|
| Fracking-állomás valahol az USA-ban (fotó: Wikimedia Commons) |
A Statoil azzal vádolja egykori mérnökét, hogy a kőzetrepesztéses (fracking) eljárásra vonatkozó ipari titkokat lopott el, majd egy új cégen keresztül megpróbálta ezeket szabadalmaztatni az USA-ban – írta az Oilprice.com. Megemlítik, hogy a Chesapeake konszernnel kooperációban a norvégok már 2008 óra részt vesznek az amerikai kőzetrepesztéses kitermelési eljárások fejlesztésében.
Ezen gáz- és olajkitermelési eljárások terjedése azóta az olaj- és gázárak nagy zuhanását eredményezte az utóbbi években, az USA-ban, majd az egész világon. Vajon miért nem terjedtek el ezek az eljárások Európában? Ezek segítségével lehet, hogy az EU függetleníthetné magát az orosz, esetleg közel-keleti import energiahordozóktól is, vagy legalább nagyban csökkenthetné azok súlyát.
A The Guardian összefoglalója szerint a kőzetrepesztéses eljárásoktól néhány évvel ezelőtt még Európában is nagy felfutást vártak, egyes országokban, mint Lengyelország vagy Nagy-Britannia, meg is kezdték a kutatásokat. Később azonban az országok sorban betiltották ezt a kitermelési formát, például Németországban, Franciaországban, Dániában, Skóciában, és Lengyelországból, Romániából, Bulgáriából is dolguk végezetlenül távoztak a nagy olaj- és gázkonszernek.
Az energiacégek reménykednek abban, hogy hosszabb távon visszatérhetnek erre a piacra. A lap által idézett környezetvédők azonban azt mondják, jól van ez így. Európában magasabb a népsűrűség, szigorúbbak a környezetvédelmi előírások is, az emberek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy olaj- vagy gázmezők közelében éljenek.
Nagy-Britanniában és Spanyolországban még lehetséges, hogy engedélyezik a kőzetrepesztéses technológiát – utal rá a lap. Egy 2012-es IEA-jelentés szerint a palagáz jelentősen növelné a Föld hőmérsékletét, mert sok metánt szabadítana fel, ami a szén-dioxidnál sokkalta károsabb.
|
| A hidraulikus kőzetrepesztés folyamata földgáz kitermeléséhez (ábra: Wikipedia) |
A Fehér Házban tartott tanácskozáson többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin. 
