Nincsen semmiféle E-Star-háttérmegállapodás, bármi kisülhet még

A társaság első embere, Soós Csaba a Gazdasági Rádiónak elmondta, hogy a február 4-i hitelezői egyeztetésen végre kiderülhet, hogy mi valójában a szándéka és motivációja az E-Star legnagyobb kötvényeseinek. Akik eddig csak annyit közöltek a társasággal, hogy 50 millió darabos részvénykibocsátást szeretnének a hitelezői követelésekért cserében, de azt nem, hogy hogyan képzelik el a cég működését a jövőben.

Rémálom lenne a felszámolás

A társaság javaslata, melynek alapján az E-Star 2-15 év alatt kifizetné a feléje fennálló követelések 45-100 százalékát függően attól, hogy biztosított vagy nem biztosított hitelezőről van szó, Soós Csaba állítása szerint a maximum, amit a cég vezetése a részvényesi felhatalmazás alapján felelősen ajánlhatott a hitelezőknek.

Véleménye szerint, bár van esélye az E-Star felszámolásnak, azonban egyelőre ez csak rémálom forgatókönyvnek tekinthető, mivel ebben az esetben járnának a legrosszabbul a hitelezői sorban a leghátul „álló” kötvényesek. Egy esetleges felszámolás ugyanis azt jelentené, hogy a kötvényesek még a most ajánlottnál is kevesebb pénzhez, de lehet hogy semmihez nem jutnának és a részvényesi érték is nulla lenne.

Sem megerősíteni, sem megcáfolni...

Soós Csaba sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta azt a piaci pletykát, hogy a cég azért került ilyen nehéz helyzetbe, mert a csődegyezség keretében bizonyos szereplők olcsón akarják átvenni a hatalmat a cég irányítása felett, és utána azt tovább akarják adni más szereplőnek. De azt elismerte, hogy 2012 nyarán érkezett hozzá olyan ajánlat, mely összesen 1 forintot adott volna a részvénycsomagjáért, és furcsállotta az 50 millió részvény kibocsátásáról szóló elképzelést is.

„Voltak érdekes momentumok a társaság elmúlt egy éves során, és szeretnénk jobban megismerni azt az ötven milliós tőkeemelési gondolatot, hogy emögött milyen fundamentumok húzódnak meg, adott esetben az új részvényesek hogyan képzelnék el a társaság jövőjét” – tette hozzá.

Nagy harc lesz?

Azt tartaná sikernek Soós Csaba, ha létrejönne február 4-én a hitelezői egyezség. Kijelentette, akár nagyon nagy kompromisszumok árán is, így akár egy kötvény-részvény konverzió keretében is történhet megállapodás, amennyiben ahhoz a társaság részvényesei hozzájárulnak. A vezető elárulta, hogy egyetlen egy biztosított hitelezőjük van, a nem biztosított hitelezők közé tartoznak a kötvényesek és a szállítók, köztük ő maga is, mivel korábban egymilliárd forintos hitelt nyújtott cégének.

A vezérigazgató nem tartja valószínűnek, hogy a részvényesek és a kötvényesek között jelentős harc bontakozzon ki. Ebben az esetben a jelentős részvényesek – köztük például az egyik legnagyobb magyar alapkezelő – nem adták volna el részvényeiket, amelyen keresztül a menedzsmentet befolyásolni lehetne. (Például az OTP Alapkezelőnél voltak korábban E-Star-papírok.)

Az alapkezelők keze megkötve

Öt intézményi befektetőt azonosítottak korábban volt a kötvénytulajdonosok között, mára csak kettő számottevő nagyságú maradt közülük, akik leginkább készpénzhez szeretnének jutni. Hozzátette, hogy számára meglepő, hogy a vállalat legnagyobb kötvényesei az elmúlt időszakban megszabadultak az E-Star összes részvényétől, miközben most az egyezség fejében újra részvényekhez szeretnének jutni.

Volt két megoldási javaslat a nagy kötvényesek részéről, az egyik során a még működő projekteket egy projekttársaságba vitték volna, amelyben a kötvényesek és más hitelezők részesedést kaptak volna. Az alapkezelők viszont nem vásárolhatnak zárt körű cégek részesedéseiből. A másik szerint a kötvényekért cserébe E-Star-részvényeket kaptak volna, de itt is probléma volt, hogy a befektetési alapkezelés során nem ugyanazok a részlegek foglalkoznak kötvényekkel, mint részvényekkel. A kötvényeket tartó alapokba sokszor nem férnek be a részvények.

Jöhet a nagy pofon hétfőn

Március közepére rendkívüli közgyűlést hirdettek meg, és ott is mindenképpen hajlanak a kompromisszumokra.  A menedzsmentnek egyetlen célja lehet, hogy a társaság hosszú távon tovább tudjon működni. A társaság szeretett volna tőkét emelni, de annak ellenére, hogy a tőzsdén folyamatosan van vételi érdeklődés a részvényekre, a tőkeemelésre nem voltak jelentkezők – derült ki.

A részvényárak elmúlt napokban tapasztalható emelkedése a reorganizációs program megjelenésekor kezdődött. A vezérigazgató úgy véli, a befektetők arra spekulálnak, hogy valamilyen háttéralku már létezik a nagybefektetők között. Ez azonban nincs így, ebből február 4-én akár még nagy negatív meglepetés is lehet. „Én jelen pillanatban inkább negatív kifejletre számítok” – mondta.

Egy kör még biztosan lesz

Ha nincsen hitelezői megállapodás, akkor a társaság végelszámolása kell következzen. A csődmegegyezésre azonban még marad 65 nap február 4-e után is, ezért még egy forduló biztosan lesz, legalább egyszer még össze fognak ülni.

Az interjú végén Soós Csaba főleg a korábbi eseményekről beszélt. Többek között elmondta, Románia IMF-megállapodása alapján megszüntették a távfűtés igen tetemes állami támogatását az országban. Ha ezt tudták volna, nem vágnak bele romániai terjeszkedésbe – mondta el a vezérigazgató.