9p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Az orosz olajra kivetett tavaly decemberi embargót követően a magyar propagandamédia földindulást jósolt, az árak azonban összességében nagyot estek 2023-ban. Igaz, év közben voltak komoly hullámok, de összességében a lélektaninak tartott 100 dolláros szinttől eltávolodott a Brent, és a szakértők 2024-ben sem számítanak arra, hogy tartósan sikerülne ezen szint fölé kerülnie.

Miután 2022 februárjában Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az Európában irányadó Brent olaj tőzsdei jegyzése 100 dollár fölé ugrott és sokáig ott is maradt. Csak az év vége felé láttunk akkor komolyabb áresést, és jött le az árfolyam 80 dollárig, ám a Kreml szólamait ismétlő kormánypárti propagandisták azt jósolták, hogy az idei évben ismét megdrágulhat az energiahordozó. Az érvük az volt, hogy a 2022. december elején a tankerhajókon szállított orosz nyersolajra bevezetett szankciók vissza fognak ütni az EU-ra, és hiány lesz majd a piacon.

Az érvelésük fókuszában – ahogy az egyébként a propagandára jellemző – részben valós tények álltak, a háborút megelőzően ugyanis az orosz olaj (hasonlóan a földgázhoz) jórészt az európai piacokon talált gazdára. Az orosz cégek által exportált energiahordozó 50 százaléka irányult ugyanis az EU-ba. Ez alapján látszólag tényleg aggasztónak tűnt a tankerek kitiltása, hiszen mindez azt feltételezte, hogy komoly kínálati hiány alakulhat ki. A valóság ezzel szemben persze az volt, hogy Brüsszelben felmérték a helyzetet és realizálták, hogy 2022 során a vevők nagy része kiváltotta az oroszországi importot, tavaly novemberben a külföldön eladott orosz olajnak már csak a 10 százalékát vették meg uniós vállalatok, a decemberi szankciókat követően pedig csak a vezetéken szállított olaj maradhatott a piacon, ami az orosz exportnak csupán az 5 százalékát tette ki. Ez pedig a szakértők számára előrejelezte, hogy ha lesz is áremelkedés, az aligha az orosz import kiesése miatt az uniós piacon kialakuló hiánynak tudható be.

Hasonló volt egyébként a helyzet a február elején életbe lépő újabb szankciók előtt, amikor a finomított orosz termékek behozatalát tiltotta meg az Európai Unió. Előzetesen ugyanis akkor is lehetett olyan véleményeket hallani, hogy miután a felhalmozott készletek leapadnak, komoly áremelkedés lesz az üzemanyagoknál, és örülhetnek az uniós polgárok, ha nem alakul ki komoly hiány. Nem árulunk el nagy titkot, hogy ez sem jött be, az év során egyszer sem lehetett az uniós országokban ilyen problémákkal találkozni.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió által szorgalmazott lépések hatása is elmaradt a várttól. A 2022 júniusában kidolgozott és tavaly decemberben életbe léptetett szabályok értelmében a G7-csoporton kívüli országok – például India és Kína – továbbra is vásárolhattak orosz nyersolajat, de hordónként 60 dollárnál kevesebbet kellene fizetniük, ha a G7-ek által bejegyzett hajókat, kereskedelmi vagy biztosítási szolgáltatásokat akartak igénybe venni az olaj szállításához.

Árfolyam

A lépés az első félévben egyébként többé-kevésbé működött, akkor ugyanis az irányadó olajfajta, az Ural jellemzően a meghatározott 60 dolláros szint alatt volt. Ám Moszkva a történteket nem nézte ölbe tett kézzel és a sajtóbeszámolók szerint leselejtezett tankerhajókból, külföldi zászlók alatt felállítottak egy árnyékflottát. Az orosz olajat ugyan sikerült úgy kiszorítani Európából, hogy a tőzsdei árakon mindez egyáltalán nem érződött. Ugyanakkor Putyinék találtak új vevőket, és naponta hordók millióit szállítják Oroszország nyugati, balti-tengeri és fekete-tengeri kikötőiből, kerülő úton új vevőkhöz, főként Indiába, Kínába és Törökországba.

A kívánatos természetesen az lett volna, ha Oroszország minél kevesebb bevételhez jut az olaj eladásából, ami korlátozottan sikerült. Ugyanakkor a nyugati intézkedés legalább a piacon nem okozott problémát és ha időlegesen is, de úgy tudtak Moszkva számára kellemetlenséget okozni, hogy közben az ő gazdaságaik ezt nem érezték meg.

Az oroszok helyett a világgazdasági folyamatokra kellett figyelni

A 2022-es évvel szemben tehát Oroszország nem aktív alakítója, sokkal inkább a követője volt a piaci folyamatoknak. A tőzsdei árakat ugyanis még aktív fellépéssel is csak kismértékben tudta befolyásolni. Ennek megfelelően a piaci szereplők az év első felében a visszaeső kereslet miatt aggódtak. Erre meg is volt az okuk, hiszen nemcsak az Európai Unióban, de a világ legnagyobb olajexportőre, Kína esetén is folyamatosan olyan adatok érkeztek, amelyek komoly lassulásról tanúskodtak. Ráadásul úgy tűnt, hogy olyan nagy olajtermelő országokkal is politikai tűzszünetet köthet az USA, amelyek képesek növelni a kínálatot, így Venezuelával vagy éppen Iránnal. A fenti folyamatok miatt a tavasz végi-nyár elejei időszakban a Brent 75 dollár alá került, ami miatt a nagy olajtermelő országok egyre inkább aggódni kezdtek. A nemzetközi olajkartell vezető állama, Szaúd-Arábia nem véletlenül kezdeményezett kitermeléscsökkentést, amihez egy fontos külső partnert is talált.

Az OPEC+ nevű formációban érintett Oroszországgal karöltve határoztak a kitermelés visszafogásáról. Ennek keretében Szaúd-Arábia napi 1 millió hordós visszafogás mellett döntött, Oroszország pedig napi 300 ezer hordóval csökkentette a piacra irányuló szállítását. Ezek a lépések az árakban is tükröződtek, hiszen a nyár második felében megfordult a korábbi csökkenő trend és szeptember végén ismét a 100 dolláros szinthez közelített a tőzsdei jegyzés.

Az árak viszont a szeptember 27-i éves csúcsról folyamatosan csökkentek, és december közepén az éves mélypont közelében volt a jegyzés mind a Brent, mind az amerikai piacon irányadó WTI esetén. Hogy az élet ne legyen mégse túl kiszámítható, arról a Közel-Keleten zajló események gondoskodtak, a Hamász lázadóinak izraeli célpontokat érintő támadása, továbbá civil személyek megölése és elrablása gyakorlatilag kiprovokálta a zsidó állam válaszcsapását. Noha a gázai szervezet lépése mögött számos elemző Iránt sejtette és félő volt, hogy a konfliktus kiszélesedik, szerencsére a harci cselekmények lokális szinten maradtak.

Sokkal nagyobb problémát jelentett, hogy a Vörös-tengeren több hajót érintett a húti lázadók támadása december második felében. Emiatt már a karácsony előtti héten áremelkedést láthattunk a tőzsdéken, miután a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a British Petrol (BP) bejelentette, leállítják a Vörös-tengeren történő olajszállításokat az említett támadások miatt. A BP lépése után egyébként más olajtársaságok is hasonló döntést hoztak. Ez már csak azért is probléma, mert a közeli Szuezi-csatornán át megy a tartályhajókkal történő olajszállítások 10 százaléka. A feszült nemzetközi helyzetben az év végére a Brent árfolyama 80 dollár fölé ment és úgy tűnt, hogy nem is fog ez alatt zárni.

Egy újabb háború biztosan felfordulást okozna

Noha az olaj jegyzése folyamatosan hullámzik, a makrogazdasági hírektől a politikai és geopolitikai változások is tükröződnek a tőzsdei árakban, a szakértők úgy látják, hogy a kereslet-kínálati viszony szignifikáns változása tudna komolyabb árváltozást generálni. A probléma az, hogy a mostani nemzetközi helyzetben egy újabb fegyveres konfliktus kirobbanása egyáltalán nem zárható ki.

Régóta komoly feszültség van Tajvan körül, ám az elemzők szerint a határozott amerikai fellépés egyelőre elrettentheti Kínát attól, hogy megtámadják a szigetországot. A közel-keleti régióban továbbra is óriási kérdőjel, hogy Irán merre mozdul, illetve a konfrontációi kiváltanak-e fegyveres összecsapást.

A fentiek mellett Dél-Amerikában is van egy lőporos hordónak számító térség: Venezuela és Guyana. Az egyik legnagyobb ismert olajtartalékkal rendelkező, de a kommunista vezetői által teljesen lerohasztott Venezuela ugyanis a közelmúltban területi vitát gerjesztett Guyanával szemben. Tartottak ugyanis egy népszavazást, amely vélhetőleg a gazdasági és társadalmi problémákról igyekezett elterelni az emberek figyelmét, majd ennek eredményét Caracas hivatalos álláspontként kezdte kezelni. A népszavazás során ugyanis megkérdőjelezték Guyana fennhatóságát a területének jelentős része felett és azt Venezuelához szeretnék csatolni. Ráadásul az annektálni óhajtott terület az olajban gazdag Essequibo régióban található. Mondhatjuk, hogy hab a tortán, Guyana nyersolajexportja a közelmúltban megugrott.

Az OPEC+ egyébként 2024 elején tovább csökkenti a piacra vitt mennyiséget, ám az elemzők szerint ez nem fog robbanásszerű áremelkedést okozni. A kitermelést tekintve ugyanis számos ország növekedést ért el. Ezek közül érdemes kiemelni az Egyesült Államokat, amely összességében a hazai ellátást jó ideje saját forrásokból tudja fedezni, köszönhetően annak, hogy bőven 13 millió hordó feletti a napi kibányászott olaj mennyisége. Mindez például a 2022-es mennyiséghez képest napi 1 millió hordó pluszmennyiséget jelent az USA esetén. Mindez azt jelenti, hogy immár nem Szaúd-Arábia és különösen nem Oroszország, az az állam, amely a piaci ármozgásokra a legnagyobb hatással van, hanem az Egyesült Államok. Ez már csak azért is pozitívum, mert az amerikai kitermelés "az árak és a piaci feltételek függvénye, nem pedig a politikai eseményeké".

Az amerikaiak mellett olyan országok is növelni tudták, illetve várhatóan 2024-ben is növelni fogják a termelésüket és exportjukat, mint Brazília, Guyana, Nigéria és Norvégia. Sőt a szakértők nem zárják ki, hogy az elhúzódó háború miatt egyre több forrást igénylő orosz költségvetés is az export növelésétől remél pótlólagos bevételt majd.

Ugyan Kína várhatóan több olajat fog importálni, az európai országok keresleténél nem lehet komoly növekedésre számítani.

A fenti piaci viszonyok miatt az elemzők többsége úgy látja, hogy 2024 első felében csak akkor látunk majd 100 dollár feletti olajárakat, ha egy jelentős geopolitikai eszkaláció következne be.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 30500 30410 30750 +0,56% 30500 30540 969 574 080 HUF 2025-10-20 11:44:20
MOL 2766 2750 2768 +0,80% 2762 2766 128 997 094 HUF 2025-10-20 11:44:22
MTELEKOM 1782 1774 1796 -0,22% 1780 1782 184 790 952 HUF 2025-10-20 11:40:14
RICHTER 10360 10230 10390 0,00% 10340 10360 239 126 810 HUF 2025-10-20 11:41:38
OPUS 548 544 559 -1,97% 547 548 35 894 492 HUF 2025-10-20 11:42:23
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru „America First” a gyakorlatban
Alberti Bálint | 2025. október 20. 10:20
Az elmúlt másfél hónapban látványosan kirajzolódott az Egyesült Államok új iparpolitikájának iránya: a kormány – nemzetbiztonsági megfontolásokból – tőkerészesedést vásárol magáncégekben. A lépés nem egyedi, hanem egy új stratégia része, amelynek célja, hogy az állam visszaszerezze az ellenőrzést a kritikus ágazatok és az ellátási láncok felett. A program három kulcsterületre koncentrál: a védelmi iparra, a félvezetőszektorra és a nyersanyag-kitermelésre. Ezek együtt mutatják meg, hogyan próbálja a második Trump-kormányzat újradefiniálni Amerika gazdasági és geopolitikai mozgásterét az „America First” elv jegyében. A cikk a Concorde Értékpapír Zrt. blogján jelent meg.
Részvény / Deviza / Áru Álomszerűen indult a hét a magyar részvénytulajdonosoknak
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 09:31
Erősen kezdődött a hét a Budapesti Értéktőzsdén – közben az olaj és a gáz olcsóbb lett, az arany drágul.
Részvény / Deviza / Áru Csúcsközelben jár az erőtől duzzadó forint
Privátbankár.hu | 2025. október 20. 07:56
Az euró árfolyama 390 alatt, egy svájci frank pedig 420 forintot ér.
Részvény / Deviza / Áru Rekordárak röpködnek az arany-, ezüst- és platinapiacokon
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 09:21
A héten napról napra újabb és újabb rekordokat döntött az arany ára, de általában is elmondható, hogy a nemesfémek ára szeptember eleje óta valósággal szárnyal. Ez alatt az idő alatt az arany és az ezüst mintegy harmadával drágult, de hasonlóan gyors áremelkedés volt tapasztalható a platina esetében is.
Részvény / Deviza / Áru Szép estéje volt az amerikai tőzsdének
Privátbankár.hu | 2025. október 18. 09:03
Emelkedéssel zártak pénteken a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
Részvény / Deviza / Áru Pityókásan szállt fel a biciklire a forint pénteken
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 18:41
A magyar forint vegyes teljesítményt nyújtott pénteken a bankközi piacon.
Részvény / Deviza / Áru A Mol átadta a tőzsdei zakót az OTP-nek
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 17:52
A BUX 96,84 pontos, 0,09 százalékos csökkenéssel, 102 968,67 ponton zárt pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Hirtelminősítési félelmek miatt eséssel nyitottak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 15:55
Mínuszban indítottak az amerikai tőzsdék.
Részvény / Deviza / Áru Szabadesésben a Mol a tőzsdén
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 15:28
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2 pontos nyitás után csökkent pénteken kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru Ez egyre csúnyább: nagy vérengzés az európai tőzsdéken
Privátbankár.hu | 2025. október 17. 12:00
A nyitásban tapasztalt mínuszok még nagyobbak lettek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG