Nagyon nehéz manapság hosszú távon előrelátni, de úgy látszik, hogy markáns változások készülnek a világban – mondta el Kiss Péter befektetési igazgató az Amundi Alapkezelő sajtóbeszélgetésén. A világ elmozdulhat abból a deflációs környezetből, amit az utóbbi évtizedekben a globalizáció és az egyenlőtlenségek növekedése, a gazdasági bővülés hajszolása jellemzett.

Veszélyben a dollár

A növekedésfaktor helyett a minőség, a "quality" lesz a meghatározó, meg a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a zöld technológiák, amit egyébként a háború is felgyorsított. A fejlődő piacok lehetnek felülteljesítők a fejlettekkel szemben, és a világvaluta, a dollár szerepe is átértékelődik, lehetséges, hogy trónfosztás áldozatául esik.

Az inflációs pálya a klímacélok függvényében más és más lehet. Az Amundi által előrejelzett modell hibrid, rögös út vezet a "nettó zéró" széndioxid-kibocsátáshoz. Az elemzők szerint ugyanis ez nem lesz globálisan összehangolva, és későn kezdik el.

Így a gazdasági növekedési potenciál kisebb lesz a világban, az inflációs hatás pedig magasabb, a klímaalkalmazkodás nagy költséggel jár majd. Összességében magasabb infláció mellett alacsonyabb növekedés várható. (Kiss Péter az Amundi Institute előrejelzéseire támaszkodott, amelyeket negyedévente frissítenek Párizsban.)

India lekörözi Kínát?

Az Amundi 2022-es előrejelzéséhez képest magasabb hozamot vár a tőkepiaci befektetésektől (azonos kockázat mellett). Részben az értékelések alacsonyabbak (olcsók lettek az értékpapírok), részben pedig a profitok vártnál magasabb szintje matt.

A részvényeknél például a fejlődő piacokon vár nagyobb emelkedést, lát magasabb hozampotenciált. De ez csökkenni fog az elmúlt tíz évhez képest, csak kevésbé, mint a fejlett piacokon. Indiától és Kínától várnak magasabb hozamot, és India átveheti a vezetést Kínától.

Az előző tehát Kína évtizede volt, a következő Indiáé lesz. A hozampotenciál náluk 7-8 százalék. Főleg a profitok növekedése adja majd a fejlett piacokon a hozamok emelkedését, ahol a részvényhozamok azonban csak 5-6 százalék körül alakulhatnak.

A bankok és az energia az élen

Ami a gazdasági ágak közötti különbségeket illeti, a következő tíz évben a leginkább felülteljesítő, az összes régióban átlag feletti hozamot érhet el a pénzügyi szektor. A második helyen pedig az energiaszektor áll. E kettő tipikus value-szektor (értékalapú ágazat). Az energiaszektorba itt nemcsak a fosszilis energia, hanem a zöld energia is beletartozik.

De megmarad a technológiai szektor viszonylagos felülteljesítése is, főleg az USA-ban. Alulteljesíthetnek az olyan defenzívebb szektorok, mint az egészségügy, az ingatlanpiac vagy a közüzemi vállalatok.

Az USA-ban 4,1 százalékos vállalati profitbővülést várnak a következő évtizedben. Az energiaátmenet és a szociális átmenet miatt ez jelentősen alacsonyabb, mint a historikus 6,6 százalék.

Szép kötvényhozamok várhatók Magyarországon

A magyar államkötvényeknél viszonylag könnyű megmondani a következő tíz év hozamát, elég ránézni a referenciahozamra. Eddig nagyon ritkán volt ilyen magas hozamszint hazánkban, de amikor volt, az után nagyon jól szokott teljesíteni a MAX index.

A hazai kötvényhozamok megemelkedésével a kötvényeink hozampotenciálja nagyon megnőtt.

Vagyis jó teljesítmény várható a magyar kötvényektől.

Jóárasított hazai részvények

Hasonlóképpen, amikor alacsonyabb volt a magyar részvények értékeltsége a múltban, akkor megnőtt az azt követő időszak hozama, azaz a hozampotenciál is. Nincs rá ugyan garancia, de általában jó hozamok alakultak ki az ilyen időszakok után.

Jelenleg jóval az elmúlt tíz év hazai átlagos P/E mutatója (árfolyam-nyereség hányadosa) alatt vagyunk.

Akkora a diszkont, amelyet nehéz figyelmen kívül hagyni – mondta az elemző.

Miért lehetnek jobbak a fejlődő piacok?

A román részvénypiac jó teljesítményéhez hozzájárult, hogy van energiaszektoruk is, de ezzel együtt is olcsónak tűnik a román piac – hangzott el.

A fejlődő országok részvényei a fejlett országok értékeltségének mintegy 74 százalékán forognak (a fejlődők P/E mutatója ugyanis a fejletteknek csak a 74 százaléka). Mélyen a historikus átlag alatt vannak tehát. De a fejlődő piacokon a profit nagy része nem az értékeltség javulásából jön majd, hanem a profitnövekedésből.

Térségünk az igazán olcsó

Az európai részvények maguk is olcsóbbak a világ többi részéhez képest, azon belül a közép-kelet-európai térség – a CETOP index – még külön jelentős diszkontot mutat. A P/E a fejlett európai átlag 56 százaléka. Ráadásul a régióban a vállalati nyereségek nagyot emelkedtek, amit az árfolyamok még alig követtek.

A magasabb kötvényhozamoknak köszönhetően egy vegyes portfólió ugyanazzal a kockázatvállalással magasabb hozamot érhet el a következő tíz évben, csakhogy ez a hozam a magasabb infláció miatt nem teszi felhőtlenül boldoggá a megtakarítókat – mondta Kiss Péter.

Vegyes portfóliók kötvényekkel

A mögöttünk álló 10 évben a kötvényeken alig, a részvényeken és az ingatlanbefektetéseken annál inkább kerestek a befektetők.

Az infláció miatt azonban megugrott a kötvények hozama, és az állampapírok hosszú távon is érdemben hozzá tudnak járulni a portfólió hozampotenciáljához a kockázatok csökkentése mellett. Emiatt egy tíz éves időtávra tervezett vegyes portfólióban sokkal nagyobb súllyal szerepelnek ma a kötvények, mint eddig.