|
| Németh Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere |
A 2013-as év meghatározó eseménye volt, hogy az év eleji 5,75%-ról október végére 3,4%-ra mérséklődött a jegybanki alapkamat mértéke, ami természetesen magával rántotta a magyar lakosság által egyik leginkább kedvelt befektetési forma, a banki betétek kamatait is. Ez motivációt jelentett a háztartások számára, hogy új befektetési lehetőségek felé nézzenek – írja a totalreturn blogon Németh Gábor.
Menekülés a betétekből
Az Aegon Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere felidézi: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái között, a nemzetgazdaság pénzügyi számláiról szóló kimutatásokból kiderül, hogy a hazai háztartások az év elején még a teljes nettó pénzügyi vagyonuk mintegy 45%-át tartották betétben, ami a harmadik negyedév végére 37,5%-ra süllyedt: nagyjából 800 milliárd forint hagyta el ezt a megtakarítási formát. Az így, illetve más változások kapcsán felszabaduló, valamint a gyarapodó vagyon alapvetően két befektetési formának kedvezett: az állampapíroknak, illetve a befektetési alapoknak.
Nyertek az állampapírok...
A lakosság által birtokolt állampapír-állomány az év elejéhez képes 626,4 milliárd forinttal nőtt szeptember végéig, mely így meghaladta az 1870 milliárd forintot.
A kamatozó kincstárjegyek könnyen megfeleltethetőek a betét alternatívájának (1 éves lejárat, előre definiált fix hozam), ráadásul az adósságkezelő jelentősen kedvezőbb feltételekkel árulta ezeket az értékpapírokat. Ennek meg is lett az eredménye: az év eleje óta csaknem 481 milliárd forinttal nőtt a lakosság által tartott összeg, ami a teljes idei állománynövekedés csaknem 77%-a.
...és a befalapok
A KKJ mellett a másik sláger egyértelműen a befektetési alap piac volt. A BAMOSZ összesítése alapján látható, hogy a szektor által kezelt teljes vagyon (tehát nem csak a háztartások által tartott befektetési alapok vagyona) októberre 1021 milliárd forinttal nőtt az év elejéhez képest, a jelenlegi – mindenkori csúcsnak számító – 4434 milliárd forintos állomány 30%-os növekedést jelent idén.
Nem meglepő, hogy továbbra is a legbiztonságosabbnak számító likviditási, pénzpiaci és a – kockázatossági skála következő fokán lévő – rövid kötvény alapok örvendenek a legnagyobb népszerűségnek: az összes alapokba fektetett vagyon csaknem fele (48,8%) került ezekbe a típusokba október végére.
Amennyiben az év eleji értékhez mért relatív növekedést (százalékos változást) nézzük, jól látható, hogy a három slágertípus a kötvényalapok, a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok voltak, melyek mindegyike megduplázódott ezen időszak alatt - írja Németh Gábor.
Hogyan teljesítettek az egyes alaptípusok? Milyen alapokba menekül a lakosság, és miért nem feltétlenül jó ötlet ez? További részletek a totalreturn blogon >>
Adók és járulékok befizetése által 13,5 milliárd forinttal növeli a magyar költségvetés bevételeit. 
