|
Apu, mi a különbség csőd és felszámolás között? - A csődeljárás célja átmeneti könnyebbség megszerzése egy bajba került vállalkozás számára a további működés érdekében, amely így a csőd időszaka alatt rendezheti sorait: behajthatja követeléseit, értékesítheti vagyontárgyai egy részét, csökkentheti költségeit stb. Felkészülhet a hitelezői kifizetésére a csőd időszakának lejárata után és a további működésre. A hitelezőkkel való megegyezés szükséges hozzá. Ha ez nem sikerült, jöhet a felszámolás. - A felszámolás egy életképtelennek, fizetésképtelennek bizonyult vállalkozás végső megszüntetését jelenti. A hitelezőket a csődtörvényben meghatározott módon, sorrendben fizetik ki. |
A megrendült pénzügyi helyzetű E-Starral kapcsolatban régen találgatják a befektetők és elemzők, hogy mi lesz a sorsa, túl tud-e élni, vagy megszűnik. Várható volt, hogy eközben eljut egy köztes állapotba, a csődeljárásig is, és az is felmerült, hogy a kötvények olcsón történő felvásárlásának egyik fő oka, hogy a kötvényekhez a csőd során kötődő szavazatot a cég maga megszerezhesse.
Mire jó a csődeljárás?
Az Equilor az E-Star kötvénytulajdonosai számára most közzétett egy tájékoztatót a december 7-én beadott csődeljárási kérelemmel kapcsolatban. Eszerint a Fővárosi Törvényszéknél nyújtották be a csődkérelmet, ennek nyomán a törvényszék (9. Cspk.01-12-000048/4. számú végzésével) a társaságot ideiglenes fizetési haladékban részesítette. Ez az ideiglenes fizetési haladék az adóst azonnal megilleti, a tényleges csődeljárás elrendelésére keddig még nem került sor.
A csődeljárás egy olyan eljárás, amelynek során a fizetésképtelen, vagy ezzel fenyegető helyzetben lévő adós az újjászervezésre tesz kísérletet. Ennek érdekében az adós a hitelezők hozzájárulását kéri a fizetési haladékhoz, amelyet ennek elnyerése esetén a bíróság ad meg. Ha ezt az adós megkapja, akkor a haladék ideje alatt reorganizációs tervet készít, és ennek alapján a hitelezőkkel csődegyezség megkötésére tesz kísérletet, melyben a társaság tartozásait átütemezik, esetleg egy részét el is engedik, a tartozások kiegyenlítéséről megállapodnak.
Meddig tarthat a haladék?
Ha a csődegyezséget sikerül megkötni, a vállalkozás lehetőséget kap a további működésre. A fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart. A hitelezőkkel folytatott tárgyaláson az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához is oly módon, hogy a fizetési haladék teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.
De mik is a hitelezők teendői?
A hitelezőknek a fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteniük az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. A bejelentéssel egyidejűleg a követelés egy százalékának megfelelő, de legalább 5000 és legfeljebb százezer forint összegű nyilvántartásba vételi díjat is meg kell fizetni a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő számlájára. A vagyonfelügyelő nevét és székhelyét a csődeljárást elrendelő végzés tartalmazza majd.
Hogyan néz ki az egyezségi tárgyalás?
Az adós – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, és egyezségi tárgyalást tart. Ennek érdekében megküldi a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó programot, és egy előzetes egyezségi javaslatot a vagyonfelügyelőnek és a nyilvántartásba vett hitelezőket közvetlenül is. (Az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg.)
A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat nincs. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek.
Vannak még olyan követelések, amely jogosultjának szavazatát a fenti számítási módnál negyedakkora mértékben kell figyelembe venni. Ez a kötvényeseket kevésbé érinti. (Alapvetően a csődeljárás alatt levő cég leányvállalatait és egyes szerződéses partnereit jelenti.)
A követelések demokráciája
A hitelezők érdekeik védelmére hitelezői választmányt alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel való kapcsolat során, továbbá gyakorolja a csődtörvényben meghatározott jogköröket. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt a nyilvántartásba vett hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a szavazatok több mint felével.
Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.
Nem csak egy tárgyalás lehet
Ha pedig megszületik az egyezség, abban megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról. Elfogadhatják az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programját, továbbá mindazt, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak
A többség diktatúrája, kényszeregyezség
Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban külön-külön a szavazatok többségét megkapta. A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség) – írja az Equilor.
Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően, felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg, és elrendeli az adós felszámolását. A felszámolási eljárás célja már nem a társaság működésének megőrzése, hanem a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, a hitelezők törvényben meghatározott módon történő kielégítése.
És ez felbecsülhetetlenül sok emberéletbe kerülne. 
