Mi van a napi zajon túl? A magyar kötvényektől az alternatív befektetésekig

Texasi olajkút (fotó: Pixabay)

Pénteken jelentősen zuhant az olaj világpiaci ára: a WTI mintegy 5,5%-os, míg a Brent 3%-os mínuszban zárt az amerikai tőzsdéken. A pillanatnyi állapotoknál azonban érdemesebb a hosszabb távú trendekre figyelni, az elmúlt húsz év ugyanis számtalan meglepetést okozott ezen a téren. Általában is sok éves mélyponton vannak az árupiaci termékek árai.

Hol a platina, hol az ezüst, de volt, hogy a kakaó, a kávé, a cukor vagy a kukorica ára volt történelmi mélyponton az elmúlt időszakban. Az okokat elemezve azonban általában egy sokismeretlenes egyenlettel szembesülünk, amiben a technológia általános fejlődése, a termelés volumene éppúgy belejátszik, mint a kínálat és kereslet aktuális állapota.

A mostani helyzet fő tényezője azonban az USA által generált kereskedelmi háború, a lassuló növekedés és Amerika recessziótól való félelme elsősorban. Vannak hosszú távon ható tényezők, amikor is a magas árak a kitermelés bővülését hozzák automatikusan magukkal, hogy aztán a piac telítődése általános árcsökkenést eredményezzen. Ez volt a helyezt az uránnal is, amire még rátett egy lapáttal a fukushimai katasztrófa is.

Az elmúlt időszak egyik újdonsága, hogy számos technológiai óriás kísérletezik új kriptovalutával, és viszont. Kissé elsikkadt a nagy hírzajban az a bejelentés, hogy az EOS, az egyik legnagyobb kriptovaluta fejlesztői egy új közösségi oldal beindításával kísérleteznek.

Eidenpenz József

A jelenleg igencsak túlértékelt tőzsdei árfolyamok korrekciója nem lenne meglepő a közeljövőben. Az úgynevezett Schiller-féle P/E mutató magas szintű túlértékeltséget mutat, a kötvényárfolyamok viszont igencsak lent vannak. Márpedig ezt már a legelemibb gazdasági tankönyvek is egyfajta evidenciaként kezelik: a befektetéseket a kötvényhozamokhoz érdemes mindig igazítani, ha ez a hozam alacsony, minden más befektetés annál csak többet ér, és oda is vándorol.

Márpedig a német kötvényhozam most nulla százalékon áll, az amerikai kötvényhozam pedig 2,5 százalékos. Általában elmondható, hogy most nem különösebben optimista a befektetői hangulat. Figyelmeztető jelként elég, ha csak visszaemlékezünk 2016-ra, amikor a viszonylag alacsonyan álló német kötvényhozamok mellett komolyan estek az akkori részvényárfolyamok is.

A mától már vásárolható Magyar Állampapír Plusz fél, illetve egyéves időtartamra vetítve és öt évre is magasabb hozamot ígér, mint öt éves futamidejű korábbi társai, ám nagy kérdés, hogy a mostanság meglóduló infláció mit okoz majd. A korábbi állampapírok (PMÁP) ugyanis inflációkövető, míg ez az újabb nem az.