|
| Iráni olajfinomító, a háttérben tankerekkel. Fotó: EPA/Abedin Taherkenareh |
Az Egyesült Államok szeptember 1-jétől 15 százalékos pótvámot vet ki évi 112 milliárd dollár értékű kínai importcikkre, lábbeliktől kezdve okosórákon át a síkképernyős televíziókig. Megtorlásul Kína ugyancsak 5 és 10 százalék közötti pótvámot vezetett be az évi 75 milliárd dollár értékű amerikai importárut tartalmazó lista bizonyos tételeire, kezdve a fagyasztott csemege kukoricától a sertésmájon át a kerékpárgumikig. A kereskedelmi háború kirobbanása óta először az amerikai nyersolajra is pótvámot vezetett be Kína, 5 százalékos mértékűt. Egy sor tanulmány azt mutatja, hogy a magasabb vámok átlagosan egy amerikai háztartás kiadásait évi ezer dollárral növelik.
Mindazonáltal Donald Trump amerikai elnök jelezte, a két ország kereskedelmi tárgyalói továbbra is arra készülnek, hogy szeptemberben találkoznak. Más kérdés, hogy amit az elnök az egyik kezével adott, azt a másikkal elvette, ugyanis ismét sürgette az amerikai vállalatokat, hogy keressenek alternatív szállítókat Kínán kívül.
Az elemzőket egyébként Trump nem tudta megnyugtatni, a CNBC által idézett Samuel Siew, a Phillip Futures befektetési elemzője azt mondta, hogy Trump elnök ugyan elutasította az elhúzódó kereskedelmi háborúval kapcsolatos aggodalmakat, ám ez nem a kockázatok csökkenését jelenti. A szakértő azon a véleményen van, hogy a vámemelések csak eszkalálták a helyzetet, de nem hozták közelebb kereskedelmi tárgyalásokat vagy akár a megállapodást.
Az életbe léptetett vámok miatt hétfőn drágult az arany árfolyama az árutőzsdéken. Igaz, a dollár erősödése némileg visszafogta a nemesfém árának emelkedését. Így is 6 dollárral emelkedett hétfőn az arany, és a nemesfém ára így átlépte az 1535 dollárt. A hat főbb devizával szemben kalkulált dollárindex napi maximumán több mint kétéves csúcsra, 98,1040 pontra emelkedett hétfőn, délután 99,0950 ponton, 0,18 százalékos pluszban állt. Az elemzők által az egyik legfontosabb menekülőeszköznek tekintett arany árfolyamemelkedése továbbra is azt jelzi, hogy a befektetők reális veszélynek tartják az általános recessziót. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a világgazdasági növekedés lassulása miatt erősödő félelmek, valamint a negatív kötvényhozamok és a jegybankok kamatcsökkentéseibe vetett remények egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az arany unciánkénti ára több mint 100 dollárral emelkedjen augusztusban.
Az arannyal ellentétes pályán mozog az olaj árfolyama, amely hétfőn tovább gyengült, igaz csak mérsékelt volt a mozgás. A kereskedelmi háborús félelmek mellett az olajárakra hatott az is, hogy a hétvégén az iráni külügyminiszter-helyettes, Abbász Aragcsi azt nyilatkozta, az amerikai fél a G7 biarritzi csúcstalálkozóján mutatott némi rugalmasságot az iráni olajexport engedélyezésével kapcsolatban. Amennyiben a perzsa állam ismét kiléphetne a nemzetközi piacokra, úgy az tovább nyomhatná lefele az árfolyamokat.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
