Jól indult a 2020-as év, hiszen mind az ipar, mind a szolgáltatások teljesítménye meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az erős januárt szolid februári adatok követték, amikor globálisan ugyan jelen volt a koronavírus-járvány, és már Európában is regisztráltak eseteket, de mindenki bízott benne, hogy nem lesz komolyabb gazdasági hatása a betegségnek. Aztán márciusban a déli országokban berobbant a járvány, és az Unió majd minden tagállamában szigorú intézkedéseket hoztak, amelyek arra szolgáltak, hogy megállítsák a terjedését.
Az eredmények országonként eltérőek voltak, egyes államok eredményesen vették fel a harcot a járvánnyal szemben, más helyeken viszont nagyon magas volt mind a fertőzöttek, mind pedig a halálesetek száma. Magyarország az első kategóriába tartozott, annak ellenére, hogy kemény intézkedéseket hozott ugyan a kormány, ám korántsem voltak ezek olyan drákóiak, mint Dél-Nyugat Európában. Más kérdés, hogy az emberek fegyelmezetten vették tudomásul a korlátozásokat és többnyire betartották azokat.
Mindenhol földbe állt a gazdaság
Szinte függetlenül attól, hogy egy-egy ország szinte alig szigorított, ahogy azt a svédek tették, vagy rázárta az ajtót az emberekre, mint az olaszok vagy a spanyolok, a gazdaságot mindenhol letaglózta a járvány. A visszaesés mértéke leginkább annak függvényében változott, hogy a szolgáltató szektor, különösképpen a turizmus milyen kitettséget képviselt az adott ország életében.
Magyarország esetében érdekes helyzetet láthattunk. Az erős évkezdet az első negyedévben még elfedte a problémákat, a január-márciusi időszakban (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2 százalékkal teljesített jobban a magyar gazdaság, mint egy évvel korábban. Ez gyengébb volt, mint a 2019-es 4,4 százalék, és negyedéves bázison már 0,4 százalékos visszaesést láthattunk, ám figyelembe véve azt, hogy Nyugat-Európában majd' mindenütt zuhanásba váltottak a GDP-mutatók, elégedettek lehettünk. A folyamatokat látva ugyan a kormány előbb egy kisebb (3 százalékos), majd később ennél jóval nagyobb visszaesést prognosztizált, ám az MNB például nagyon sokáig tartotta azt a jóslatát, hogy akár visszaesés nélkül is megúszhatjuk a koronavírus-járványt.
Más kérdés, hogy a kifejezetten kedvező első három hónap után nálunk a második negyedévben jött a feketeleves. Ekkor ugyanis éves bázison az Európai Unió egyik legrosszabb adatát produkáltuk. A mélypontról aztán előbb lassabb kilábalás következett, majd az őszi korlátozások ellenére is tovább javuló adatokat láthattunk. Éves szinten így is 5,1 százalékos volt a visszaesés, ami ugyan nem túl örömteli, de ahhoz képest kifejezetten bíztató, hogy a kormány és a jegybank is 6-6,5 százalékos GDP visszaesést valószínűsített tavaly az utolsó hónapokban. (A GDP tavalyi alakulásáról Bod Péter Ákos írt elemzést, amelyet itt olvashat el)
Rosszkor jön az újabb szigorítás
Ami az idei évet illeti, az első két hónapban az autógyártókat sújtó chiphiány érintette a magyar ipart is, és éves bázison még a turizmus is visszafele húzta a gazdaságot. Ha a negatívumokat vesszük sorra, akkor ide sorolhatjuk a hitelexpanzió megbicsaklását is. Az MNB szerdán publikált adatai szerint a lakossági hitelkihelyezés harmadával esett 2021 januárjában 2020 januárjához képest. A lakáshiteleknél 27 százalékos, a személyi kölcsönöknél 47 százalékos, a babaváró hiteleknél pedig 29 százalékos volt a visszaesés. Hasonlóan borús helyzetképet mutatott a vállalati hitelkihelyezés is, ugyan ott is 10 százalék feletti volt a tartozás-bővülés éves alapon, azonban a moratórium nélkül nettó törlesztők lettek volna a cégek. Ha a publikus információkat nézzük, akkor azonban más nem ismeretes, így éves bázison valószínűleg az első két hónap (a KSH csak negyedéves bontásban közöl GDP adatot – szerk.) minimális visszaesést mutatna, ám 2020 év végéhez képest valószínűleg nem romlott a helyzet.
Ebbe a - ha nem is idilli, de kezelhetőnek tűnő - helyzetbe jött most az újabb szigorítás, amely biztosan visszaveti a gazdaságot. A kiskereskedelem számára a kéthetes leállás is érzékeny veszteséget jelent, ahogy az általános iskolák egyhónapos bezárása is sok szülőt fog távol tartani a munkahelyétől. Pedig márciusban a bázishatás miatt látványos javulás jöhetett volna, így azonban ez aligha fog bekövetkezni. Ugyan számos további mérvadó részadatot nem ismerünk, de a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhetjük: 2021 első negyedéve is (kisebb mértékű) gazdasági visszaesést hoz majd.
Ha a kormány terveinek megfelelően haladnak az oltások, és egy hónap után legalább a mostani korlátozásokat feloldják, majd a nyárhoz közelítve a többi szigorítás is lassan megszűnik, akkor a második negyedéve már eljöhet a hőn áhított fordulat.
Akár az egyének, akár a kormány szempontjából nézzük, nagy szükség lenne arra, hogy a gazdaság szekere kibillenjen a mostani gödörből. Ha ugyanis sokan érzik magukat a járvány vesztesének, akkor ezeknek az embereknek egy része a kormányban fogja megtalálni a vétkest sorsának rosszabbra fordulásában. Arról nem beszélve, hogy gyenge gazdasági teljesítmény esetén Orbán Viktornak és kabinetjének is jóval kevesebb eszköz áll majd rendelkezésére a választói akarat befolyásolására.
Az infláció is fájhat majd
A gazdasági növekedés mellett a választói viselkedés szempontjából másik fontos adat az infláció. Ez januárban 2,7 százalék volt, ami kismértékben elmaradt a jegybank által meghatározott szinttől. Mint az MNB azt korábban rögzítette, a szervezet 3 százalékos középtávú cél körüli infláció biztosításával törekszik az árstabilitás megvalósítására. Jellemzően ettől egy-egy százalékra engedik eltérni a pénzromlás ütemét, de tavaly többször volt példa arra, hogy kilépett az infláció a toleranciasávból, de az MNB nem lépett semmit.
A járvány tavalyi folyományaként több termék, így például az üzemanyagok ára bezuhant, és nagyon alacsony lett a bázis, amihez képest most 30-35 százalékkal magasabb áron tudnak az autósok tankolni. Nem véletlen, hogy az elemzők a januári adatok után azt jelezték, hogy a tavasz folyamán megugró inflációra számítanak.
Felmerül persze, hogy a korlátozások ezúttal is visszafogják a keresletet és így egyes esetben mérséklődnek az árak. Biztosan lesz ilyen cikk is, ám például a fent említett üzemanyagok esetén ez nem feltétlen fog bekövetkezni, hiszen az olaj világpiaci ára nem esett látványosan mostanában. Eközben viszont a gazdasági és politikai bizonytalanságok is hozzájárultak a forint árfolyamának romlásához, ami az importtermékek esetében tovább fűtheti az inflációt. Külső tényező, és az importárakra hat az is, hogy jelentősen megdrágult a nemzetközi áruszállítás. A globálisan tapasztalható konténerhiány okozta problémák miatt a tengeri fuvarozási díjak rekordszintre ugrottak, így például a magyar vállalatok és kereskedők számára mérvadó Shanghai-Koper fuvar egy 40 lábas konténer esetében 1200-1800 dollárba került korábban. Januárban ez az összeg 11 ezer dollárig is felugrott, de jelenleg is 8500-9000 dollárba kerül.
Ezek ugyan a kormánytól független tényezők, ám a statisztikákban és a mindennapi bevásárlásban is visszaköszönnek. Ahogy az inflációs adatok érezhetően rontotta a januártól számottevően megemelt jövedéki adó, ráadásul a dohánytermékeknél április elején újabb adóemelés jön majd.
Ami a további kilátásokat illeti, még a jegybank szakértői is csak tapogatóznak a ködben. Mint legutóbbi, decemberben publikált Inflációs jelentésben írták: „A koronavírus-járvány második hulláma előretekintve ismét felerősítheti a mérési torzításokat az inflációban. (…) Historikus tapasztalatok alapján a piaci szolgáltatások esetében a vállalatok átárazásai tipikusan az év elején jelennek meg a fogyasztói árakban, azonban a járvány hatásai fokozhatják az év eleji átárazásokat övező bizonytalanságot. Az infláció alakulását a következő negyedévekben is nagy változékonyság jellemzi.
A jegybank szavait kicsit gyakorlatiasabban megvilágítva arra készülhetünk, hogy ha a mostani kemény korlátozások után jön a lazítás és végre elérhetőek lesznek szolgáltatások, akkor számos vállalat erre áremeléssel reagálhat. Ez nem lenne egyébként példa nélküli, hiszen korábban éppen az MNB szakértői jelezték, hogy tavaly nyáron őket is meglepte az akkori magasabb infláció. Ennek hátterében akkor az állt, hogy a vendéglátásban és turizmusban érdekelt vállalkozók komolyabb áremelést érvényesítettek.
Érdemes még elkalandozni egy gondolat erejéig az építőiparra is. Noha az inflációs mutatóban nincs olyan nagy súlya, ám aki építkezik, vagy felújít, az vélhetőleg kellemetlen árajánlatokkal találkozhat majd. A szakemberhiánnyal küzdő ágazat ugyan sok munkanélkülit felszívhat, ám ezek az emberek döntően segédmunkát fognak végezni, a szakmunkások számára nem jelentenek majd konkurenciát. A hírek szerint nagy érdeklődés mellett elindult otthonfelújítási támogatás és az idei évtől ismét lecsökkentett lakásáfa viszont újabb nagy lökést ad majd a szektornak. Ezt pedig a benne tevékenykedő vállalkozók információink szerint máris kihasználták. De nem csak a munkadíjak növekedtek, hanem általános az alapanyagok árának drágulása is.
Orbán Viktor rég volt ilyen nehéz helyzetben
A kormány számára az is kulcskérdés lenne, hogy ahogy közelítünk a választásokhoz, ne a járvány legyen még mindig az aktuális téma. Itt ugyanis sokaknak van negatív személyes tapasztalata és számos objektív adatot is fel lehet hozni, ami azt igazolja, hogy nem volt sikeres a helyzet kezelése. Sokkal kellemesebb lenne a miniszterelnök számára a helyzet, ha ő tudná tematizálni a közbeszédet, továbbá ideje és pénze is lenne arra, hogy megfordítsa a negatív hangulatot. Egy év múlva ugyan jól fog mutatni, ha az első vagy akár a második negyedév is látványos gazdasági növekedést hoz, ám korántsem biztos, hogy ezt egy átlagember is érezni fogja a bőrén vagy még inkább a számlaegyenlegén.
A járvány és annak súlyos politikai következményeinek szempontjából a kormány, ha nem is a 24. órában jár, de közelít ahhoz. Amennyiben a járványt a nyár folyamán nem sikerül látványosan visszaszorítani, és nem kezd el az élet visszatérni a normális kerékvágásba, akkor - bár az ellenzék gyakori és látványos bénázása bármit felülírhat - könnyen lehet, hogy Magyarországon is kormányváltást hozhat a koronavírus.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
