|
| Valutaárfolyamok a Zürichi Értéktőzsde egyik kijelzőjén 2016. június 24-én, a brit EU-tagságról tartott népszavazás másnapján. (Kép forrása: EPA/Ennio Leanza) |
A csütörtöki feketeleves után péntek délelőtt ízletes menüt szolgáltak fel a tőzsdék a befektetőknek. A másfél százalékos tegnapi mínuszok egy százalék körüli korrigálását lehetett látni a főbb európai börzebarométerekben, a kínaiak eleve pozitív tartományban zártak, s az amerikai határidős indexek is pluszos kezdést jeleznek előre, annak hatására, hogy Trump ezúttal a megegyezéspárti énjét vette elő a kereskedelmi háborúban. Az olajárak is lefaragtak közel 1 százalékpontot a csütörtöki 4-5 százalékos esésükből, amit a szektorból érkező negatív hírek váltottak ki: az észak-amerikai könnyűolaj 58, míg a Brent típusú 68 dollár felett mozgott. Az arany unciája pedig az 1280 dolláros szintet súrolta felülről. A forint tegnap a dollárral szemben kétéves mélyponton (295) is járt, onnan viszont jócskán felpattant, már a 291-es szinttel kacérkodott, az euróval szemben viszont továbbra is a „turistaszomorító” 326-327 forint között ingadozott.
Lássuk részletesebben, mi várhat pénteken a befektetőkre.
1. Kereskedelmi világháború?
Kezdjük a kötelező körrel: Donald Trump tegnap éppen azt helyezte kilátásba, hogy a kereskedelmi megállapodás hamarosan megszületik, mondván, a kínai fél nem hagyja, hogy több ezer vállalat hagyja el az országot. Csakhogy erre a kínai kormány szóvivője azt replikázta, hogy csak akkor nyitottak a tárgyalások folytatására, amennyiben az amerikaiak változtatnak a hozzáállásukon, magyarul, visszavonják a kínai gazdaságot károsító intézkedéseit.
Nem sok jóval kecsegteti azonban az ázsiaiakat, hogy az amerikai kereskedelmi kamara tegnap benyújtott új törvényjavaslata elfogadása esetén újabb országokból – Japánból, Dél-Koreából, Indiából, Németországból és Svájcból – importált termékekre is kiterjesztenék a védővámok alkalmazását. Ez lenne a retorzió arra, hogy a dollárral szemben mesterségesen gyengítik a saját devizájukat.
2. May in May?
Ma megtudhatjuk, hogy a kicsit gyenge szóvicc valósággá válik-e. Brit lapok és a Reuters hírügynökség ugyanis reggel megerősítette azt a korábbi értesülést, miszerint pénteken bejelenti távozási menetrendjét Theresa May. Ezt azzal magyarázzák, hogy a helyzete tarthatatlanná vált, saját pártján belül több tucat képviselő is hátat fordított neki amiatt, hogy kedden egy második népszavazást is kilátásba helyezett.
UPDATE: A szóvicc valósággá vált, May bejelentette a lemondását.
3. EP-választási reakció csak hétfőn?
De a voksolás eredményének akkor is csak akkor lehet jelentős hatása, ha a három nagy párt nem szerez abszolút többséget az új összetételű parlamentben – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. A piacot egyelőre hidegen hagyja a kontinentális voksolás, legalábbis ezt lehet kiolvasni abból, hogy az euró vezető devizákkal – a dollárral, a svájci frankkal és az angol fonttal – szembeni árfolyama stagnál.
4. Nehéz év közgyűlése a Deutsche Banknál
Merthogy a német óriásbank menedzsmentjének ki kellett mondania, további leépítésekre lehet szükség a befektetési banki divízióban, miután a részvénykereskedői üzletág 2018-ban 750 millió eurós veszteséget hozott össze. A nadrágszíjmegszorítás ugyanakkor annak is a következménye lehet, hogy nem sikerült összeolvadni a Commerzbankkal. A vészjósló bejelentés mellett elsikkadtak Christian Sewingnak, a Deutsche Bank vezérigazgatójának az optimista szavai, miszerint azért lesz olyan terület – nevezetesen a nagyobb cégek és államok készpénzállományát kezelő, a befektetési bankból kiemelt új részleg –, amely növekedhet, javítva ezzel a bank profitabilitását. A befektetők ezt nem értékelték, a bank papírjai csütörtökön a történelmi mélypontjukra zuhantak.
5. Optimistább a HP menedzsmentje
A világ legnagyobb IT-cége 3,3 százalékkal kevesebb, 7,15 milliárd dolláros árbevételt termelt az idei első negyedévben, mint a tavalyiban, egy részvényre jutó 42 centes eredménye azonban a piac által vártnál jobb lett. S az is kecsegtető lehet a befektetők számára, hogy a HP menedzsmentje a korábbinál magasabb, 2,14-2,21 dollár közötti egy részvényre jutó profitra számít a 2019-es pénzügyi évben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
