Az oroszoknak a tavaly február 24-én kirobbantott háborút követően nemcsak azzal kellett szembesülniük, hogy a hadseregük nem elég ütőképes Ukrajna elfoglalásához, de Vlagyimir Putyint vélhetőleg az is kellemetlen meglepetésként érte, hogy a Nyugat egységes és határozott fellépést mutatott. Ez éppen úgy jelentkezett az ukránok pénzügyi és katonai támogatásában, mint az Oroszország elleni szankciókban. Utóbbiak kapcsán az Európai Unióban csak a magyar kormány emelte fel a hangját, ám a hazai kommunikáció ellenére Orbán Viktor is támogatott minden intézkedést. Ennek ellenére a magyar belpolitikában a gazdasági problémák eltussolását jó ideig szolgálta az "elhibázott brüsszeli szankciók" szlogen. Ennek kapcsán egy ideig az volt a magyar kormány érdemi érve, hogy Oroszországnak növekedtek az energiahordozókból a bevételei. Ez azonban csak a nyár derekáig állt, azt követően ugyanis olyan jelentősen visszaesett az Európába szállított gáz mennyisége, hogy ezt az magas árak sem tudták ellensúlyozni.
Hogy a gázbiznisz mennyire összecsuklott, azt nemcsak a forgalmi adatok jelzik, hanem az orosz gázipari óriás, a Gazprom számai is. A társaság most publikált adatai szerint 2022-ben 747,3 milliárd rubel volt a társaság nettó nyeresége, ami 72,2 százalékos csökkenést jelent a 2021-es eredményeihez képest. A visszaesés annak ellenére következett be, hogy a gáz tőzsdei ára a nyár folyamán elképesztő rekordokat ért el, és éves átlagban is minden korábbit meghaladt.
Ugyanakkor az a tény, hogy az oroszok elzárták az Európába irányuló vezetékeket, visszaköszönt a Gazprom számaiban is, az ország gáztermelése ugyanis tavaly 12 százalékkal, 672 milliárd köbméterre csökkent. A bevételi adatokban mindazonáltal a magas árak érvényesültek, hiszen a cég forgalma 7979 milliárd rubelt ért el, ami 25 százalékkal több, mint a 2021-ben realizált összeg. A vállalat egyébként az év elején is rosszul teljesített, ám immár nemcsak az exportált mennyiség csökkenése sújtotta, de az árak is a 2021 nyári szintre mentek le, ami együtt nagyon komoly problémát jelent. Ez visszaköszönt az orosz költségvetés számaiban is, hiszen az év első hónapjában az állam olaj- és gázbevételei 46 százalékkal zuhantak. Ahogy arról a közelmúltban lapunk is beszámolt, a negatív folyamatok februárban folytatódtak, és a költségvetés hiánya két hónap alatt gyakorlatilag elérte a teljes évre tervezett mértéket.
Tekintve, hogy a gázpiacon az európai országok döntő többsége teljesen lemondott az orosz importról, Putyinnak fel kell készülnie arra, hogy a háború fokozódó költségeit aligha tudja majd finanszírozni a gázbevételekből a jövőben. Ez még akkor is igaz, ha Magyarország ezúttal is az árral szemben próbál úszni, és kitart Moszkva mellett, az ide irányuló szállítások mennyisége, ha növekszik, akkor is kevés ahhoz, hogy érdemben javítsa az oroszok helyzetét.
Ráadásul nem a gázbevételek terén vannak komoly problémák, hanem a 2022 előtt sokkal nagyobb üzletnek számító olajexportban is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss elemzése szerint ugyanis Oroszország olajexport-bevételei februárban meredeken csökkentek, ami a Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai háborújának finanszírozására szolgáló tilalmak és árkorlátozások miatt következett be.
Az IEA szerint Oroszország becsült olajexport-bevételei 11,6 milliárd dollárra csökkentek a múlt hónapban, ami 2,7 milliárd dollárral kevesebb, mint januárban, amikor az eladott mennyiség és az ár is kedvezőbb volt.
"Még nem tudni, hogy lesz-e elegendő étvágy az orosz olajtermékek iránt most, hogy az árplafon érvénybe lépett, vagy a szankciók súlya alatt csökkenni kezd a termelés. A bevételek már most is mérséklődnek" - áll az IEA legfrissebb olajpiaci jelentésében. Az energiaügynökség az orosz pénzügyminisztériumra hivatkozva közölte, hogy Moszkva olajeladásokból származó költségvetési bevételei az egy évvel korábbi szintnek mindössze 45 százalékát érték el.
A legfrissebb adatok nem sokkal azután születtek, hogy az IEA február közepén azt mondta, úgy tűnik, hogy a Nyugat Oroszország elleni olajháborúja az elmúlt hónapok meglepően rugalmas kitermelése és exportja ellenére "a kívánt hatást" váltja ki. Mindez másképp fogalmazva azt jelenti, hogy
a szankciók működnek és az olajra, valamint a finomított termékekre kivetett ársapka hatékonynak bizonyult.
Érdemes felidézni, az Európai Unió február 5-én léptette életbe az orosz finomított olajtermékekre vonatkozó embargót, amelyet decemberben megelőzött a nyersolaj behozatali tilalma. Ez utóbbi alól a csővezetéken érkező olaj mentességet kapott, így Magyarországra továbbra is orosz olaj érkezik. Miután ennek ára jóval alacsonyabb, mint a kontinensen irányadó Brent olajé, és az árkülönbözetre a magyar állam 95 százalékos adót vetett ki, a szankciós mentesség a hazai költségvetésnek éves szinten 500 milliárd forint pluszt hoz. A importkorlátozás mellett a G7 csoporttal karöltve tavaly december 5-én bevezettek egy 60 dolláros olajárplafont is, így azóta az orosz Ural olaj árának tőzsdei jegyzése is ez alatt maradt.
Az orosz narratíva (ami itthon is nyomasztóan ömlik ránk), miszerint a várakozásokkal ellentétben a szankciók miatt nem omlott össze a gazdaságuk, sőt megőrizték a gazdasági szuverenitásukat, erős csúsztatás. Már csak azért is, mert aki ismeri a szankciók hatásmechanizmusát, és látja azt, hogy Iránt 50, míg Észak-Koreát 70 év alatt sem temették maguk alá teljesen a szankciók, az nem gondolhatta komolyan, hogy ez Oroszországgal néhány hónap alatt megtörténhet. Az viszont egyértelmű, hogy Moszkva számára ezek összességében igen komoly problémát okoznak már rövidtávon is, míg több évre előretekintve tartós elszegényedéshez, továbbá gazdasági és technikai leszakadáshoz vezetnek. Minden ezzel ellentétes állítással szemben tehát a szankciók Oroszország számára nagyon fájdalmasak, és sokkal nagyobb kárt okoznak nekik, mint az Európai Uniónak.
