Mi lesz veled, magyar forint?

Zaj. Így hívják a felesleges, sok apró hírt a tőzsdések, amik csak az idejüket rabolják, de lényegében nincs jelentőségük. Most a forint helyzete is hasonlónak tűnik: nem egy napja, hete, hanem lényegében több éve nem mozog sokat. Vélhetően azért, mert nagyon lényegi információ nem látott róla (sem a magyar gazdaságról, a monetáris politikáról) napvilágot. A többi meg csak zaj.

Szóval nem igazán hatnak rá a hírek, évek óta szépen csendben elvan valahol az euró árfolyama 300-320 forint (esetleg a 295-325) között. Összehasonlításképp: a magyar részvények indexe, a BUX 36, a kisebb és közepes cégek árfolyamát mutató, kevésbé ismert BUMIX index pedig 61 százalékkal emelkedett azh utóbbi egy évben. (Erről szóló cikkünk itt.)

Erős vár a mi forintunk

A forint stabilitása általában jó dolog. Sok cégnek, sok magánszemélynek is, mert viszonylag kiszámítható állapotot jelent, és ezt a gazdasági szereplők szokták szeretni. Makacsul tartja magát viszont a hiedelem, hogy a gyengébb nemzeti valuta jót tesz az exportőröknek, és az egész gazdaságot fel tudja kurblizni.

Ennek hatása vitatott (például az exportra termelt dolgok importtartalma miatt), de a jelenlegi kormányzat, úgy tűnik, inkább a forint gyengítésén, vagy legalább szinten tartásán ügyködik. (Röviden összefoglalva: az MNB olyan intézkedéseket hozott az utóbbi években, amelyek inkább gyengítenék a forintot az euróval szemben, mintsem erősítenék.)

Elvándorlás, vagy forint?

Forintunkra ugyanis a beáramló európai uniós pénzek, a külkereskedelmi egyenleg miatt igazából elég rendes felértékelődési nyomás nehezedik. A forinterősödés pedig – legalábbis az exportban, turizmusban érdekeltek, meg néhány közgazdász, és talán az MNB szerint – nem jó. Inkább forintgyengülés kellene. (Egy másik vélemény szerint viszont a felértékelődő forint csökkentené végre a magyar munkaerő rohamos elvándorlását, így pozitív lenne.)

A tegnapi kamatülésen nem történt semmi, az euró/forint mégis éves mélypontra esett, tegnap is és ma is fillérekre megközelítette a 302-es szintet. Lényeges ez? Valószínűleg nem. Ha megnézzük az euró/forint hosszabb távú árfolyamát, akkor azt látjuk, hogy a sok éve tartó forintgyengülésből, majd stagnálásból végre valamiféle trendszerű forinterősödés is kialakulhat.

Csak a bizonytalanság biztos

Mario Draghi EKB-elnök rendet tehet a jegybankárok nyilatkozatai között az Erste Befektetési szerint. Ma viszont a főnök, Mario Draghi mondott újabb beszédet. Csak újabb zaj? Valószínűleg igen. A háttérben olyasmiken van a vita, hogy melyik hónapban lesz majd az eszközvásárlási program vége, miközben a csökkentés mértéke sem ismert. A helyzetet jól jelzi, hogy az Erste Befektetési hírlevele például ezzel kezd: „az EKB jegybankárai nagyon különböző állásponton vannak”.

Szóval nesze semmi, megint csak annyit tudunk, ami a nagy semmi. Megint másutt pedig már az a téma, hogy a korábban bevezetett, gazdaságélénkítő célú „lazításoknak” mi lesz a vége, mikor, hol járhatnak le. (Aza megint sok-sok a zaj.)

Megtörténhet

A forint most erős, éves csúcson van. A devizák hosszú távú áralakulása elvileg sokban függ az adott ország inflációs mutatóitól, de termelékenységtől, kamatszinttől és még kisebb mértékben sok minden mástól is. A forint talán azértennyire  stabil, mert egyik hír sem befolyásolja igazán. De itthon választások jönnek, Trump a költségvetési kiadásokkal fenyegetőzik, így még sok minden megtörténhet.

Az eur/huf értéke egy év alatt 2,4 százalékkal csökkent, azaz ennyivel erősödött a forint. A lengyel zloty eközben 0,6 százalékkal lett könnyebb, a román lej viszont majdnem három százalékkal gyengült. A forint tehát nem lógott ki különösebben a hasonló devizák sorából.