Mondjuk ki: aggasztó volt a magyar gyorsjelentési szezon

OTP

Bár a vezető részvényeket adó cégek közül utoljára az OTP jelentett, érdemes a legnagyobb forgalmú és a változásokra legérzékenyebben reagáló vállalattal kezdeni. A magyar bank a várakozásoknál ugyan jobb eredményeket közölt, ugyanakkor a háttérben komoly gondokra utaló jelek vannak. A bankcsoport profitja 15%-kal marad el az előző negyedévitől, magyarországi bevétele pedig negyedével marad el az egy évvel ezelőtti eredménytől. Akadozik a hitelezés, a hitelportfólió tovább romlott, a kockázati költségek nőttek. A térségben található leánybankok stabilak, az összbevételnek nagyjából 42 százalékát adva. Elsősorban az orosz és az ukrán leányok teljesítenek jól, köszönhetően az ott jól futó vállalati és fogyasztási hitelezésnek, az elemzők által is elismerten jól összeállított hitelportfóliónak.

Akik hosszabb ideje "ülnek" a papíron, inkább az érdekli, hogy érdemes-e hosszabb távon tartani a részvényt. Az ügyben elég sok az ismeretlen, viszont ha enyhül a válság és javul a hazai szabályozó környezet, akkor akár jelentős rali is lehet az OTP piacán. Részletek >>>

A magyarországi adóterhek növekedése, a tranzakciós illeték miatti bizonytalanság, a válság miatt visszaeső hitelfelvétel azonban rendesen megtépázza mind a renomét, mind a teljesítményt. Az elemzői közösség nem egységes a bankpapír jövőjét illetően. Van aki szerint a jelenlegi, 4000 forint alatti árfolyam jó belépési pont, ugyanakkor a konzervatívabb előrejelzések úgy számolnak, hogy a legnagyobb európai bankokkal összevetve az OTP részvényei egyáltalán nem mondhatóak olcsónak. Így ha az európai válság enyhülésével ismét beindul a pénzügyi szektor a részvénypiacokon, előfordulhat, hogy inkább a biztonságos és elég olcsó részvényeket veszik majd a befektetők, nem pedig a bizonytalan kilátásokkal, bizonytalan országban működő OTP-t.

Magyar Telekom

A Deutsche Telekom magyar leányvállalatát szintén a különadók és a bizonytalanság tépázza elsősorban, de itt külön bizonytalanságot okoz a negyedik mobilszolgáltató küszöbön álló indulása is. Az EBITDA visszaesése hajszálnyival erőteljesebb lehet, mint a menedzsment várakozása, az év első felében 7 százalékkal csökkent a mutató 2011 azonos időszakához viszonyítva, miközben a társaság az egész évre 4-6 százalékos zsugorodást prognosztizált. A második félév eredményeitől függően még teljesülhet a terv, ennek érdekében a menedzsment jelentős költségcsökkentésbe fogott júliusban, és egyelőre fenntartja az éves célokat.

A július 1-jén bevezetett telefonadó a második félévtől helyezhet jelentős nyomást az EBITDA-ra. A Magyar Telekom az ősz folyamán egyaránt megemeli mobil (szeptember) és vezetékes (október) díjait, melyek a 8 milliárd forintos telefonadó terhének mintegy negyedét fedezheti. A tarifaváltozás 80 százaléka a mobil hangalapú szegmensben, 20 százaléka pedig a vezetékes hangalapú szegmensben fejtheti ki hatását. A kártyás csomagok esetében a perc- és az sms-díjak 3 forinttal drágultak, míg az előfizetéses csomagok havidíja 6 százalékot emelkedett.

A gyorsjelentés összességében hozta az elvárásokat, de az ördög itt is a részletekben lakik. A nagy kérdés, hogy a menedzsment csökkenti-e az osztalékot. Erre a legtöbb elemző szerint van esély, ha a cég komolyan versenyben akar maradni. Ez azért jelentene nagy csapást a részvényárfolyamra, mert a Magyar Telekom évek óta a legkiszámíthatóbb osztalékfizető volt, aminek osztaléka a magyar állampapírokkal versenyben maradva tartotta a biztos befektetés látszatát. A mostani gyorsjelentés után a menedzsment szokatlanul őszinte pesszimizmussal írt a csalódásról és a magyar környezet rossz hatásairól.

Mol

Kifejezetten rossz gyorsjelentést közölt a magyar olajtársaság. Szinte minden soron mélyen a várakozások és az előző időszaki eredmények alatt teljesített a cég az első félévben. A gyorsjelentés idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki elsősorban a kedvezőtlen piaci körülményeket és az arab világban zajló forradalmakat okolja a rossz teljesítményért. A Mol mindössze 0,7 milliárd forint nettó eredményt ér el a második negyedévben, szemben az első negyedévi 73,7 milliárd forinttal, illetve az egy évvel korábbi 54 milliárd forinttal. A háttérben főleg egyszeri tételek állnak.

A várakozások átlaga a második negyedévre átlagosan 23,05 milliárd forint nettó profitról szólt, és azt jelezte előre, hogy a viszonylag jó külső környezet ellenére a Mol feldolgozás-kereskedelem (downstream) szegmensében visszaesés lesz a készletátértékelés negatív hatásai miatt, illetve a kutatás-kitermelés (upstream) üzletág rosszabbul teljesít a csökkenő kitermelési szintek és olajár negatív hatásai miatt. A jelentés szerint az első félévben a nettó profit 74,4 milliárd forint volt, majdnem a fele a tavalyinak. Az árbevétel az első félévben 2667,4 milliárd forint volt, 8 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az idei első és második negyedév bevétele lényegében nem tért el egymástól. Érdemes visszaidézni Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szavait, amit a gyorsjelentés is idézett.

„Számos külső kihívás hatott első féléves eredményeinkre, ilyen többek között az európai gazdasági válság és az arab világban zajló politikai változások. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy megfelelő válaszokkal még erősebb és sikeresebb iparági szereplővé válhatunk. Éppen ezért céljaink megvalósítása érdekében a Mol-csoport átalakítása tovább folytatódott. A korábban megfogalmazott üzleti stratégiánknak megfelelően az Észak-Karpovszkij blokk 49%-os részesedésének megvásárlásával növeltük kazahsztáni Upstream tevékenységünket. Downstream üzletágunkban a cseh kiskereskedelmi Papoil hálózat megvásárlásával pedig megszerzett piacaink növelésére törekszünk. Szintén fontos megemlíteni, hogy a MOL eddigi legnagyobb szervezeti változását indította el. A GLOCAL elnevezésű projekt a különböző belső változások kihívásaira keres válaszokat, mivel a Csoport az elmúlt évtizedben történt inorganikus lépéseinek köszönhetően még nemzetközibb vállalattá vált. Emellett a projekt célja, egy különálló, nemzetközi központ kialakítása MOL-csoport szinten, amely a stratégiai szintű döntésekért és a kontroll gyakorlásáért lesz felelős, a leányvállalatok pedig nagyobb önállóssággal rendelkeznek majd a mindennapi működés terén. Mindettől gyorsabb és sokkal fókuszáltabb döntéshozatalt, illetve rugalmasabb és hatékonyabb szervezeti felépítést várunk, melyek hozzájárulnak sikereinkhez a jövőben.”

Richter

Talán a legnagyobb magyar gyógyszergyár nyereségét nem tépázta meg annyira az elmúlt félév, a Richter viszonylag kis visszaesést szenvedett el, a gyorsjelentés jobb lett a várakozásoknál. Két fontos és várhatóan nagy sikerű gyógyszer kibocsátása is a küszöbön áll, ugyanakkor ezek várható piaci hatását eléggé visszafogottan árazza a piac. A Cariprazine eladások várható jelenértéke korábbi elemzői becslés szerint – 2016-2025 közötti csúcs értékesítéssel, 750 millió dolláros éves forgalommal, 15%-os nyereségtartalommal és 13%-os diszkonttényezővel számolva - 7800 forintra tehető. A Buda-Cash a cég célárfolyamát júniusban 47000 forintra tette, hosszú távú ajánlásuk vétel volt.

A Richter árbevétele hat hónap alatt 11 százalékkal csökkent, ez éves szinten akár 15-20 százalék is lehet. Bogsch Erik vezérigazgató szerint euróban számolva 20 százaléknál is nagyobb lehet a visszaesés az első hat hónap 18,7 százalékos csökkenése után, amelyért a piacszabályozási intézkedések, továbbá a folyamatos árcsökkentések a felelősek. A cégvezető úgy vélte, hogy a válság egyetlen iparágat sem kímél és minden országban érződnek a költségvetési megszorítások az egészségügyben, a gyógyszertámogatásoknál, illetve az új gyógyszerek társadalombiztosítási befogadása sokkal lassabban, nehezebben megy.

Bogsch Erik elmondta, hogy a Richter első féléves növekedésének alapját a Független Államok Közösségének piacai és az Európai Unió adta. Az összes árbevételben a FÁK-országok dominálnak: Oroszország részesedése 31 százalék, a régió pedig az összes bevétel 44 százalékát adja. Ukrajnában az első hat hónapban kiugróan jó növekedést ért el a gyógyszergyár, dollárban több mint 26 százalékkal növelte árbevételét. Az egyéb tagköztársaságokban 17 százalékkal nőtt dollárban a bevétel. A Richter kilátásait, az Egishez hasonlóan rontja, hogy egyelőre nem látszanak tisztán a kormány gyógyszerkasszát érintő tervei. A két cégben ugyanakkor közös vonás, hogy elsősorban a külföldi fejlesztésekre és terjeszkedésre helyezik a hangsúlyt a magyarországi kiszámíthatatlanság miatt.