A piacokat Jerome Powell Fed-elnök beszéde foglalkoztatta tegnap, meg olyan alapvető fontosságú makroadatok, mint az amerikai foglalkoztatás vagy az európai kiskereskedelem. Az adatok nem sikerültek jól, Powell pedig főleg az eddigi mantrákat ismételgette, és láthatóan nem zavarták a magas kötvényhozamok. Így nem sikerült megnyugtatnia a részvényeseket sem, az indexek újabb kanyart vettek tehát lefelé.

Az USA-ban így tegnap is egy és két százalék feletti esés volt, és amint a sajtó kiemelte, ezzel le is törölték az idei emelkedést. Kínában összeült a Nemzeti Kongresszus, Hong Kongban választást tartanak, az ázsiai indexek így kis mínusszal megúszták. Európában 0,8 százalékkal esik a német, 0,7 százalékkal a francia, 0,2 százalékkal a brit index.

Ma is alulteljesítő a BUX, a forint

Itthon a BUX index 0,7 százalékkal süllyed, valamivel többet az európai átlagnál és a varsói mutatónál (utóbbi –0,1 százalékon áll). Az OTP gyorsjelentése után 0,8, a Mol 0,7, a Richter 0,6, a Telekom pedig fél százalékkal lett olcsóbb. Ha azonban euróban mérnénk, jóval nagyobb lenne a magyar részvények esése, a forint ugyanis mintegy 0,6 százalékkal gyengül. Már 366,40 az euró, két forinttal van a tegnapi felett. A fizetőeszközünk utoljára november elején volt ilyen gyenge az euróhoz képest. A dollár tovább erősödik, amit a magasabb kötvényhozam és a menedékeszköz-funkció is támogat.

A magyar eszközök harmadik napja alulteljesítők, aligha függetlenül a járványhelyzettől. Magyarországon a koronavírus itteni megjelenésének egy éves évfordulója alkalmából új lezárásokat jelentettek be. “A csütörtöki bejelentések sem fognak segíteni a gazdaságnak, viszont érdekes lesz, hogy a kormány miként jön ki ebből a korántsem egyszerű helyzetből” – írtuk délelőtt.

Elmaradt a meglepetés az OTP-nél

Az elemzők által vártnak megfelelő eredményt szállított az OTP az Equilor Befektetési Zrt. szerint.

Az elemzői konszenzusnál jobban növekedtek azonban a kockázati költségek. A bizonytalanság miatt nem adott ki előrejelzést a vezetőség 2021-re. A bank az MNB tiltása miatt nem fizethet osztalékot szeptember 30-ig, és részvény-visszavásárlásba sem kezdhet, de azt követően osztalékelőleg kifizetését mérlegelheti. Viszont a menedzsment továbbra is kereshet akvizíciós lehetőségeket.

Erről írtunk bővebben a következő cikkünkben: Csányi Sándor: az OTP-t érdekli a Commerzbank leányának megvásárlása.

Felülteljesítő maradhat a bankszektor

Vegyesnek nevezi az OTP negyedik negyedéves jelentését a KBC Equitas.

Újabb magas céltartalék-képzést láthattunk az OTP-től, ezzel jelentősebben csökkent a bankcsoport adózott eredménye 2019-hez képest. A teljes éves eredmény ugyanakkor nem tekinthető rossznak, és a menedzsment harmadik negyedéves előrejelzései is teljesültek. Az összességében vegyesen alakuló gyorsjelentés viszont nem biztos, hogy nagy lendületet tud majd adni az árfolyamnak, figyelembe véve a piaci hangulatot is. A nemzetközi piacokon tapasztalható hozamemelkedéssel viszont felülteljesítő maradhat a bankszektor, ami az OTP számára sem kedvezőtlen.

Mekkora lesz az OTP osztalékhozama?

Az OTP eredménye a vártnak megfelelően alakult az Erste Befektetési Zrt. szerint is.

Pedig az 52 milliárd forintos céltartalék képzés 5 milliárddal nagyobb volt, mint amire az elemzői közösség számított. Erre a meghosszabbított moratóriumok miatt volt szükség, a régió összes országában van fizetési könnyítés az adósoknak. A bank 119 milliárd forintnyi tartalékot képzett osztalékfizetésre, amit az év harmadik negyedévében fizethet ki, ha a tiltást nem hosszabbítják meg. Ez pedig 457 forint körüli összeg, ami közel 3,5 százalékos egyszeri osztalékhozamot jelent (két év összevonva).

Alaposan felnyomta az olaj árát az OPEC

Az OPEC ülésén nem nyitotta szélesebbre a csapokat, így az olaj árát alaposan felnyomta tegnap délután. A WTI és a Brent 5-6 százalékos pluszban is volt. Ma újabb másfél-két százalékkal emelkedik. Az olajipari óriások részvényei három százalék körüli mértékben drágultak.

Meglepetést okozott a kartell azzal, hogy áprilisban is stabilan tartja a termelést, és Szaúd-Arábia is fenntartja a napi egymillió hordós önkéntes termeléscsökkentést. Többek között a Goldman Sachs és a JPMorgan is javították az olajár-előrejelzéseiket, miután Abdulaziz bin Salman szaúdi herceg arra biztatta a csoportot, hogy “tartsa szárazon a puskaport” – írta a Bloomberg.

Már a 2019 végi szinten áll a Brent

Ki hitte volna tavaly áprilisban, amikor negatív olajár is kialakult? Amint a fenti grafikonon látható, a Brent olaj ára mára elérte a 2019 december végi szintet is. A nagy olajtársaságok, energiamultik részvényei azonban még – avagy már csak – 13 százalékkal vannak az alatt.

Kérdés, milyen ütemben halad majd az elektromos járművek terjedése. Egyes elemzőket az is foglalkoztatja, nem lép-e fel olajhiány a következő években azért, mert az olajcégek a nyomott olajárak miatt elhalasztották, törölték beruházásaikat.

A kriptodeviza betör a profi futballba is?

A részvényekhez hasonlóan a kriptodeviza-piacon is lefelé tartanak az árak, a bitcoin ma közel kétezer dollárral 47 ezer közelébe esett. A világ egyik leghíresebb futballklubjának, az FC Barcelonának egyik vezetője azt állítja, hogy tárgyalásokat folytatott egy hongkongi kriptodeviza-tőzsdével – írja a Cryptonews.com. A cég a klub fő mezszponzora lenne egy 71,7 millió dollár értékű üzletben.

A BeSoccer szerint ezt Toni Freixa ügyvéd mondta, aki indul a klub elnökségéért az öt évente esedékes március 7-i, vasárnapi választáson (ellenfelei Joan Laporta és Victor Font). A La Vanguardia című vezető lap szerint a szóban forgó tőzsde neve DSDAQ, és 2019 decemberében indult a DraperDragon Innovation Fund III másfél millió dollár összegű üztletiangyal-beruházásával. A tőzsde azonban a fő kriptopiaci adatszolgáltatók közül csak a CoinMarketCap adatbázisában szerepel, specialitása a Cardano (ADA).

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy anyagi problémákkal küzd a klub, mivel nincs jegyárbevétel, az előző elnök le is mondott. A szponzoráció lehetőségének megpendítése lehet, hogy inkább csak az elnökválasztási kampány része a Barcelonánál.

Így lehet keresni a home office-on

A Slack irodai kommunikációs szoftver készítője a negyedik negyedévben profitált a járvány következtében terjedő “home office”-trendből.

Stewart Butterfield vezérigazgató “a digitális átalakulás soha nem látott gyorsulásáról” beszélt. Korábban cégének nem sikerült nyereséget elérni. A bevételek most 250,6 millió dollárt tettek ki, szemben az előző év azonos időszakának 181,9 millió dollárjával. Az egy részvényre jutó nyereség egy cent lett, egy évvel ezelőtt még négy cent veszteség volt a könyvekben. Az egész évre pedig három cent lett. A szolgáltatás 156 000 fizető ügyfelet szerzett tavaly, ami 42 százalékos növekedést jelent – írta a Finanzen.net.

Emlékeztetnek rá, hogy céget az amerikai Salesforce szoftvercég veszi át, csaknem 28 milliárd dollárért.