9p

Az orosz olajra kivetett tavaly decemberi embargót követően a magyar propagandamédia földindulást jósolt, az árak azonban összességében nagyot estek 2023-ban. Igaz, év közben voltak komoly hullámok, de összességében a lélektaninak tartott 100 dolláros szinttől eltávolodott a Brent, és a szakértők 2024-ben sem számítanak arra, hogy tartósan sikerülne ezen szint fölé kerülnie.

Miután 2022 februárjában Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az Európában irányadó Brent olaj tőzsdei jegyzése 100 dollár fölé ugrott és sokáig ott is maradt. Csak az év vége felé láttunk akkor komolyabb áresést, és jött le az árfolyam 80 dollárig, ám a Kreml szólamait ismétlő kormánypárti propagandisták azt jósolták, hogy az idei évben ismét megdrágulhat az energiahordozó. Az érvük az volt, hogy a 2022. december elején a tankerhajókon szállított orosz nyersolajra bevezetett szankciók vissza fognak ütni az EU-ra, és hiány lesz majd a piacon.

Az érvelésük fókuszában – ahogy az egyébként a propagandára jellemző – részben valós tények álltak, a háborút megelőzően ugyanis az orosz olaj (hasonlóan a földgázhoz) jórészt az európai piacokon talált gazdára. Az orosz cégek által exportált energiahordozó 50 százaléka irányult ugyanis az EU-ba. Ez alapján látszólag tényleg aggasztónak tűnt a tankerek kitiltása, hiszen mindez azt feltételezte, hogy komoly kínálati hiány alakulhat ki. A valóság ezzel szemben persze az volt, hogy Brüsszelben felmérték a helyzetet és realizálták, hogy 2022 során a vevők nagy része kiváltotta az oroszországi importot, tavaly novemberben a külföldön eladott orosz olajnak már csak a 10 százalékát vették meg uniós vállalatok, a decemberi szankciókat követően pedig csak a vezetéken szállított olaj maradhatott a piacon, ami az orosz exportnak csupán az 5 százalékát tette ki. Ez pedig a szakértők számára előrejelezte, hogy ha lesz is áremelkedés, az aligha az orosz import kiesése miatt az uniós piacon kialakuló hiánynak tudható be.

Hasonló volt egyébként a helyzet a február elején életbe lépő újabb szankciók előtt, amikor a finomított orosz termékek behozatalát tiltotta meg az Európai Unió. Előzetesen ugyanis akkor is lehetett olyan véleményeket hallani, hogy miután a felhalmozott készletek leapadnak, komoly áremelkedés lesz az üzemanyagoknál, és örülhetnek az uniós polgárok, ha nem alakul ki komoly hiány. Nem árulunk el nagy titkot, hogy ez sem jött be, az év során egyszer sem lehetett az uniós országokban ilyen problémákkal találkozni.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió által szorgalmazott lépések hatása is elmaradt a várttól. A 2022 júniusában kidolgozott és tavaly decemberben életbe léptetett szabályok értelmében a G7-csoporton kívüli országok – például India és Kína – továbbra is vásárolhattak orosz nyersolajat, de hordónként 60 dollárnál kevesebbet kellene fizetniük, ha a G7-ek által bejegyzett hajókat, kereskedelmi vagy biztosítási szolgáltatásokat akartak igénybe venni az olaj szállításához.

Árfolyam

A lépés az első félévben egyébként többé-kevésbé működött, akkor ugyanis az irányadó olajfajta, az Ural jellemzően a meghatározott 60 dolláros szint alatt volt. Ám Moszkva a történteket nem nézte ölbe tett kézzel és a sajtóbeszámolók szerint leselejtezett tankerhajókból, külföldi zászlók alatt felállítottak egy árnyékflottát. Az orosz olajat ugyan sikerült úgy kiszorítani Európából, hogy a tőzsdei árakon mindez egyáltalán nem érződött. Ugyanakkor Putyinék találtak új vevőket, és naponta hordók millióit szállítják Oroszország nyugati, balti-tengeri és fekete-tengeri kikötőiből, kerülő úton új vevőkhöz, főként Indiába, Kínába és Törökországba.

A kívánatos természetesen az lett volna, ha Oroszország minél kevesebb bevételhez jut az olaj eladásából, ami korlátozottan sikerült. Ugyanakkor a nyugati intézkedés legalább a piacon nem okozott problémát és ha időlegesen is, de úgy tudtak Moszkva számára kellemetlenséget okozni, hogy közben az ő gazdaságaik ezt nem érezték meg.

Az oroszok helyett a világgazdasági folyamatokra kellett figyelni

A 2022-es évvel szemben tehát Oroszország nem aktív alakítója, sokkal inkább a követője volt a piaci folyamatoknak. A tőzsdei árakat ugyanis még aktív fellépéssel is csak kismértékben tudta befolyásolni. Ennek megfelelően a piaci szereplők az év első felében a visszaeső kereslet miatt aggódtak. Erre meg is volt az okuk, hiszen nemcsak az Európai Unióban, de a világ legnagyobb olajexportőre, Kína esetén is folyamatosan olyan adatok érkeztek, amelyek komoly lassulásról tanúskodtak. Ráadásul úgy tűnt, hogy olyan nagy olajtermelő országokkal is politikai tűzszünetet köthet az USA, amelyek képesek növelni a kínálatot, így Venezuelával vagy éppen Iránnal. A fenti folyamatok miatt a tavasz végi-nyár elejei időszakban a Brent 75 dollár alá került, ami miatt a nagy olajtermelő országok egyre inkább aggódni kezdtek. A nemzetközi olajkartell vezető állama, Szaúd-Arábia nem véletlenül kezdeményezett kitermeléscsökkentést, amihez egy fontos külső partnert is talált.

Az OPEC+ nevű formációban érintett Oroszországgal karöltve határoztak a kitermelés visszafogásáról. Ennek keretében Szaúd-Arábia napi 1 millió hordós visszafogás mellett döntött, Oroszország pedig napi 300 ezer hordóval csökkentette a piacra irányuló szállítását. Ezek a lépések az árakban is tükröződtek, hiszen a nyár második felében megfordult a korábbi csökkenő trend és szeptember végén ismét a 100 dolláros szinthez közelített a tőzsdei jegyzés.

Az árak viszont a szeptember 27-i éves csúcsról folyamatosan csökkentek, és december közepén az éves mélypont közelében volt a jegyzés mind a Brent, mind az amerikai piacon irányadó WTI esetén. Hogy az élet ne legyen mégse túl kiszámítható, arról a Közel-Keleten zajló események gondoskodtak, a Hamász lázadóinak izraeli célpontokat érintő támadása, továbbá civil személyek megölése és elrablása gyakorlatilag kiprovokálta a zsidó állam válaszcsapását. Noha a gázai szervezet lépése mögött számos elemző Iránt sejtette és félő volt, hogy a konfliktus kiszélesedik, szerencsére a harci cselekmények lokális szinten maradtak.

Sokkal nagyobb problémát jelentett, hogy a Vörös-tengeren több hajót érintett a húti lázadók támadása december második felében. Emiatt már a karácsony előtti héten áremelkedést láthattunk a tőzsdéken, miután a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a British Petrol (BP) bejelentette, leállítják a Vörös-tengeren történő olajszállításokat az említett támadások miatt. A BP lépése után egyébként más olajtársaságok is hasonló döntést hoztak. Ez már csak azért is probléma, mert a közeli Szuezi-csatornán át megy a tartályhajókkal történő olajszállítások 10 százaléka. A feszült nemzetközi helyzetben az év végére a Brent árfolyama 80 dollár fölé ment és úgy tűnt, hogy nem is fog ez alatt zárni.

Egy újabb háború biztosan felfordulást okozna

Noha az olaj jegyzése folyamatosan hullámzik, a makrogazdasági hírektől a politikai és geopolitikai változások is tükröződnek a tőzsdei árakban, a szakértők úgy látják, hogy a kereslet-kínálati viszony szignifikáns változása tudna komolyabb árváltozást generálni. A probléma az, hogy a mostani nemzetközi helyzetben egy újabb fegyveres konfliktus kirobbanása egyáltalán nem zárható ki.

Régóta komoly feszültség van Tajvan körül, ám az elemzők szerint a határozott amerikai fellépés egyelőre elrettentheti Kínát attól, hogy megtámadják a szigetországot. A közel-keleti régióban továbbra is óriási kérdőjel, hogy Irán merre mozdul, illetve a konfrontációi kiváltanak-e fegyveres összecsapást.

A fentiek mellett Dél-Amerikában is van egy lőporos hordónak számító térség: Venezuela és Guyana. Az egyik legnagyobb ismert olajtartalékkal rendelkező, de a kommunista vezetői által teljesen lerohasztott Venezuela ugyanis a közelmúltban területi vitát gerjesztett Guyanával szemben. Tartottak ugyanis egy népszavazást, amely vélhetőleg a gazdasági és társadalmi problémákról igyekezett elterelni az emberek figyelmét, majd ennek eredményét Caracas hivatalos álláspontként kezdte kezelni. A népszavazás során ugyanis megkérdőjelezték Guyana fennhatóságát a területének jelentős része felett és azt Venezuelához szeretnék csatolni. Ráadásul az annektálni óhajtott terület az olajban gazdag Essequibo régióban található. Mondhatjuk, hogy hab a tortán, Guyana nyersolajexportja a közelmúltban megugrott.

Az OPEC+ egyébként 2024 elején tovább csökkenti a piacra vitt mennyiséget, ám az elemzők szerint ez nem fog robbanásszerű áremelkedést okozni. A kitermelést tekintve ugyanis számos ország növekedést ért el. Ezek közül érdemes kiemelni az Egyesült Államokat, amely összességében a hazai ellátást jó ideje saját forrásokból tudja fedezni, köszönhetően annak, hogy bőven 13 millió hordó feletti a napi kibányászott olaj mennyisége. Mindez például a 2022-es mennyiséghez képest napi 1 millió hordó pluszmennyiséget jelent az USA esetén. Mindez azt jelenti, hogy immár nem Szaúd-Arábia és különösen nem Oroszország, az az állam, amely a piaci ármozgásokra a legnagyobb hatással van, hanem az Egyesült Államok. Ez már csak azért is pozitívum, mert az amerikai kitermelés "az árak és a piaci feltételek függvénye, nem pedig a politikai eseményeké".

Az amerikaiak mellett olyan országok is növelni tudták, illetve várhatóan 2024-ben is növelni fogják a termelésüket és exportjukat, mint Brazília, Guyana, Nigéria és Norvégia. Sőt a szakértők nem zárják ki, hogy az elhúzódó háború miatt egyre több forrást igénylő orosz költségvetés is az export növelésétől remél pótlólagos bevételt majd.

Ugyan Kína várhatóan több olajat fog importálni, az európai országok keresleténél nem lehet komoly növekedésre számítani.

A fenti piaci viszonyok miatt az elemzők többsége úgy látja, hogy 2024 első felében csak akkor látunk majd 100 dollár feletti olajárakat, ha egy jelentős geopolitikai eszkaláció következne be.

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 25320 24960 25370 +1,28% 0 0 9 352 418 600 HUF 2025-04-01 17:14:07
MOL 3024 2934 3030 +3,21% 0 0 2 319 562 678 HUF 2025-04-01 17:10:21
MTELEKOM 1574 1534 1648 -3,20% 0 0 3 152 179 628 HUF 2025-04-01 17:09:58
RICHTER 10480 10310 10490 +2,14% 0 0 1 810 559 450 HUF 2025-04-01 17:05:48
OPUS 546 540 553 -0,55% 0 0 130 879 036 HUF 2025-04-01 17:07:48
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru A forint vegyes, mint a saláta — megkóstolja?
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 18:59
Kedd estére a forint erősödni tudott az euróval szemben, de a dollárral nem bírt a nemzetközi kereskedésben.
Részvény / Deviza / Áru A BUX emelkedett, de a Telekom nagyot esett kedden
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 18:26
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1211,52 pontos, 1,37 százalékos emelkedéssel 89 897,98 ponton zárt kedden
Részvény / Deviza / Áru Márciusban stabil forgalom mellett jutott csúcsra a BUX
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 13:42
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1,77 százalékos növekedést követően, 88 686,46 ponton zárta a márciusi hónapot.
Részvény / Deviza / Áru Ezért gyenge a forint és a BUX, óvakodj a Trumpoktól!
Eidenpenz József | 2025. április 1. 12:34
Az európai tőzsdék végre pluszban vannak, a BUX is magához tért kissé a hétfői sokkból. A politikusok nyomták le az indexeket itthon és külföldön, a forint is ezt sínylette meg, de tovább száguld az arany. A rabló a pandúrok irataiban kotorhat, Trump fia nevetségessé tette magát a kriptós közösségben.
Részvény / Deviza / Áru Megállíthatatlanul menekülnek a pénzek Trump ámokfutása elől
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 10:38
Trump elnök felszabadulásnak látja az országa legnagyobb kereskedelmi partnerei ellen bevezetendő büntetővámok bejelentésének napját, ám a befektetők a dicső nap előtt aranyba menekítik a pénzüket.
Részvény / Deviza / Áru Kapaszkodjon, mutatjuk, mennyibe kerül az euró!
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 19:47
Vegyesen alakult a forint árfolyama hétfőn a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi devizapiacon, noha a hónapot nyereséggel fejezte be.
Részvény / Deviza / Áru Igazi vérengzés volt hétfőn a tőzsdén
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 18:57
Van, aki még olcsón megúszta, de a többség hatalmasat bukott.
Részvény / Deviza / Áru Európa felé fordulnak a befektetők, hála Trump intézkedéseinek
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 13:04
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség.
Részvény / Deviza / Áru Meglepően jól áll a forint, de ez semmi az aranyhoz képest
Csabai Károly | 2025. március 31. 12:26
A hazai fizetőeszköz múlt hét második felében kezdődött zuhanása megállt, egy euró a 402-es szint környékén cserél gazdát. A geopolitikai feszültségek és a globálissá terebélyesedő vámháború miatt zuhannak a tőzsdék, Budapesten csak a 4iG nem ingott meg a blue chipek közül. A kriptók is szabadesésben, úgy tűnik, a befektetők aranyba menekülnek – a sárga nemesfém árfolyama újabb történelmi rekordot döntött. Az energiaárak is nőnek, az olajé jobban, a gázé szolidabban.
Részvény / Deviza / Áru Keresi az erőt a forint, mint vándor az ösvényt – de nem találja
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 08:01
Nem túl acélosan indítja a hetet a magyar fizetőeszköz.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG