Nem azt kapta a piac, amire várt

Jerome Powell (Fotó: EPA/SHAWN THEW)

Csökkenéssel zártak szerdán a New York-i tőzsdék irányadó mutatói. A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 336,26 ponttal, 1,24 százalékkal, 26 861,76 pontra esett vissza. Az S&P 500-as mutatója 33,07 ponttal, 1,10 százalékkal esett, 2980,11 ponton fejezte be a napot. A technológiai részvények Nasdaq Composite indexe 98,20 ponttal, 1,19 százalékkal csökkent, és 8175,42 ponton zárt. A negatív hangulat a távol-keleti tőzsdéken is érződött, és az európai piacok is veszteséggel nyitottak. Mind a frankfurti, mind a londoni tőzsde fél százalék körüli mínuszban állt a nap elején.

Abban egyelőre nincs konszenzus, hogy a Fed döntésére reagálva tartós lehet a lejtmenet, vagy csak a túlzott optimizmust korrigálták. Emiatt ez továbbra is piacmozgató hatással bírhat. Nézzük, mi az ami még hatással lehet csütörtökön a tőzsdei árfolyamokra.

1; Csalódást keltett a Fed elnöke

Ahogy arról szerda este a Privátbankár is beszámolt, a Fed teljesítette az elvárásokat és negyed százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot. Ez ugyan a várakozásokkal összhangban volt, a befektetők mégsem fogadták jól a döntést. Jerom Powell Fed-elnök ugyanis beszédében hűtötte a további kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásokat. Sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a monetáris döntéshozók nincsenek meggyőződve egy teljes körű enyhítés szükségességéről. Úgy fogalmazott, hogy a mostani döntések "egy ciklus közepén történő kiigazításnak" tekintendők, jelezve, hogy nem egy agresszív lazítási ciklus kezdetét jelenti a több mint tíz éve először végrehajtott kamatvágás. Ugyanakkor azt is jelezte, ha az amerikai gazdaság növekedését fenyegető kockázatok valóssá válnak, akkor a Fed kész minden eszközzel beavatkozni.

2; Bizonytalan kínai gazdasági kilátások

Enyhén romlottak a kínai feldolgozóipar működési feltételei júliusban az Egyesült Államokkal való kereskedelmi viszály fokozódása és a gazdaság növekedésének lassulása közepette. A Caixin Insight Group kínai kutatóintézet és az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató közös felmérésének csütörtökön közzétett adatai szerint a kínai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) értéke 49,9 pontra emelkedett a júniusi 49,4 pontról. Elemzők 49,6 pontra számítottak júliusról.

A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált ágazat növekedését, 50 pont alatti értéke a visszaesését jelzi. Az előzőnél nagyobb 50 pont alatti érték a visszaesés ütemének lassulására utal. Az index már a második egymást követő hónapban maradt el a semleges 50 pontos küszöbtől, de csak kis mértékben, ami azt mutatja, hogy általában véve stabilak voltak a működési körülmények a harmadik negyedév elején.

A júniusban mért csökkenés után a kibocsátás keveset változott, az új megrendelések állománya pedig enyhén nőtt. A kereslet nyomottsága miatt azonban a vállalatok gyorsabb ütemben bocsátottak el munkavállalókat, és csökkentek a nyersanyag- és késztermékkészletek. Gyengültek a költségnyomások, a ráfordítási árak enyhén emelkedtek, míg az eladási árak csökkentek. Kedvező jel, hogy a júniusi rekord alacsony szintről elrugaszkodott az üzleti bizalom a kilátásokat illetően, de még így is alacsony maradt az amerikai-kínai kereskedelmi vita és a világgazdasági feltételek romlása miatt.  

3; Futószalagon jönnek a vállalati jelentések

Vegyes az összkép a most megjelent gyorsjelentések kapcsán, hiszen éppen úgy vannak kellemes meglepetések, mint csalódást jelentők. Az ismert amerik vállalatok közül kedvező számokat közölt a GE, amely 0,17 dolláros részvényenkénti nyereséget ért el, ez pedig jócskán meghaladja a 0,12 dolláros elemzői konszenzust. A cég nem csak a profitján, de az árbevételen is a várakozásoknál jobb adatokat közölt.

A Qualcomm sokkal megosztóbb volt, hiszen a most közzétett számai közül a profit a vártnál jobb lett, az árbevétele viszont elmaradt a konszenzustól. Tetézi a bajt, hogy a menedzsment rontotta a kilátásokra vonatkozó előrejelzést.

A Fiat Chrysler árbevétele ugyan elmaradt az egy évvel korábbiaktól, ám a nyeresége ennek ellenére növekedett. A vállalat a gyengébb értékesítési számok ellenére megerősítette az idei évre vonatkozó korábbi prognózisát.

Csütörtök reggel közölte számait a Siemens, ami komoly csalódás lett. Az egy részvényre eső eredmény és az árbevétel is jócskán elmaradta a várttól.

A BMW esetében is vegyes a kép, az autógyártó számai ugyanis elmaradnak az egy évvel korábbitól, de legalább az elemzői konszenzussal összhangban vannak.

Csalódást jelentő volt a Shell gyorsjelentése is, amelynek profitja jelentősen elmaradt a várttól.

4; A BoE sem fog csodát tenni a fonttal

Az elmúlt napokban a font komoly mélyrepülést mutatott be. Ahogy az várható volt, az új miniszterelnök, Boris Johnson sem fogja tudni varázsütésre megoldani a brexit kérdését. Ebben a hangulatban tart délután kamatdöntő ülést a Bank of England. A várakozások szerint maradhat a 0,75 százalékos alapkamat, a Brexit körüli bizonytalanságok miatt szinte biztosra vehető, hogy nem fog módosítani a monetáris politikai keretrendszeren a jegybank, írta hírlevelében az Equilor. A közleményben mindenképpen kitérhetnek a kockázatokra, de továbbra is a lassú és fokozatos kamatemelés üzenetét hordozhatja. Természetesen Hard-Brexit esetén megváltozhat a forgatókönyv, ez esetben első lépésben kamatot vághatnak (így tettek a Brexit-népszavazást követően is), majd a későbbiekben jöhetnek kamatemelések.

5; Határozott lépést tettek a horvátok az INA visszavásárlása érdekében

A Lazard befektetési bankot választotta új befektetési tanácsadónak a Mol Nyrt. kivásárlásához az INA horvát olajipari vállalatból csütörtöki ülésén a horvát kormány. A kabinet tavaly tavasszal már egyszer döntött befektetési tanácsadóról, akkor a Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a Privredna Banka Zagreb (PBZ) konzorciumot választotta, de a szerződés aláírására mindmáig nem került sor.

Zágráb 2017. decemberében 22 nemzetközileg elismert tanácsadót kért fel ajánlattételre, amelynek határideje 2018. január 15. volt. A határidőt később a jelentkezők alacsony száma miatt meghosszabbították, de maradt a hét ajánlat. A cégek 7-14,3 millió euróért vállalták volna az elemzői és konzulensi munkát. A Morgan Stanley, az Intesa Sanpaolo Group és a PBZ közös ajánlata, amit a "legversenyképesebbnek értékelt" korábban a kormány, 8 millió euróba került volna, a Lazard befektetési bank 9 millió euróért végzi majd el a munkát.

A befektetési tanácsadónak az lesz a feladata, hogy előkészítse a vásárlást, szakértői értékbecslést végezzen, valamint potenciális stratégiai partnereket kutasson fel. Tomislav Coric környezetvédelmi és energetikai miniszter szerdán a horvát sajtónak úgy nyilatkozott: az INA mély átvilágítása hat hónapon belül befejeződhet, és a horvát kormány 2020 első felében már ajánlattal állhat elő a Mol felé.