A Rystad Energy nevű olajipari kutatóintézet által a Financial Times című londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett, kedden ismertetett felmérés kimutatta, hogy a globális olajvállalatok - köztük a Royal Dutch Shell, a BP, a ConocoPhillips és a Statoil - 13 országban 26 tervezett fejlesztési beruházási programot függesztettek fel, halasztottak el vagy ejtettek végleg. Az érintett beruházások összértéke a cég szerint 118 milliárd dollár.
Lesz még rosszabb?
A Rystad számításai szerint a halasztott beruházások azt jelentik, hogy másfél millió hordó napi nyersolajkínálat - a 2013-as átlagos globális kitermelés csaknem 2 százaléka - az eredetileg tervezettnél két évvel később jelenik meg a piacon. Ráadásul lehetséges, hogy ez csak a halasztott fejlesztési beruházások későbbi, még nagyobb hullámának kezdete.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői 61 olyan új olajipari beruházást azonosítottak - ezek fele még jóváhagyásra vár -, amelyek 60 dolláros olajár mellett nem lennének kifizetődők. Ez összesen 750 milliárd dollár értékű beruházás és napi 10,5 millió hordónyi pótlólagos olajkitermelés potenciális elmaradását jelentheti.
Emiatt indulhat be az ár
Egy másik nagy pénzügyi szolgáltató, a Morgan Stanley szakértői 120 olajipari vállalat 2015-re szóló, befektetőknek kiadott beruházási tájékoztatóját tanulmányozták, és kimutatták, hogy e cégek fejlesztési beruházásainak értéke a tavalyi 520 milliárd dollárról az idén várhatóan 389 milliárd dollárra esik vissza.
Mindez azonban valószínűleg visszahat az olajárakra is. A Morgan Stanley elemzőinek előrejelzése szerint az elmaradó beruházások és az ebből eredő relatív kínálatszűkülés miatt a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordónkénti árfolyama a 66 dollár körüli jelenlegi szintekről 2017-ben 87 dollárig emelkedik. Más nagy londoni házak ugyanakkor nem várnak ilyen meredek drágulást, és inkább azt emelik ki, hogy az alacsony olajár milyen jót tesz a világgazdaságnak.
Az amerikai kínálat fellendülhet
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai hétfőn összeállított tanulmányukban az olajárakat potenciálisan visszafogó tényezők közé sorolták, hogy az amerikai kínálat meglehetősen gyorsan fellendülhet éppen az olajárak már megindult emelkedésének hatására. Ráadásul az OPEC-kínálat már most is bővül, jóllehet az Iránnal szembeni nyugati szankciók enyhítéséből eredő potenciális kínálati többlet még meg sem jelent a piacon.
A ház mindezt egybevetve 2017 végére is csak 70 dolláros hordónkénti világpiaci olajárral számol. A Capital Economics szakértői szerint az olajárak - legalábbis a Brent esetében - már az idei év elején elérték mélypontjukat, de várhatóan a továbbiakban is elég alacsonyan maradnak ahhoz, hogy tisztes hajtóerőt adjanak a világgazdasági növekedésnek.
Ugyanígy vélekednek a JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport iparági szakértői. Számításaik szerint az olajárak eddigi csökkenése 1700 milliárd dollárral növelte a világgazdaság egészében a háztartások vásárlóerejét; ez a globális hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékával egyenlő. A JP Morgan várakozása szerint ez az idén 0,5 százalékot adhat hozzá a globális GDP-értékhez.
Az atomprogramról még van mit egyeztetni. 
