A hazai értékpapíralap-piac (a teljes befektetésialap-piac az ingatlanalapok nélkül számítva) idén átlépheti a 3 ezer milliárd forintos álomhatárt. Az OTP jelenleg 757 milliárd forintot kezel befektetési alapokban, ami nagyjából megegyezik az év eleji szinttel. A szintentartást a társaság vezetői sikernek értékelik, tekintve hogy a piaci környezet idén sem volt könnyű: a nyugdíjpénztári rendszer átszervezésének 2012-re áthúzódó hatása például 115 milliárd forinttal csökkentette a kezelt vagyon összegét, elsősorban a részvényalapoknál.
Az intézményi ügyleteknél bekövetkezett csökkenését stratégiaváltással próbálta ellensúlyozni az alapkezelő. A piaci részesedés év végére emelkedett vissza az év eleji szintre, a lakossági szegmensben pedig sikerült is növelni az OTP Alapkezelő részesedését – mondta a társaság csütörtöki sajtótájékoztatóján Gáti László marketing- és értékesítési igazgató.
|
| Hamecz István |
Hamecz István elnök-vezérigazgató a termékstratégiáról elmondta: a pénzpiaci alapok és a kötvényalapok stabil bázist jelentenek, a tőke- és hozamvédett alapokból pedig rendszeresen bocsátottak ki, idén összesen 6 alkalommal. Az abszolút hozamú alapok iránt jelentős érdeklődést tapasztaltak az ügyfelek részéről, az év során több mint 40 milliárd forint került ilyen alapokba. Korábban alapvetően a privátbanki ügyfelek körében volt népszerű a termék, idén viszont a prémium ügyfélkör mellett a szélesebb lakossági szegmens számára is indítottak alapot. A prémium szegmensnek az OTP Prémium Származtatott Alapok Alapját kínálják, az „alap” lakossági szegmens az OTP Szinergia Alapok révén tőke- és hozamvédelemmel fektethet abszolút hozamú alapba.
Az alapkezelő a privátbanki tevékenységét nem csak az OTP Bank ügyfeleinek nyújtja: a termékajánlat a legfontosabb hazai bankoknál, befektetési szolgáltatóknál elérhető, összesen 8 társasággal kötöttek megállapodást – mondta el Hamecz István.
Az a bizonyos 2-3 jó sztori
|
| Szalma Csaba |
Szalma Csaba befektetési igazgató, az OTP Supra alap (a társaság évek óta legsikeresebb termékének) portfóliókezelője elmondta: az abszolút hozamú befektetési alapoknál a sikerhez, a jó teljesítményhez évente 3-4 jó sztori kell. Az év elejétől számítva az alap hozama megközelíti a 30 százalékot; ehhez két nagyobb sztori kellett - a közép-európai deviza szalmaállampapírokon és forint-pozíciókon nyertek sokat. A kisebb sztorik közül az UniCredit részvényeket említette a szakember.
Az év során a Supra alapban magyar, lengyel, cseh, román, horvát, lett és litván szuverén államkötvények, OTP, MFB, FHB (jelzálog), Mol, Eximbank vállalati kötvények, HUSTHO (Richter) és Magnolia (Mol) átváltható kötvények fordultak meg.
A devizapiacon az alap méretéhez képest viszonylag nagy pozícióval nyertek az Orbán-Barroso találkozót követő forinterősödés későbbi korrekcióján (10 százalék körül). Év végén a forint erősödésével áll nyerésben az alap. A devizapiaci nyereségek emellett rendszerint ellensúlyozták a kötvénypiaci veszteségeket is – mondta Szalma Csaba. Ezen kívül a magyar devizakötvények árfolyamát is lefedezték a devizapiacon, így a forint erősödése nem vitte el az euróban szerzett nyereséget. A Supra alapban 27 milliárd forint van jelenleg, míg az év elején még jóval 10 milliárd forint alatt járt az egyenleg, azaz év közben masszívan áramlott a tőke az alapba.
Jöhet a magyar devizakötvény
Kérdésre válaszolva a befektetési igazgató elmondta: a Monetáris Tanács tagjai elszántnak látszanak abban, hogy a jövő év folyamán elérjük a 4,5 – 5 százalék körüli kamatszintet. Ez már vélhetőleg nem lesz elég vonzó kamatszint a befektetők számára, ami a kamat visszaemelésére kényszerítheti a jegybankot. A túl gyors kamatcsökkentési ciklus komolyabb forintgyengüléshez vezethet, Szalma Csaba szerint érdemes lenne lassítani a tempón.
A piac örömmel venne egy magyar devizakötvény-kibocsátást, Szalma Csaba szerint a jövő év elején, 5 százalék körüli kamattal, dollárban esedékes lehet egy ilyen akció, különösen ha a meglévő devizaadósság lejárati szerkezetét is figyelembe vesszük.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva Szalma Csaba elmondta: az E-Star-sztoriban mind részvény, mind kötvény-fronton érintett az OTP Alapkezelő, de kitettségük meglehetősen kicsi, az árfolyamot folyamatosan aktualizálták a könyvekben. Most várják hogy a csődegyezség meginduljon, és mindenki kiterítse kártyáit. A részvényesek számára mindazonáltal nem sok érték maradt a cégben, ha még a kötvényeseket sem tudják kifizetni.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
