Április 8–án az orosz befektetési lehetőségekről beszélgettek az Aegon Alapkezelő legutóbbi befektetési rendezvényén. Jó időzítéssel, az Aegon Oroszország Alap 2019-es eddigi emelkedése 40 százalékot tett ki – mondták el a cég befektetői konferenciáján.
Ennek ellenére az orosz részvénypiacot “önmagához képest” még mindig nem tartják drágának – mondta el Loncsák András részvényüzletág-vezető. A piac ugyanis a további magas növekedést árazza be a részvények árába. Új beszállási pontot nem látnak ugyan Oroszországban, de azt javasolják, hogy aki vett, az még tartsa.
Mik azok a megatrendek? A befektetők túlságosan erősen fókuszálnak mostanában a rövid távú trendekre. A megatrend abban különbözik a sima ciklikus trendektől, hogy a fellendülésektől, visszaesésektől függetlenül, azokon túlmenően is erős növekedést mutat. Általában globális, az egész világot érintő, hosszú távú folyamatok. Amelyek nagy befolyással vannak mindennapjainkra, ezen keresztül a tőzsdékre is.
Izgalmas szektorok emelkedő trendben
A trendek jövőbeli hossza azonban nem ismert, így egy olyan alapot hoztak létre, amely rugalmasan tud alkalmazkodni az aktuális trendekhez. A 2008 óta működő Climate Change alap átalakításával 2018 októberben startolt az Aegon MegaTrend Alap.
A felgyorsult világban a technológiai fejlődés rendkívül gyorssá vált. A klímaváltozás témakörében csak néhány szektort tudtak lefedni, de egyéb izgalmas trendek is vannak a világban, mint a robotika vagy a kiberbiztonság, a videojátékok felhőre költöző piaca vagy a kannabisz-biznisz.
Pálfi Görgy portfólió-kezelő szerint az orosz piac esetében sokat számít, mikor lépünk be. Az orosz gazdaság és vele a tőzsde ugyanis ciklikus, a nagy fellendüléseket jelentős visszaesések követik. De vannak olyan ágazatok, ahol az időzítés sokkal kevesebbet számít. A Tencent növekedésében például benne volt Kína növekedése, a közösségi média bővülése, a digitalizáció, de a gazdasági lassulás sem akasztotta meg.
|
| Az RTSI orosz részvényindex dollárban (Tradingview.com) |
Jöhet a robotika reneszánsza
Az egyik fontos trend a robotika, amely korábban nagy felfutást mutatott, például a demográfiai változások miatt, de egy időre háttérbe szorult, kevesebbet beszéltek róla. Pálfi György szerint azonban újabb fejlemények miatt megint felerősödhet, mint a protekcionizmus, a globalizáció visszaszorulása.
Szinte minden szektorban találunk olyan cégeket, amelyek ebből profitálnak, az önvezető autóktól az orvosi robotokig. Az emberi munkaerő viszont ennek a folyamatnak kárvallottja lehet.
Trend vagy mánia?
Kérdés, érdemes-e befektetni a megatrendet jelentő szektorokba. Vannak olyan trendek is, amelyek elhalnak, mások erősítik, megint mások gyengítik egymást. Az innovációknak életciklusa van, ezek alapján az újdonságok egyre gyorsabban terjednek el.
Az is dilemma, a tőzsdei befektetőknek melyik szakaszban érdemes befektetni. “El kell találnunk azt a pontot, ahol a görbe kezd meredeken emelkedni” – mondta Pálfi. Az is kérdés, milyen áron tudjuk az adott részvényt megvenni. Példa erre a Beyond Meat, amely a tőzsdére lépés előtt és után gyorsan óriásit drágult, majd hatalmasat esett. Trend vagy mánia? – ezt kell sok esetben eldönteni.
Kerülik a lemaradókat
A múlt nyertesei nem mindig tudják pozícióikat megtartani. Azon cégek közül, amelyek 2004-ben az MSCI All Country globális indexet vezették, ma csak egy maradt az első nyolcban, a Microsoft. A többiek (például a General Electric, a Citigroup, a General Motors) azóta hatalmasat estek.
A hagyományos alapokban benne vannak a lemaradók is. A tematikus alapokban, mint az Aegon Megatrend, azokat a cégeket próbáljuk kiválasztani, amelyek a jövőben nyertesek lehetnek – hangzott el. A megatrendeknél sokkal kevésbé lényeges az időzítés, de az ilyen alapok még a hagyományos részvényalapokhoz képest is nagyon kockázatosak.
Robot, munkahely, nyugdíj
A robotikának a dolgozók lehetnek a vesztesei, elbocsátással, nyugdíjazással nézhetnek szembe. De ha munka mellett olyan részvényekbe, alapokba fektetünk, amelyek nyernek ezen az ágazaton, akkor ezt talán kompenzálni tudjuk a részvényeken elért nyereségeken. Nem tudjuk, melyik lesz a következő évtized Tencentje, de remélem, hogy ha megjelenik, akkor ezzel a módszerrel rátalálunk. Nem fogunk kimaradni belőle – fejezte be Pálfi György.
Jönnek az új trónkövetelők
Fontos demográfiai változások tanúi vagyunk, jön az új nemzedék – hívta fel a figyelmet Naffa Helena szenior elemző. Van a “baby boomers” vagy nagy generáció (körülbelül az 55 évesekig), akik a második világháború után születtek. Sokáig ők voltak a legvagyonosabb generáció, de már nem ők vannak többségben. Majd jött az X, az Y és a Z.
Az utóbbi, a 2000 körül, után születettek, a millenáris generáció a jövő fontos fogyasztói lehetnek. Az előrejelzések szerint nemsokára az USA munkavállalóinak háromnegyedét is adhatják, 90 millióan élnek ugyanis belőlük az országban.
Tényleg másként költenek a fiatalok
Hatalmas fogyasztói réteg tehát, és óriási vásárlóerőt fognak jelenteni. Ráadásul nemsokára örökölnek majd rengeteg vagyont, amit a baby boom-generáció rájuk hagy. Ez az USA GDP-jének három-négyszerese is lehet majd.
De miért is kell külön generációkban gondolkodni? Eltérnek-e a szokásaik attól, amit más generációk fogyasztói mutatnak? A felmérések szerint igen. Sokkal nagyobb összegeket költenek például taxira, Uberre, kávéra, kütyükre, éttermekre, ruhákra, élő rendezvényekre vagy edzőteremre. (Az X generáció kevesebbet, a “boomerek” pedig még kevesebbet fordítanak ugyanerre.) Szívesebben költenek élményekre, mint a többi generáció.
Oszd meg, ne vásárold
Ha megértettük, hogy mire költenek, meghatározhatjuk, mely iparágak lehetnek majd érintettek, sikeresek miattuk. Ilyen a közösségi média, a streaming, a megosztáson alapuló gazdaság, az ingatlanpiac, az utazási piac. Az egészséges életmóddal, e-kereskedelemmel és befektetésekkel foglalkozó üzletágak is ide tartoznak.
Jellemző a generációra, hogy a hozzáférhetőség többet jelent nekik, mint a birtoklás. Nem vásárol CD-t vagy DVD-t, elég ha a streaming segítségével hallgat zenét, néz filmet. Ez már teljesen felforgatta a zeneipart. A megosztáson alapuló gazdaság is profitálhat ebből, ahol nem vásárolják meg a tárgyat (autó, lakás), csak használják (Airbnb, utazás lakáscserével, autómegosztók).
Az érték az adataidban rejlik
Az olyan pénzügyi elektronikus szolgáltatások, mint a Transferwise, a Revolut, az e-pénztárca már meghódították ezt a generációt. Sok szolgáltatás számukra ingyenes, az érték itt valójában az adatuk. Mint az “örökké ingyenes” Facebook-nál. Európa szívében, Berlin közelében számukra épül Európa legnagyobb, stadionnyi méretű fitness-terme, amely a tervek szerint szintén ingyenes lesz majd.
A “Millennials megatrendre” épülő cégek részvényeinek eredményessége folyamatosan nő. Az árbevétel is tendenciózusan emelkedik. Ez egy fontos megatrend – állapította meg az előadó.
Az adatainkat ellopják, ugye?
Keleti Arthur jövőkutató, kiberbiztonsági szakértő szerint: Igen, az adatainkat ellopják. Igen, a robotok el fogják venni a munkánkat. Igen, új munkákat kell majd keresnünk. A technika őrült ütemben fejlődik.
Példának hozta fel a “GPT-2 Open AI” mesterségesintelligencia-kutató, természetes nyelvi feldolgozó modult. “Megetették 40 gigabájtnyi Reddit-adatal, és megtaníttatták vele, hogy általában mi a következő szó, amit a hozzászólók használni szoktak egy kérdésre válaszolva” – mondta el. A kísérlet annyira jól sikerült, hogy a robot automatikus chat-válaszai egyáltalán nem tűnnek butaságnak. Ijesztő, mennyire emberien tud viselkedni a mesterséges intelligencia.
Disznók mesterséges intelligenciával
Ma már Kínában a disznófarmokat is mesterséges intelligenciával látják el. Ez hőkamerával elemzi, hogy a disznók nem betegek-e, a hangjuk alapján, hogy nincsenek-e bajban, és méri, hogy eleget sétálnak-e. A jövőben lehet, hogy a vásárlók a termék csomagolásán ilyen paraméterek alapján, az egészséges állattartás szabályai szerint fognak választani.
(Egyes farmokon odáig mennek, hogy a természetes állattartás keretében, a jobb hús előállításáért sportolniuk, például úszniuk is kell az állatoknak. Ezt mutatja a Daily Mail videója egy kínai farmról, ahol saját csúszdájuk is van.)
A világon keletkezett adatok mennyisége óriási ütemben nő. Mindenki a zsebében hurcolássza az adatait telefonján, ami az adatvédelmi szakértők rémálma – mondta Keleti Arthúr. A kütyük száma csak nő, most például a virtuális szemüvegek kopogtatnak az ajtón. A biztonság mára politikai, hatalmi téma lett.
Miért nem véd meg a kormány?
Az emberi faktorral azonban óriási probléma van. Ha az embereket kivennénk az informatikai rendszerekből, minden rendben működne – tartja egy szakmai vicc. Vannak félelmek, hogy elveszítjük az irányítást a gépek felett. A kiberbiztonsági támadások súlyosbítják az egészet, a hackereknek nincs nagyon nehéz dolguk. “A jelszó még mindig 12345” – ezt igazolja számos bizonyíték.
De hol van a kormány, és miért nem véd meg bennünket? Az amerikai kibervédelmi szervezet évente ezer fővel növekszik. Egyes vélemények szerint azonban a kormány folyamatosan késésben lesz a kibertérrel szemben. Amíg a világ világ. Egyrészt a kormány jellemzői miatt, másrészt a kibertér jellemzői miatt. A mentők számát tudjuk, a tűzoltókat tudjuk, a rendőrséget tudjuk, de kit kell felhívni, ha kibertámadás ér bennünket?
Jó-e nekünk, hogy kriptodevizát csinál a Facebook? Miközben ezen vitatkozunk, addig Kínában az óvodás kislányok érintős karórával fizetnek az édességért a boltban – mutatták be egy videón
A kibertér egyik területe az IoT, a dolgok internete, szintén számos veszélyt rejt. Ennek extrém példája az interneten távirányítható szexuális segédeszközök (Vibratissimo). Egy etikus hacker azonban fel tudta törni a szexuális szolgáltatás felhasználói adatbázisát, 50 ezer felhasználó adataival, köztük felhasználói profilképekkel is.
Tűz ellen tűzzel
Hogyan tudjuk a jövőnket megvédeni? “Tűz ellen tűzzel küzdünk”, a védelem során is egyre nagyobb mennyiségben használnak mesterséges intelligenciát – mondták el. Arra is törekszenek, hogy a felhasználók könnyebben észrevegyék, ha adatszivárgás van. “Legyen az adatszivárgásnak is szaga” – ezzel a jelszóval olyan ábrát készítenek, ahol a szivárgó adatok füstszerűen észrevehetők a készülékek rajzán.
Úgy tűnik tehát, a kiberbiztonság örökké téma marad, az ezzel való foglalatosság pedig jó üzlet. Újabb megatrend.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
