Pénteken komoly eladási hullámot láthattunk a Wall Streeten, amely miatt az irányadó indexek jelentős veszteséggel zártak. Az S&P 500 index 2,37, a Nasdaq Composite 3,08, míg a Dow Jones 1,34 százalékkal esett vissza. Az amerikai hangulat az ázsiai tőzsdékre átragadt, egy százalék körüli mínuszok voltak a távol-keleti piacokon, ám Európában már jobb hangulatban indult a hét.
A kontinens vezető piacain nulla körüli elmozdulást vagy kis pluszokat láthattunk a nyitás után egy órával. Szerencsére a magyar tőzsde is ezt az irányt követi, hiszen a BUX fél százalékos erősödéssel állt fél 11-kor, ami két blue chip érdeme. A legtöbbet a Mol tesz hozzá az indexhez, hiszen másfél százalékkal emelkedett, és 2486 forint körül kereskedtek vele. 8 ezer forint felett volt a Richter, ami 0,75 százalékos pluszt jelentett a pénteki árhoz képest.
Kevésbé teljesít jól a tőzsde legnagyobb forgalmú részvénye, az OTP. A bankpapír ugyanis fél százalékot veszített az értékéből és 8415 forint körül forgott. A Magyar Telekom árfolyama stagnált hétfő délelőtt, 282 forint körül kereskedtek vele.
Minimálisan, 2 forinttal csökkent a 4iG árfolyama és 695 forint körül forgott. A társaság pénteken jelentette be, hogy adásvételi szerződést kötött az INNObyte Zrt. fennmaradó részvényeinek megszerzésére. Hétfői hír a 4iG-ről, hogy folytatta saját részvényeinek vásárlását. A reggel kiadott rendkívüli közlemény szerint pénteken 8 ezer darab papír vettek, 695,5375 forintos átlagáron.
Hétfőn tette közzé a negyedéves számait az AutoWallis, amely továbbra is igen látványos növekedést mutat. A társaság minden üzletágában, minden soron kétszámjegyű bővülést mutatott fel az év első kilenc hónapjában, ráadásul több területen már most nagyobbak az értékesítési számok, mint tavaly egész évben. Gépjármű-értékesítése az első három negyedévben 27,1 százalékkal bővült, és hasonló mértékben nőtt a szervizórák száma. A jó híreknek köszönhetően 2 százalékkal emelkedett a részvény árfolyama, ám a mostani 94 forintos kurzus még mindig közelebb van az elmúlt hónapok történelmi mélypontjához, mint a 2021 őszi részvénykibocsátáséhoz.
Ahogy arról már beszámoltunk, pénteken rendkívüli döntéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyek akkor erősen megtámogatták a forint árfolyamát. Így a csütörtökön történelmi mélypontot elért kurzus, amely az euró ellenében 434 forint felett volt, jelentősen korrigált, és a hét utolsó napján a 416-os szint közelébe esett vissza. Tovább ugyan nem tudott erősödni hétfőn a hazai fizetőeszköz, sőt minimálisan gyengült is, hiszen délelőtt 418 körül mozgott az árfolyam. Ám úgy tűnik, hogy az MNB-nek sikerült kellően megdrágítani a forint elleni spekulációt, hogy a permanens nyomás lekerüljön a magyar devizáról.
Kijelenthető persze, hogy akkor fogunk 400 forint alatti árfolyamot ismét látni, ha a magyar gazdaságpolitika hitelessége visszatér, ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy a kormány megegyezzen az Európai Bizottsággal és le tudjuk hívni az uniós forrásokat. Ahogy azt is reméljük, a magyar kormány baráti hozzáállása az IMF-hez csupán a "jómodornak" tudható be.
Van egy másik termék, a földgáz, amely árfolyama komoly hatást gyakorol a forint kurzusára és a magyar költségvetésre is. A hétfő reggeli nyitás pozitív volt az európai tőzsdéken, hiszen tovább esett az irányadó TTF kurzusa. A pénteki 142 euró/MWh-os árfolyamot követően hétfőn 6 százalék feletti esést láthattunk. Ennek azon túl, hogy a lakosság számára sem mindegy, merre mozdulnak az árak, a magyar gazdaság számára azért is fontos, mert az MVM-nél a gázon keletkező veszteséget az adóforintjainkból pótolja ki az állam. Ráadásul amennyiben magasabb az árfolyam, akkor több devizára van szükség annak kifizetésére, hatva ezzel is a magyar fizetőeszköz kurzusára. (Bár az MNB egyik pénteki lépése éppen az volt, hogy a szabadpiac helyett jegybanki tartalékokból biztosítanak forrásokat az energiahordozók kifizetésére.)
Persze a forintra a következő hetekben hatni fognak a vezető devizák ármozgásai, például az euró-dollár kereszté. Ebben hétfőn nem láttunk nagy változást, ám a szakértők szerint most inkább az euró erősödésére van kicsit nagyobb esély. A hétvégén ugyanis a KBC Equitas reggeli információi szerint a német Bundesbank elnöke jelezte, hogy szerinte további kamatemelésekre lenne szükség az Európai Központi Bank részéről, valamint az eszközállomány csökkentésének is hamarosan eljöhet az ideje. Nem ő volt ugyanakkor az egyetlen, aki ilyen állásponton volt. Martin Kazaks, a lett jegybank első embere az idei évben 125-150 bázispontos kamatemelést tart szükségesnek, az október 27-i ülésen 75 bázispontost, majd december 15-én 50 vagy 75 bázispontost az addig beérkező inflációs adatoktól függően. A monetáris szigorításnak jövőre is folytatódni kell, a neutrális kamatnál magasabbra kell emelni az irányadó rátát, számolt be az Equilor hírlevele. Kazaks emellett a jegybanki mérleg leépítése mellett érvel, mondván, amennyiben csak a kamatokat emelik, ellaposodhat a hozamgörbe. Ugyanakkor elismerte, hogy jelentős a recesszió esélye az eurózónában, meg is lepődne, ha a decemberi jegybanki makrogazdasági előrejelzés nem jelezné a visszaesést.
Ráadásul a makrogazdasági hírek mellett a héten a vállalati jelentések is fókuszba kerülhetnek. A KBC Equitas gyűjtése szerint beindult a gyorsjelentési szezon az Egyesült Államokban, ezen a héten a bankok következnek. Hétfőn, a nyitás előtt teszi közzé negyedéves számait a Bank of America és a Schwab is. Kedden fontos lesz figyelni a Netflix közleményét, de a Goldman Sachs, a Johnson & Johnson és a United Airlines is tartogathat meglepetéseket. A hét második felében sem fogunk unatkozni, lesz Tesla, P&G, Philip Morris, AT&T és American Airlines is. A hetet a Verizon és az American Express zárja.
Nem tágít, választást akar Ukrajnában a háború alatt is az amerikai elnök.
