Arra a hírre, mely szerint Matolcsy György jegybankelnök nem megy el meghallgatására, amelyet a költségvetési bizottság hívott össze, nem mozdult a forint árfolyama ma délben. “Az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni” – közölte a jegybank, ami arra enged következtetni, hogy egyelőre nem lép a jegybank.
Az árfolyam 329,80 körül mozog, reggel azonban érintette a 330,60 forintos szintet is.
Eközben az elemzők próbálják prognosztizálni, hogyan tovább. Az Alapblogon “Nyugdíjas” (Szabó László, a Hold Alapkezelő elnök-vezérigazgatója) a forintgyengülés okaival kezdi. Azt írja, hogy “a laza monetáris politikából adódó 2-3 százalékos negatív reálkamat ritkán tesz jót egy deviza árfolyamának”.
Nincs itt semmi látnivaló?
A negatív reálkamat ugyanakkor nem új jelenség, és nem változott jelentősen az utóbbi időben, különösen az eurózónás kamatokhoz képest nem. Ráadásul a közép- és hosszú lejáratú állampapíroknál hozamemelkedés következett be, a tíz éves államkötvényeink hozama az év eleji rekord alacsony szintez képest megduplázódott. A makrogazdasági környezet vagy Magyarország pénzügyi helyzete sem változott lényegesen.
Trump van a forintgyengülés hátterében?
A jelenséget szerinte elsősorban a feltörekvő piacok (Magyarország is ebbe a csoportba tartozik) iránti erősödő bizalmatlanság okozta. “Jól mutatja ezt, hogy a lengyel zlotyihoz képest nem változott lényegesen a forint árfolyama.” (Bár ez a kiválasztott időtávtól is függ, erről itt írtunk.)
Egy másik ok a szakember szerint a „globál makro” stratégiát követő alapoknak a fenyegető kereskedelmi háborúval kapcsolatos döntései lehetnek. Jelentős short (eladási) pozíciókat építettek ki például az európai autóipari részvényekben, és ehhez hasonló hatású az autóiparnak erősen kitett országok, köztük Magyarország devizáinak shortolása is.
Az infláció közbeszólhat
Szabó azt mondja, mivel a gyengülés okait “alapvetően nem kamatfronton kell keresnünk, ennek megfelelően az MNB mérsékelt kamatemelései nem javítottak volna a helyzeten, így a kiváró stratégiájával egyetértek”.
Céloz azonban arra, hogy az MNB-nek az infláció emelkedése miatt lehet, hogy nemsokára változtatnia kell, vagy kéne a kamatokon. A béremelkedés, a kapacitásait maximálisan kihasználó gazdaság, az emelkedő energiaárak, a gyengülő forint “villámgyorsan beteljesíti az MNB inflációs céljait” – írja a cikk. Utal olyan piaci félelmekre, hogy az MNB akkor sem nyúl a kamatokhoz, ha az inflációs cél teljesül. (Mások ezt “eltörökösödésnek” nevezik a török példa alapján.)
Nem aggódják túl
A forint, és a magyar gazdaság a változékony hangulat miatt, és a lassú hozamemelkedések következtében a korábbiaknál sérülékenyebb lehet, emiatt a piaci szereplők már szigorúbb monetáris politikát, vagy annak kommunikálását várják az MNB-től – írja a KBC Equitas reggeli hírlevele.
Az MNB egyelőre az inflációt helyezi előtérbe, és nem határoz meg árfolyamcélt. “A múlt heti különböző bejelentések alapján tehát nem aggódják túl a jelenlegi folyamatokat” – írták. A magyar kötvénypiacon továbbra is látható a hozamemelkedés, a 10 éves kötvényhozam 3,55 százalék fölé került.
340-nél átterjed a részvénypiacra?
Ez nem éles váltást, de folyamatosan emelkedő hozamot jelent. A hozamgörbe rövid vége nem változott a múlt héten. Egy sor érdekes makroadat jön a héten, szerdán pedig az MNB jegyzőkönyve lehet különösen érdekes a forint szempontjából – írják.
Mindenkori tetőértékét érte el pénteken a forint az euróval szemben 330 forint felett – írta a Random Capital napi hírlevele is. “Jelenleg jelentős aggodalmak jellemzik a forint árfolyamának figyelemmel követését. 340 forint felett a félelmek átterjedhetnek a részvénypiacra is” – teszik hozzá.
Árugrásra készen
Az Alapblog másik írása szerint a Hold Alapkezelő vállalati ügyfelei eddig általában nem mertek árat emelni, a bérnövekedés ellenére sem, mert nem tudták átterhelni a vevőkre, és előnybe kerülhettek volna a versenytársak. Ám a bérhez most már az importár is hozzájön, így "bizonyos cégeknek muszáj lesz majd árat emelniük (elsősorban azoknak, akik már eddig is ki voltak feszítve a növekvő bérköltségek, emelkedő alapanyagárak vagy belső hatékonytalanság miatt)". A versenytársaik örömmel fogják majd követni a trendet.
A valós áremelések sok szektorban 1-2 éve váratnak magukra. Az így bekövetkező áremelési hullám nagy lehet, nem biztos, hogy megállítja egy kis forinterősödés. Ha "az emelések beindulnak, akkor nem pusztán a mostani gyengülés 3-5%-os szintjét fogják emelni" - írják.
Meddig engedik az MNB-nek?
Jaksity György szerint nem az a meglepő, hogy gyengül a forint, hanem az, hogy ez miért pont most. A jegybank nem véletlenül ódzkodik a kamatemeléstől: sem saját eredményére, sem a forinthitelesek törlesztőrészletére nem lenne jó hatással egy szigorítás; kérdés, hogy az inflációs célkövetés meddig engedi a tétlenséget. (Erről itt írtunk részletesebben.)
Azt is lehet tudni, mennyi kamatot fizet. 
