TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Nehéz éve volt az alapkezelői piacnak: az állam a lakosságnak magas kamatot ígér, miközben az ingatlanpiaci boom is elvitte a megtakarításokat. Pedig az állampapírok nem mindenkinek jelentenek gyümölcsöző befektetést, ahogy az ingatlanalapokat sem biztos, hogy mindenki jól érti. Interjú a 2017-es Év Alapkezelője, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezérigazgatójával, Kadocsa Péterrel.

Privátbankár.hu: Az Aegon Alapkezelő a Privátbankár.hu Klasszis 2017 díjátadóján Az Év Alapkezelője díjat vehette át a szakma és a közönség szavazatai alapján. A díj elsősorban a 2016-os teljesítményért járt – milyen éve volt az alapkezelő cégeknek?

Kadocsa Péter: A tipikus alapkezelői válasz erre a kérdésre az: jó év volt, megcsináltuk, jöhetnek az új kihívások – az a jellemző ránk, hogy inkább előre tekintünk. Most viszont úgy érezzük, hogy a 2016-os egy tényleg nehéz év volt. Az alapkezelői szektor nehezen tudott bővülni, amiért részben a kettős állampapírpiac tehető felelőssé, de az ingatlanpiaci boom is vitt el a piacunkról megtakarításokat. Tulajdonosi szempontból akkor vagyunk sikeresek, ha növekedni tudunk – márpedig ha az ingatlanalapokat kivesszük a képletből, vagy ha csak a lakossági szegmenst nézzük akár az ingatlanalapokkal együtt is, akkor azt látjuk: a befektetésialap-piac zsugorodott  Magyarországon.

PB: A piaci események sem könnyítették meg az évet a befektetőknek…

KP: Ha a piacot nézzük, akkor is nehéz évünk volt: több meghatározó, sorsfordító esemény is volt 2016-ban. Nyilván a Brexittel érdemes kezdeni, ami nem csak kimenetelében hozott váratlant, hanem a piaci reakció sem úgy alakult, ahogy azt előre várhattuk volna. Ezt követte az amerikai elnökválasztás a széles körben várttal ellentétes kimenetellel és az erre adott szintén váratlan piaci reakcióval – ez duplán bonyolította az évet az egész szakmának. Mi az Aegon Alapkezelőnél nem foglalkozunk ingatlanokkal, ezen a piacon kellett bővülnünk – az átlagnál sikeresebbek voltunk, növelni tudtuk a piaci részünket. Bonyolult volt ez az év, de egy ügyes hajrával sikerült jó hozamokat elérnünk az ügyfeleknek.

PB: Az egyik nehézségként említette a hazai állampapírokat, amelyek kockázatmentesen kínálnak viszonylag magas hozamot a kisbefektetőknek, elcsatornázva ezzel a megtakarítások egy jelentős részét. Hogyan lehet erről kommunikálni az ügyfelek felé?

Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazatója

KP: Alapvetően nem csak az jelenti a nehézséget, hogy jó ajánlattal áll elő az állam a lakossági befektetők számára. Emellett még az értékesítési csatornákat is érdekeltté teszi egy bőkezű ösztönzőrendszerrel abban, hogy jól fogyjanak az állampapírok. Ehhez jön pluszban az a nehézség, amit a piaci kettősség jelent: számunkra a kockázatmentes befektetés jóval alacsonyabb hozamszint mellett áll rendelkezésre, mint a lakosság számára. Így az alacsony kockázatú befektetési termékek körében gyakorlatilag lehetetlenné válik a verseny.

Nyugat-Európában vagy akár a régiónkban is az ügyfelek hozzászoktak ahhoz, hogy látható hozamot elérni csak akkor tudnak, ha valamekkora kockázatot is vállalnak. Nálunk viszont ez nincs így: két százalékos hozamot gyakorlatilag kockázat nélkül is ad a magyar állam a kisbefektetőknek. Nekünk így azt kell kommunikálnunk, hogy mégiscsak vállaljanak némi mérsékelt kockázatot a befektetők, cserébe magasabb hozamot kell elérnünk az állam által kínáltnál. Emellett jobb likviditást kínálunk a lakossági kincstárjegyeknél – a kkj futamidő lejárta előtti visszaváltásnál ugyanis elveszti a kamatot az ügyfél, befektetési alapnál viszont nincs erről szó. Itt azt kell mérlegelni, hogy az alacsony kockázat és a valamivel magasabb hozam érdekében 3-5 évre hajlandóak vagyunk-e lemondani a likviditásról.

Arra sem árt felhívni a figyelmet: az MNB 2017-ben 2,4%-os inflációt vár, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a befektetők, akik rövid távra  vesznek állampapírt, 2 százalékos hozammal, azok  reálértéken akár veszíthetnek is rajta.

PB: Van arra jóslat, hogy az állam meddig hajlandó ilyen drágán eladósodni a lakosság irányába?

KP: Az állam szeretné az adóssága minél nagyobb részét a lakossággal finanszíroztatni, ezért kiemelt kamattal csábítja el a megtakarításokat. Ugyanakkor azért változott néhány dolog az elmúlt időszakban: az összes hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába kerültünk, így az igen drága finanszírozás egyre kevésbé indokolható. A másik kérdés az, hogy amennyiben van egy ilyen vonzó termék, ami eladja önmagát, kell-e az értékesítési csatornákat ilyen mértékben ösztönözni? Ezek a kérdések biztosan felmerülnek az államadósság-kezelőnél, ha az egyensúlyt ez alapján igazítják, akkor a terven felüli, elképesztő lakossági állampapírállomány-növekedés biztosan lassulni fog, ami egészségesebb helyzetet fog teremteni.

PB: Az ingatlanpiaci boom is az egyik torzító tényező a befektetési piacon – a hazai megtakarítók kockázati profiljába abszolút beleillik az ingatlan, és másról sincs szó, csak az árak folyamatos emelkedéséről, így érthető az ingatlanalapok felfutása is. De biztosan jól értik a magyarok az ingatlanpiaci befektetéseket, tanultak a válság során tapasztaltakból?

Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazatója

KP: Bár tény, hogy ez az általános hit, az ingatlan azért messze nem egy kockázatmentes befektetés. Tényleg nem volt olyan régen, amikor érdemi visszaesést láttunk az ingatlanpiacokon – akár a magyaron is, pedig azt biztosan nem nevezhettük túlárazottnak. Ezt a kockázatot hajlamosak vagyunk elfelejteni. A közelmúltban vásárolt fizikai ingatlanok azért nem hinném, hogy rossz befektetések voltak, egy mélypontról jövünk felfelé – igaz, hogy nagyon gyorsan, de nem szálltak el az árak.

Az ingatlanalapoknál is érdekes helyzet alakult ki. Amikor ezeket az alapokat fel kellett függeszteni, az abból adódott, hogy az alapok egy jelentős része likviditási problémákkal küszködött, nem tudta kifizetni a tömeges visszaváltásokat. Ebből alakult ki az a helyzet, hogy a ma hozzáférhető ingatlanalapok nagyon magas likviditással működnek, rengeteg likvid eszközt tartanak az ingatlanok mellett. Így inkább egy pénzpiaci alap és egy ingatlanalap hibridje jött létre a legtöbb esetben – a jelenlegi nagyon alacsony hozamkörnyezetben így nehezebb lesz az ügyfelek által elvárt hozamot produkálni.

PB: Ha már itt tartunk: a nagyon alacsony kamatkörnyezet viszont a bankbetétek felől a befektetési alapok felé terelheti az ügyfelek vagyonát, ami viszont jó hír önöknek.

KP: A betéti kamatok valóban elérték az elméleti mélypontjukat, nulla körül alakulnak, befektetési alternatívaként nem értelmezhetőek. Ezeknek a pénzeknek azonban a döntő részét - vagy 2016-ban akár egészét - a lakossági állampapírok fel is szívták. Ha mi egy aktívan kezelt termékünkkel – a példa kedvéért – a kockázatmentes kamatokon felül 3 százalékot szeretnénk teljesíteni, akkor a nullához viszonyítva összességében 3 százalékot érünk el – a lakossági állampapír viszont kockázat nélkül tud 2 százalékot. Ha a kamatok a világban elmozdulnának a nulla körüli szintekről, a kockázatmentes hozam 1 százalék körülire emelkedne, akkor már 4 százalékot tudna az aktívan kezelt alapunk – ez már vonzóbb lenne a 2 százalékkal szemben.

PB: A hangsúly akkor az aktívan kezelt alapokon van?

KP: A magyar ügyfelek nem szeretnének érdemben kockázatot vállalni, a kockázatmentesnél egy jobb hozamot aktivitással lehet elérni. A magyar piacon ebben a körben világszínvonalú termékek vannak. A globális részvényalapok esetében nem biztos, hogy Magyarországon kell keresni a világ legjobb termékét, az abszolút hozamú alapok tekintetében viszont nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő termékek állnak rendelkezésre, ráadásul versenyképes árazás mellett. Ilyen szempontból el vannak kényeztetve a magyar befektetők.

PB: Egy alapkezelő leegyszerűsítve úgy működik, hogy az ügyfél odaadja a pénzét, önök befektetik, hozamot érnek el, amit a költségek levonása után odaadnak neki. Ez a modell nem nagyon változott – létezik a vagyonkezelésben innováció, valamiféle újítás?

KP: Azt gondolom, hogy igen. Pusztán a jó hozam a múltban lehet, hogy elég volt, de ahogy haladunk előre, néhány éven belül ez már kevés lesz. Arra is szükség lesz, hogy meg tudjuk mondani, hogy milyen stratégia konzekvens végigvitelével értük el a hozamot egy megfelelő kockázatkezeléssel, megfelelő védelemmel – annak érdekében, hogy egyértelmű legyen: nem a szerencsének köszönhető a jó hozam, hanem a tudatos stratégiának.

A számlavezetésben viszont már korábban újítottunk: az Aegon online értékpapír számla 2011 óta érhető el a lakossági ügyfelek számára, ebben abszolút piacvezetők vagyunk a hazai alapkezelők között.

Abban viszont nem kell innováció, hogy a jó ötleteknek meg kell születniük – persze igyekszünk erősíteni a csapatot, a jó ötletekhez vezető módszertant, de tulajdonképpen ennek mindig is meg kellett lennie. Ezt kell kiegészítenünk azzal a növekvő transzparenciával, amire az ügyfeleknek egyre nagyobb igénye lesz a közeljövőben.

Az Aegon Alapkezelő a Privátbankár.hu Klasszis 2017 díjátadóján Az Év Alapkezelője 2017 díjat vehette át, 2015 után immár másodszor. A Dorsum Zrt. különdíját  Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere, Pálfi György, az Aegon Alapkezelő munkatársa kapta.

További díjak:

Privátbankár.hu Klasszis - Az Év Legjobb Szabad Kötvény Alapja 2017 - Aegon BondMaxx R

Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Abszolút hozamú Nem Származtatott  Alapja 2017 - Aegon MoneyMaxx Alap R sorozat

Privátbankár.hu Klasszis  - Az Év Legjobb Hazai Pénzpiaci Alapja 2017 II. hely - AEGON Pénzpiaci Alap

Privátbankár.hu Klasszis – Az Év Legjobb Abszolút hozamú Származtatott  Alapja 2017 II. hely - AEGON Alfa Alap R sorozat

Privátbankár.hu Klasszis – Az elmúlt 10 Év Legjobb Abszolút Hozamú Alapja 2017 II. hely - AEGON Alfa Alap A sorozat

Privátbankár.hu Klasszis - Az Év Legjobb Szabad Kötvény Alapja 2017 III. hely - AEGON Nemzetközi Kötvény Alap

„Egyszer elnyerni Az Év Alapkezelője díjat óriási dolog – az, hogy meg is tudtuk őrizni ezt a bizalmat, az egy újabb visszaigazolás számunkra, hogy jó úton járunk. Azokban a kategóriákban sikerült jól szerepelnie az alapjainknak, ahol mi is úgy gondoltuk, hogy jól teljesítettünk – ez egy nagyon fontos visszacsatolás számunkra” – mondta el a díjakról Kadocsa Péter.

A Privátbankár.hu Klasszis 2017 díjátadóján Földesi László, a Dorsum Zrt. partnere, Kadocsa Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója, Ács Zsuzsa, a Privátbankár.hu tulajdonos-ügyvezetője és Temmel András, a BAMOSZ elnöke

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Az autóipari munkahelyeket megszüntetik, ugye?
Eidenpenz József | 2020. szeptember 28. 19:15
Sorra jönnek hírek német autógyárak és beszállítóik foglalkoztatotti létszámának csökkentéséről, gyáregységek bezárásáról. Közben azonban az iparági jövőjét sok szakember viszonylag pozitívan látja, mert erős például a kínai export. Mi az oka ennek a kettősségnek? Lehet, hogy a koronavírus csak ürügy a leépítésekre? Lehet, hogy ezek az állások eleve megszűnésre voltak ítélve?
Részvény / Deviza / Áru Felrobbant a Mol, elszállt az OTP
Király Béla | 2020. szeptember 28. 18:59
Pozitívra váltott a nemzetközi tőzsdei hangulat, amelynek a magyar tőzsde nagy nyertese lett. A hétfői kereskedésben az OTP és a Mol is jelentős emelkedéssel zárt.
Részvény / Deviza / Áru Benzin– és dízeltilalom jöhet Németországban, szárnyakat kapott a Mol
Eidenpenz József | 2020. szeptember 28. 11:54
Remekül kezdődött a hét a tőzsdéken, ami jó kínai ipari adatoknak és a vállalatfelvásárlási hullámnak köszönhető, de az amerikai mentőcsomaggal kapcsolatos reményeknek is. Európát a német index vezeti, de a BUX sem maradt le tőle sokkal. A Molt valószínűleg a sajátrészvény-vásárlásokról szóló hír mozgatta meg. Felmerült, hogy idővel Németországban is be kéne szüntetni a hagyományos üzemanyagú autók eladását.
Részvény / Deviza / Áru Megroggyant a forint, merre tovább, MNB? – A hét videója
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 25. 19:32
Izgalmas hét volt a devizapiacon, a forint ugyanis felült a hullámvasútra, amelynek tempóját részben az MNB lépései határozták meg.
Részvény / Deviza / Áru Eladták a CIG Pannónia negyedét, Dánia felhajtja a Tesla árát
Eidenpenz József | 2020. szeptember 25. 18:58
Európában rossz volt a hangulat, a fontosabb tőzsdék mínuszban zártak, a BUX index éppen hogy pluszban tudott maradni. De legalább négy részvényünkből három pluszban zárt. Bejelentették a CIG Pannónia Életbiztosító eladását, a vevőt egy nagyon híres dunántúli faluban jegyezték be. Dániában nagyon drága lesz a Tesla.
Részvény / Deviza / Áru Megszületett egy láthatatlan euró/forint árfolyamplafon?
Eidenpenz József | 2020. szeptember 25. 12:33
A BUX index ma ledolgozta a tegnapi csúnya esés több mint felét, ismét 9000 fölött jár az OTP és javított a Mol is. Európában valamivel több a mínusz a tőzsdéken, mint a plusz, de nincs határozott irány. A forint enyhén erősödik, elemzők szerint azért, mert egy bizonyos sávban az MNB közbeléphet. Warren Buffet meglepően régimódi befektetést eszközölt.
Részvény / Deviza / Áru El sem hinnéd, melyik két országban volt ma kamatemelés
Eidenpenz József | 2020. szeptember 24. 18:51
A rossz hír lett a jó hír, a munkanélküli kérelmek meglehetősen magas száma ellenére Amerikában felfelé indultak el a tőzsdeindexek. Arra számítanak, hogy a rossz adatok kikényszerítik a gazdaságpolitikusok válaszlépéseit. A BUX 1,9 százalékos eséssel zárt, a Mol és az OTP húzta le. A forint kissé erősödni tudott, ehhez azonban az MNB közbelépésére is szükség volt.
Részvény / Deviza / Áru Támadó üzemmódban a német elektromosautó-gyártók, csökkentették a Mol célárát
Eidenpenz József | 2020. szeptember 24. 11:20
A tegnap esti csúnya amerikai esés után ma Európában és Ázsiában is lefelé tartanak az indexek. A fő okok a járvány terjedése és az amerikai mentőcsomag hiánya lehetnek. A BUX is süllyed, főleg a Mol húzza le. Egy elemző csökkentette a Mol-ra vonatkozó célárát és az egész piacot pesszimistán látja. A Tesla beperli az amerikai kormányzatot a Kínával szemben kivetett büntetővámok miatt.
Részvény / Deviza / Áru Óriási részvénykibocsátás készül, nemsoká 370 lehet az euró
Eidenpenz József | 2020. szeptember 23. 18:44
Az európai tőzsdék még pluszban tudtak végezni, de elromlott a hangulat az amerikai értékpapír-piacon, elsősorban a technológiai részvényeket adják. Jött egy kellemetlen adat az amerikai gazdasági aktivitásról, sokan már a karácsonyi szezont temetik. Jött egy ígéretes hír az egyik oltóanyagról, de tönkremehet néhány német bank. Kilenc százalékkal esik a Tesla, gyengécske a forint.
Részvény / Deviza / Áru Bárki is vezeti az informatikai robbanást, ez a cég benne lesz a sűrűjében
MFC Equity | 2020. szeptember 23. 15:11
Stock Picking rovatunkban az MFC Equity nemzetközi befektetési klub olyan növekedésorientált cégeket keres, amelyek részvényeinek ára nem tükrözi valódi értéküket. A sorozat 7. részében a Lam Research vállalatot elemzik, amely sokat profiltálhat a növekvő adatigényekből a felhőalapú számítástechnika térnyerésével.
Friss
hírlevél