Kedden a kedvező nemzetközi hangulat felfele mozdította az európai és a magyar tőzsdét is. Átlag feletti forgalom mellett november 7-e óta nem látott mértékben drágult a BUX index, hogy április 4-e óta nem látott magasságban zárjon. A trend technikailag és az általános hangulatot tekintve továbbra is erősödő. Kedden az Egyesült Államok irányadó indexei pluszban zártak, S&P 500 index 1,36 százalékkal, a Dow Jones 1,18 százalékkal, a Nasdaq Composite 1,36 százalékkal erősödött.
Erősödéssel zártak a vezető ázsiai tőzsdék szerdán. A tokiói börze 0,61 százalékos emelkedéssel, 28 ezer 115 ponton fejezte be a napot. A részvények szélesebb körét felölelő Topix index 1,12 százalékkal nőtt. A tajpeji börze 0,46 százalék, az ausztrál tőzsde pedig 0,70 százalék pluszban zárt. A hongkongi tőzsde 0,86 százalékos, a sanghaji 0,22 százalékos, a szöuli pedig 0,45 százalékos erősödést jelzett.
Európában a keddi erősödést követően szerdán is pluszos nyitásokat láthattunk, a délelőtt folyamán viszont a kezdeti nyereség elolvadt mind Frankfurtban, mind pedig Párizsban. Egyedül a londoni tőzsde tudott 11 óra előtt még említésre méltó, közel fél százalékos nyereséget felmutatni.
A magyar tőzsdén ennél jóval stabilabb emelkedést láthattunk szerda délelőtt, a BUX ugyanis szűk egy százalékos pluszban járt fél 11 után. Ekkor 400 pontos erősödéssel 45 735 pontot mutatott az index. A vezető részvények mindegyike kisebb-nagyobb emelkedés ért el, kiemelkedett ugyanakkor az OTP, amely elérte a lélektani 11000 forintos szintet, ez 1,5 százalékos növekedést jelent.
A Richter is kerek értéken állt, 8000 forinton (+0,2 százalék), a Mol 2788-on (+0,65 százalék), míg a Magyar Telekom 328-ig erősödött (+0,3 százalék). Említést érdemel még a szokásosnál jóval nagyobb forgalmat bonyolító ANY, amely 2,6 százalékkal növekedett. Az OTP kapcsán a szakértők kiemelik, hogy amennyiben sikerülne a kormánynak megállapodnia az EU-val és le tudnának hívni támogatásokat, az makrogazdasági szinten komoly lökést adna az országnak, ez pedig a legnagyobb banknál, az OTP-nél is lecsapódna az eredményekben. A bankpapír esetén a kilátásban lévő üzbég és szlovén akvizíciók is táplálják a további árfolyamemelkedéssel kapcsolatos reményeket.
Enyhül a pesszimizmus Európában
Ugyan – nem csak politikai, hanem esetenként szakmai körökben is - voltak az energiakrízis kapcsán olyan hangok, hogy az óriási gazdasági válságot okoz majd Európában, ez eddig nem következett be. Az európai országok meglehetősen válságállónak bizonyultak, igaz, Magyarországhoz hasonlóan a harmadik negyedévben már láthattuk a visszaesés jeleit. Ugyanakkor a kilátások is csak mérsékelten borúsak, mint ahogy az a délelőtt publikált beszerzési menedzserindexekből kiderült. Ezek értéke ugyan jórészt elmarad a korábbi hónapok számaitól, ám a várakozásokat rendre meghaladták.
Az euróövezeti feldolgozóipari BMI 46,4 pontról 47,3 pontra nőtt, a szolgáltatói változatlanul 48,6 pont lett, míg a kompozit index kisebb meglepetésre a prognosztizált nagyobb csökkenés helyett 48,2 pontról 48,3 pontra nőtt. Hasonló volt a helyzet a német BMI-vel, ahol a feldolgozóipari mutató 45,1 pontról a várt visszaesés helyett 46,7 pontra nőtt, miközben a szolgáltatói mutató csak egytized pontot csökkent, 46,4 pontra. Ennek eredményeképpen a kompozit index is növekedett, 45,1-ről 46,4-re.
Segítség a magyar gazdaságnak
A német és az európai feldolgozóipar kapcsán javuló várakozások a magyar gazdaság számára is pozitív lehet. Már csak azért is, mert az utóbbi hónapokban az ipar volt, amely a magyar GDP-ben húzóerő lett. Tekintve a rendkívül magas inflációt, és a várható reálbércsökkenést, szinte biztosan kizárható, hogy a belső fogyasztás tovább tudná húzni a GDP-t. A felpörgő exportorientált ipar és a cserearányok javulása (így például az energiahordozók árának csökkenése) együttesen a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg javulását eredményezhetik.
Az idei megborulás után különösen fontos lenne a magyar gazdaság számára, hogy az egyensúlyi adatok „kiegyenesedjenek”, ez ugyanis a jelenlegi magas kamatkörnyezetben talán mérsékelné az ország által fizetendő felárat. Ráadásul a forint árfolyamát is stabilizálni tudná mindez
Merre tovább kamatok?
Ha már kamatok, akkor érdemes szót ejteni a nagy jegybankok várható lépéseiről. Reggeli hírlevelében az Equilor arról számolt be, hogy a litván központi bank elnöke, Gediminas Simkus szerint legalább fél százalékkal kell emelni a kamatszintet az eurózónában a következő ülésen a rendkívül magas infláció kezelése érdekében, de nem lehet kizárni a 75 bázispontos szigorítást sem. Emellett dönthetnek a jegybanki állampapír-portfólió leépítésének menetéről is. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke a héten elmondta, hogy még korai lenne meghatározni a következő kamatemelés mértékét, de erőteljes lesz. Robert Holzmann az osztrák központi bank elnöke 75 bázispontos emelésre szavazna, ezzel szemben a portugál Mario Centeno úgy vélekedett, hogy itt lehet az idő a kamatemelés lassítására. A piaci árazások jelenleg 57 bázispontos emelést mutatnak a december 15-i ülésre, tehát nagyobb az esélye az 50 bázispontos emelésnek, mint a 75 bázispontosnak.
A Magyar Nemzeti Bank kedden tartott kamatdöntő ülést. Ezen a várakozásoknak megfelelően nem módosított a kamatokon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A megjelent közleményben a döntéshozók ismét jelezték, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak. Virág Barnabás alelnök az online háttérbeszélgetésen elmondta, hogy jelenleg 6 tényezőt figyelnek kiemelten, melyektől függővé teszik az októberben bevezetett, célzott intézkedések későbbi fokozatos kivezetését.
A jegybanki tájékoztatót követően egyébként a forint erősödni kezdett, és ez kis mértékben szerdán is folytatódott. A folyamatokat kommentálva a Raiffeisen elemzői szerdai hírlevelükben azt írták, az árfolyam már a 100 napos mozgóátlag alatt van, amivel az elmúlt napok mélypontjai 406 körül úgy tűnik, letörtek. Innen tovább lefelé egyértelműen a 400-as szint jelenthet akadályt a forint számára, ami november első felében ugyan kitartott, most azonban újból nekifuthat a piac.
Kilőttek a kiskereskedelmi cégek
Az Egyesült Államokban folytatódott a jelentési szezon, és a vártnál kedvezőbb számokat közölt a Best Buy, ami az egész szektornak lendületet adott. A Best Buy (+12,8 százalék), az Abercrombie & Fitch (+21,4 százalék), az American Eagle Outfitters (+18,2 százalék), és a Burlington Stores (+20,5 százalék) mind óriási emelkedést produkáltak. Azonban volt honnan emelkedni, hiszen az elmúlt hónapokban rendre alulteljesítők voltak. Negatív reakciót is láthattunk, hiszen a Dollar Tree (-7,8 százalék) a szektor legrosszabbja lett a csalódást okozó kilátások miatt.
Közzétette számait a HP Inc. is, amely 2 millió dolláros adózás utáni veszteséggel zárta a pénzügyi negyedik negyedévét az egy évvel korábbi 3,1 milliárd dollár adózott eredmény után. A New York-i tőzsde keddi zárása után a HP azt közölte, hogy a háromhavi bevétele 11,2 százalékkal, 14,8 milliárd dollárra csökkent az egy évvel korábbi 16,68 milliárd dollárról. A nem túl impozáns számok ellenére a részvény a zárás utáni úgynevezett after trading szakaszban erősödni tudott, a társaság ugyanis egy komolyabb költségcsökkentő tervet jelentett be, ennek részeként 4-6 ezer alkalmazottat bocsátanak el szerte a világon, vagyis foglalkoztatottjainak akár a 10 százalékától is megválhatnak. A szigorú gazdálkodási programot pozitívan fogadták a befektetők.
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
