Tömeg a Mona Lisa előtt (Párizs, Louvre)

Franciaországban, Párizsban járva nincs jele a gazdaság lassulásának: a turisták özönlenek, az utcák, boltok, éttermek dugig vannak, a fontosabb műemlékek, kiállítások előtt pedig óriási sorok. Sok helyre napokkal előbb érdemes jegyet váltani, időpontot foglalni, pedig az október vége aligha számít főszezonnak.

Mindez erős gazdaságot és szárnyaló tőzsdeindexet feltételez, ehhez képest a párizsi CAC 40 tőzsdeindex látszólag alulteljesítette a német DAX-ot az utóbbi öt évben: a francia index 39, a német 42 százalékkal emelkedett. Valójában azonban a német index hagyományosan tartalmazza az osztalékfizetések hatását (azok újra befektetését feltételezi), a francia azonban nem. Ha egy osztalékfizetéseket is tartalmazó francia indexet figyelünk (CAC 40 Gross Total Return – PX1GR), akkor már a francia részvénypiac volt  felülteljesítő öt év alatt, 64 százalékkal.

Francia index osztalékokkal (piros), amerikai index (S&P 500, zölddel), német DAX (lila), hagyományos francia CAC 40 (narancssárga). Grafikon: Tradingview.com

Kérdés, mennyi értelme van még a nemzeti indexek számolásának egy olyan korban, amikor a vezető cégek zöme multinacionális és sok országban termel vagy szolgáltat. A francia indexben szereplő Michelin, Sanofi, Total, Danone, Renault, AXA, BNP Paribas például csupa globálissá vált óriás.

Mától kapható a szuperkötvénynek is nevezett MÁP Plusz a postákon is. Miért kerülhetett erre sor, kiknek szól, erről Eidenpenz József, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában beszélt. A postai forgalmazás és a kinyomtatás drága lehet, a lépést inkább hosszú távú marketingszempontok és politikai megfontolások indokolhatták.

(A MÁP Pluszt megvásároltuk az első nap a postán, tapasztalatainkról, egy érdekes előnyéről itt írtunk.)

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni: