd eurót költenek egészségügyi termékekre, méghozzá naponta , és ez az összeg a jövőben minden bizonnyal növekedni fog, mivel minél idősebbek az emberek, annál nagyobb százalékuk szenved életkor-függő betegségekben, mint a rák vagy a diabétesz. A hallókészülékek és az ízület-protézisek iránti kereslet is egyre nő.
Óriási egészségügyi beruházások
A befektetők számára elsősorban a digitális egészségügyi vállalatok számítanak érdekesnek. Ezek olyan technológiák fejlesztésével foglalkoznak, melyek célja az orvosi ellátás megkönnyítése. A CB Insights piackutató cég szerint a befektetők az elmúlt évben kb. hétmilliárd USA dollárnyi pénzt áramoltattak világszerte a digitális egészségügybe . A Roland Berger vállalati tanácsadó cég tanulmányából pedig az derült ki, hogy a fejlődés még csupán az elején jár: szakemberei szerint ennek a piacnak a globális volumene 2020-ig több mint 200 milliárd dollárra bővül majd .
A távközlés élen jár
A szegmensen belül a Deutsche Telekom AG a zászlóvivő. A neussi Medisana vállalattal karöltve a Telekom már 2013-ban piacra dobott egy olyan, hálózati kapcsolattal rendelkező gipszkötést, mely képes arra, hogy a betegek fontos élettani adatait digitális formátumban továbbítsa a kezelőorvos felé. A Google, a Dell, az IBM és a Samsung is sokat fektet egészségügyi alkalmazásokba.
Minden harmadik eurót a nyugdíjasok költik kel
A fogyasztási cikkeket gyártó ipar szintén sokat profitál a társadalom elöregedéséből. 1993 és 2013 között a hatvan év felettiek által fogyasztási cikkekre elköltött összeg csaknem megduplázódott, derül ki a Max Planck Intézet egyik tanulmányából . Ma már a ruházkodásra, elektronikai cikkekre vagy kozmetikai cikkekre elköltött minden harmadik euró a nyugdíjasok zsebéből vándorol a kasszába. Dübörög a biznisz a fizetőképes, örökifjú hatvanasokkal a kozmetikumok terén is (sőt, főleg ott). Bármiből, amitől az elöregedett bőr fiatalnak és feszesnek tűnik, azonnal sikertermék lesz, így nem meglepő, hogy egyre több gyártó áll rá az időskori bőrhibák, tökéletlenségek eltüntetésére kifejlesztett krémek és sminktermékek előállítására.
A nyugdíjas utazni vágyik
Érdemes még megemlíteni az idegenforgalmi ipart is, mint a demográfiai változás haszonélvezőjét. Három német nyugdíjasból kettő legalább évente egyszer elutazik valahová nyaralni – ez derül ki az Forschungsgemeinschaft Urlaub und Reisen (FUR) nevű elemzői társulás kutatásából . A nyugdíjasok sokkal többet utaznak, mint a lakosság többi része, és nyaralás közben sokkal bőkezűbben bánnak a pénzzel is: átlagosan fejenként 970 eurót költenek utazásonként. Ezért ma már szinte minden nagyobb utazásszervező kínálatában szerepelnek kimondottan az időseknek szánt egyedi ajánlatok, és az utakat gyakran speciális szolgáltatásokkal, például orvosi ellátással vagy kísérőként utazó gondozó személyzettel igyekeznek még vonzóbbá tenni. Néhány iroda pedig kimondottan az idősek utaztatására specializálódott.
Pezseg a tengeri körutazások biznisze
Az elmúlt tíz évben elért, évente átlagosan 4,5%-os növekedésével a tengeri körutazások az idegenforgalom leggyorsabb ütemben bővülő szegmensét alkották . Az utazók naponta átlagosan 170 eurót fizetnek ezért az élményért. Ennek megfelelően a hajóutak szervezése és bonyolítása is igen jó üzletnek számít: a piacvezető Carnival Corporation nyeresége 2015-ről 2016-ra több mint 40%-kal nőtt .
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették. 
