Szerdán reggel az arany árfolyama az árutőzsdéken ismét lendületet vett, és az unciánkénti ár 1866 dollár fölé került. Ezzel immár látótávolságba került a korábbi történelmi csúcs, amit 2011. szeptember 6-án érte el. Az eddigi legmagasabb értéke 1921 dollár volt, amelytől bő 3 százalék erősödés választja el. Szakértők szerint így már nem az a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e új történelmi csúcsra ugrani, hanem hogy ez mikor történik meg. Emellett azt boncolgatják újabban az elemzők, hogy a 2000 dolláros szint fölé tud-e jutni az árfolyam, vagy a lélektani határ meg tudja akasztani az immár egy éve tartó szárnyalást.
Hétfőn hosszas alkudozás után sikerült elfogadni az Európai Unió új hétéves költségvetését és a bajba jutott déli országokat támogató helyreállítási alapot, amely nagyot lendített az eurón a dollárral szemben, ez pedig az arany kurzusát is fentebb tornászta. Eközben egyre több olyan szakértői vélemény lát napvilágot, hogy a részvénypiacok indokolatlanul szaladtak előre, hiszen a gazdasági bajok még messze nem múltak el.
A legfontosabb tőzsdeindexek ugyanakkor már ledolgozták a járvány miatt elszenvedett veszteségeket, sőt a technológiai részvényeket összefogó amerikai tőzsde, a Nasdaq mutatója elképesztő rekordokat állított fel az elmúlt hetekben. Bár a hírek szerint a kisbefektetők továbbra is lelkesek, a profi befektetők egyre óvatosabbak a túlárazottnak tűnő részvénypiacokon. Ez pedig egyes befektetők figyelmét irányítja más eszközosztály felé. Ennek a nyertese lehet az arany, amely az idei évben már eddig is közel 20 százalékkal drágult.
Miért drágul az arany?
Bár a hivatalos statisztikák a fejlett világban mindenhol alacsony inflációt jeleznek, vannak olyan vélemények, hogy a gazdaságban keringő jelentős likviditás az eszközárakban okoz áremelkedést. A jegybankok pedig nem fukarkodnak, az amerikai Fed ugyan 2018 végén megpróbálkozott a mérlege konszolidálásával, és elkezdte visszaszívni a likviditást, ez azonban olyan tőzsdei pánikkal és durva zuhanással járt akkor év végén, hogy gyorsan visszakozott. Sőt az amerikai jegybank nem hagyományos eszközök révén már tavaly is elképesztő összegeket tolt ki, majd 2020-ban a koronavírus-járvány miatt korlátlan kötvényvásárlási programot hirdetett. Elsősorban ez a piacokra öntött elképesztő összeg segített abban, hogy a piacok márciusi beszakadását követően gyorsan visszapattanjanak az indexek.
A részvénypiacok kapcsán egyébként már 2019-ben is láttak napvilágot olyan vélemények, hogy a nyereség-árfolyam (P/E – price per earning) mutató alapján a hagyományos arányszámok szerint nem indokolt a növekedés. Érdekesség, hogy a válság hatására visszaeső vállalati nyereség-mutatók miatt még kirívóbban magasabb lett a hányados, ami azonban az átlagos invesztorokat nem igazán érdekli. Eközben a világ legsikeresebb tőzsdeguruja, Warren Buffett, aki az értékalapú befektetések legnevesebb képviselője, "mamlaszként áll az oldalvonalon", és befektetési társasága, a Berkshire Hathaway az egyik leggyengébben teljesítő részvény a piacon.
Visszatérve az eszközinflációra, 2019-ben nem csak a részvények, de más eszközök, így az arany is drágulni kezdett. Erre erősített rá az idei évben a járvány és a nyomában kialakuló gazdasági válság, sokan ugyanis biztonságos befektetést keresve tették a pénzüket aranyba. Azon túl, hogy egy likvid, de a részvényeknél jóval kevésbé volatilis befektetési eszköz az arany, vagyis kevésbé tapasztalhatunk az esetében extrém árfolyammozgásokat, van még egy vonzó tulajdonsága. Ahogy arra a cikkünk elején is utaltunk, általában megfigyelhető, hogy a dollár mozgásával ellentétes pályát jár be, vagyis ha gyengül a zöldhasú, akkor a nemesfém drágul, tehát ilyen módon is stabilitást biztosít.
A járvány berobbanásakor volt néhány nap, amikor a vagyonukat készpénzre váltók az arany piacán is kisebb esést generáltak. Ezen túllépve azonban egyértelmű, hogy sokan menekítették ilyen formába a megtakarításaikat. A világ legnagyobb befektetési alapkezelője, a BlackRock adatai szerint az idei évben a fizikai arannyal kereskedő tőzsdén jegyzett alapokba (ETF) 12 milliárd dollár vándorolt.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy világszerte számos jegybank próbál "elszakadni a dollártól" és a tartalékokat diverzifikálni. Ezek közül több központi bank - például az MNB - is jelentősen növelte az aranytartalékát, és sokan folyamatosan vásárolnak aranyat. Mellettük pedig ott vannak azok a dél-kelet ázsiai országok, például India, ahol ékszer vagy más formában hagyományosan felhalmozzák az emberek az aranyat. Az ottani, folyamatosan növekvő népesség pedig konstans támaszt jelent úgymond az aranykereslet szempontjából.
Meddig mehet a nemesfém?
Ahogy fent jeleztük, a szakértők többsége egyértelműen árfolyamemelkedéssel számol, a várható értékek ugyanakkor nagyon széles sávban szórnak. Óvatosabb elemzők arról beszélnek, hogy a korábbi történelmi csúcsát (1921 dollár/uncia) megdöntheti az arany, míg vannak, akik fergeteges rallyt vetítenek előre, és akár 3000 dolláros árfolyamot is elképzelhetőnek tartanak.
Ugyanakkor olyan vélemények is vannak, hogy ha a gazdasági mutatók kedvezőbbé válnak, akkor az arany veszíthet jelentőségéből, hiszen sokak fejében úgy szerepel, mint biztonsági tartalék. A recesszión túllendülve viszont sokakban felmerülhet, hogy felesleges komolyabb összeget ilyen eszközben parkoltatni, hiszen az arany "nem dolgozik", így nem jár osztalék típusú bevétellel, és nem is kamatozik, mint egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állandóan tamáskodók körében az is ellenérv az arannyal szemben, hogy most általános eufória tapasztalható. Aki optimista, az már vett vagy most vesz aranyat, ám ennek lecsengését követően - mivel "mindenki vásárlói pozícióban lesz" - nem lesznek vásárlók, amely mindig visszaesést szokott hozni.
Összességében tehát nagyon nehéz egzakt előrejelzést adni. Miközben, mint mindig, vannak kockázati tényezők, a piacon lévő elképesztő likviditás és a járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságok mindenképpen az árfolyam növekedésének az irányába hatnak.
Mikor érdemes venni?
Ha tehát a trendeket nézzük, és félretesszük a kételyeinket, akkor a következő kérdés, mikor érdemes aranyat venni. Ehhez van, aki az úgynevezett technikai elemzést hívja segítségül, amely azt jelzi, hogy a korábban ellenállásként szolgáló 1800-as szint most komoly támasz, tehát ha azt megközelíti, az jó belépési pont lehet.
Sokkal érdekesebb viszont Albert Chengnek, a Szingapúri Bullion Market Association vezérigazgatójának a véleménye. Szerinte ugyanis az arany esetében nem beszélhetünk megfelelő időpontról, és minden portfólióban kellene, hogy legyen nemesfém (vagy azt lefedő eszköz). Sokkal fontosabbnak tartja a szakértő a diverzifikációt, szerinte "békeidőben" is érdemes a vagyonunk 5 százalékának megfelelő összeget tartani aranyban, amely bizonytalan, válságos időszakban felmehet 15 százalékra. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy ennél nagyobb részarányt, esetleg "all in"-t mondani akkor sem tanácsos, ha az előjelek a további drágulás felé mutatnak, és ő maga is az év végéig 2000 dolláros árfolyamot vár.
Aki szeretne aranyba fektetni, az egyébként számos módon meg tudja ezt tenni. Lehet fizikai formában aranyat vásárolni. Ha valaki nem akar annak az őriztetésével vagy biztosításával bajlódni, az tőzsdei platformokon is megteheti ezt. A tőzsdéken arra is van lehetőség, ahogy azt fent jeleztük, hogy aranyba fektető tőzsdén jegyzett alapba (ETF) tegyük a pénzünket. Ha nem direktbe akarunk aranyat venni, de az árfolyam-emelkedésből részesülnénk, miközben úgy véljük, a tőzsdei rally sem fog kifulladni, akkor a legcélszerűbb az aranybányászatban, -feldolgozásban érdekelt vállalkozások részvényeiből vásárolni.
9 százalékkal nőttek a bérek egy év alatt. 
