A cég 2,2 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el a negyedévben, ami ötször annyi pénz, mint amennyi árbevételt a vállalat teljes működése során elért. Lássuk be, ez az egyik legextrémebb adat, amivel tőzsdei cégnél valaha is találkozni lehetett. Ennek legnagyobb része, 2 milliárd dollár a kibocsátáskor a cég alkalmazottainak járó részvényjuttatás. Hogy erre miért volt szükség? Semmi nem magyarázza, ez tulajdonképpen a cég kifosztása. A MarketWatch szerint a Facebook és a Twitter kibocsátáskor is volt ilyen, de sokkal kisebb mértékben, sokkal kevésbé terhelte meg a cégeket.
Nagymama.com
Ami a legrosszabb, hogy az összeg nagy része a két ifjú alapítót illette, ami nagyon rossz üzenet egy olyan cégtől, ami még semmit nem tudott felmutatni, de teljesen éretlenül tőzsdére megy. Az tűnne korrektnek, hogy akkor kaszálnak az ötletgazdák, ha már szépen működik és nyereséges a cég, és már a részvényesek is profitálhatnak. Hogy egyáltalán miért lehetett ezt megetetni a befektetőkkel? Mert 8 éve emelkedő piac van, ilyenkor mindent megvesznek, amit látnak, főleg az új kibocsátásokat, pláne abban az iparágban, ahol épp a legnagyobb sikertörténetek vannak. Ahogy a 17 évvel ezelőtt dotcom lufiban mondták: elég, ha valaki a nagymamája után odaírja, hogy .com, és a nénit a tőzsdére viszi, már járulhat is a kasszához.
A cég árbevétele mindössze 150 millió dollár volt a negyedévben, de ezt el is vitte az említett rendkívüli tétel feletti működési veszteség, ami 188 millió dollár volt. A cég nem adott előrejelzést, hogy mi várható az év további részében, így a részvényesek elég bizonytalanul érezhetik magukat. Ezt az is mutatja, hogy a tegnapi záráskor még 23 dollárt érő részvény a zárás utáni nem hivatalos kereskedésben 18 dolláron cserélt gazdát, még épp a kibocsátási ár fölött.
Túlárazott volt
Már a kibocsátáskor nyilvánvaló volt, hogy a papír rendkívül túlárazottan kerül a piacra, de ez a részvény jegyzőit nem izgatta: tudták, hogy akkora mánia van a piacon, hogy a jegyzett papírokat biztos el tudják adni nagy nyerőben a tőzsdén. Ez így is volt: a 17 dolláron jegyzett papírokat rögtön nyitáskor 24 dolláron rá lehetett sózni azokra a madarakra, akik úgy gondolták, bármilyen áron meg kell venni a papírt. 1-2 napig ennél feljebb is volt az ár, aztán jött a kijózanodás.
Kétségkívül a túljegyzés olyan nagy volt, hogy aki meg is kapta részvényeit, 50 százalék helyett csak 5-öt keresett vele, hisz csak pénze tizedéért kapott részvényeket. Persze ez sem rossz a kamatmentes ínséges időkben, gyors 5 százalék elenyésző kockázattal. Aki azonban a tőzsdén vett az első napokban, jóval nagyobb bukóra számíthat.
Shortosok is vannak
A helyzetet színesíti, hogy az ésszerűen gondolkozó túloldal is megjelent, és shortolni kezdte a papírokat, így igen nagy shortállomány alakult ki. Nem kizárt, hogy az ő zárásaik ma felhajtják a nap elején alacsonyan nyitó részvényt, így a részvényeseknek lesz egy remek lehetőségük, hogy kiszálljanak.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
