Hogyan lopta meg a Gazprom kisrészvényeseit Vlagyimir Putyin? – kezdi cikkét az RTL-csoporthoz tartozó német N-Tv.de. Az év elején a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller még a rekordnyereségű 2021-es év után rekord osztalékot ígért a részvényeseinek, de ebből semmi sem lett. Az orosz állam a kisbefektetők kárára a háborús költségvetés lyukait tömködi ebből a pénzből – fogalmaz a portál.
A Gazprom-fegyver első bevetése
De a történet korábban kezdődött, nyolc évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök már fegyverként használta a Gazpromot. Miller 2014. március 13-án drámai nyilatkozatot tett, miután orosz csapatok elfoglalták a Krímet, és gázvita alakult ki Ukrajnával. Ha Ukrajna nem fizet, a Gazprom finanszírozási hiánnyal néz szembe, amely az európai energiaellátást is veszélyeztetheti.
A részvényeseinknek fizetett osztalékban is hiány keletkezik. Ez számos külföldi részvényest is érinthet. Ez az ő jövedelmük – mondta.
De azután három hónappal később Oroszország és Ukrajna megállapodást kötött, és a Gazprom finanszírozási hiányát fedezték. A gáz tovább áramlott, az osztalékot kifizették.
A Gazprom-fegyver második bevetése
A vállalat befektetői 1998 óta először most viszont tényleg osztalék nélkül maradtak. Az orosz befektetőknek ez különösen fáj, mert ez a legnépszerűbb részvény belföldön. Júniusban a gázóriás papírja az összes orosz értékpapírszámla 36,5 százalékán megtalálható volt, így 19,8 millió orosz befektető várta a magas nyereségrészesedést.
A januárban bejelentett, összesen 20 milliárd dollár körüli rekordkifizetést az utolsó pillanatban, a júniusi éves közgyűlésen elvetették – az orosz állam 50,3 százaléknyi szavazatával.
Ehelyett a pénzt egy beruházási programra akarják fordítani, egyebek mellett feltehetően egy új, Mongólián keresztül Kínába vezető vezetékre.
A befektetők veszítenek, a Kreml nem
A részvényeseket ez nem hatotta meg, a Gazprom-részvény rövid időn belül értékének csaknem egyharmadát veszítette el. Különösen a kistulajdonosok dobták ki portfóliójukból, mert az osztalék volt a részvény egyik legfontosabb vonzereje – kommentálta a BKS orosz befektetési bank.
A kisbefektetőkkel ellentétben azonban az orosz állam ezzel nem veszít pénzt. A Gazpromot választotta legnagyobb pénzügyi támogatójának az ukrajnai “különleges katonai művelet” váratlan kiadásainak fedezéséhez – írja a lap. Bár Oroszország az első hónapokban százmilliárd dollárt keresett az olaj- és gázexporton, és majdnem 24 milliárd dollárral több bevétele volt, mint amennyit költött,
a pénz kezd elfogyni.
Nyugdíjakra megy az osztalék?
Putyinnak úgy kell finanszíroznia a háborúját, hogy közben a lakosságot is lecsendesíti. A szankciók, kivonuló nyugati cégek miatt ugyanis sokan elvesztették munkájukat, jövedelmüket, mindezt úgy, hogy az infláció júniusban 17 százalékos volt.
Ennek ellensúlyozására az orosz kormány megemelte a nyugdíjakat, a minimálbéreket és a katonák fizetését. Áprilisban az orosz kormány kiadásai már magasabbak voltak, mint a bevételek. Az év végére a költségvetés várhatóan legalább 25 milliárd dolláros hiányt fog mutatni.
Rengeteg lyukat kell betömni – állítják.
Más források után kell majd nézni?
Erre szolgálhat a Gazprom pénze. Június végén vált ismertté, hogy a vállalatnak mintegy 21 milliárd dollár “többletnyereség-adót” (avagy extraprofitadót) kell fizetnie. Ez majdnem pontosan az az összeg, amelyet osztalékként kellett volna kifizetni. Az orosz állam egyébként is megkapta volna az osztalék felé, így viszont a teljes összeget kapja.
Pimasz, de mégis legális lopás – fogalmaz a cikk.
Ám amint elzárják a gázcsapot, a Gazprom elveszíti legnagyobb pénzforrását. Hosszabb távon pedig új fejlemények lesznek, mivel Németország és a többi uniós állam már világszerte az orosz gáz alternatívái után kutat. Amikor ezek a partnerségek létrejönnek, a Gazprom bevételei összeomlanak, és a Kremlnek más források után kell néznie, hogy betömje a költségvetésben keletkezett lyukakat – állítja a német cikk.
(A Gazprom és más orosz cégek részvényeit a háború elején gyakorlatilag kitiltották az európai és észak-amerikai tőzsdékről – a szerk.)
Egyre több a hiánycikk Oroszországban
Az édesburgonyától az osztalékig – dolgok, amelyek hirtelen ritkák lettek Oroszországban – írja az N-Tv.de másik cikke. Oroszország alig négy hónappal a háború kezdete után úszik a pénzben, de az éttermekben az étlapok mégis rövidebbek, mert hiányoznak hozzávalók. A gyógyszerek is hiánycikkek, pedig sem a gyógyszereket, sem az élelmiszereket nem érintik az EU és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók.
Az olajon, a földgázon és a mezőgazdasági termékeken kívül Oroszországnak szinte minden más árucikket importálnia kell.
Mivel a szállítási költségek emelkedtek, sok élelmiszer előállítása drágább. A háború első napjaiban a boltok ellen intézett vásárolói rohamok is súlyosbították a helyzetet. Sok esetben azonban nem akut hiányra, hanem inkább áremelkedésre és a minőség masszív romlására számítanak.
Elapadnak a banki osztalékok is
Nemrég az orosz bankokat a jegybank arra kérte, hogy egyelőre ne fizessenek osztalékot a részvényeseknek és bónuszokat a vezetőségnek. De akik nyugati vállalatok népszerű értékpapírjait vették, sokkal súlyosabb gondjaik vannak.
A The Bell című orosz emigráns hírportál szerint a központi bank májusban utasította a szentpétervári tőzsdét, hogy zárja ki a kereskedésből azon vállalatok részvényeit és kötvényeit, amelyek már nem folytatnak üzleti tevékenységet Oroszországgal.
A szentpétervári tőzsde szerint a döntés 995 külföldi vállalatot érint, ami az összes orosz portfólió 14 százalékát jelenti. A tulajdonosok így többé nem kapnak osztalékot, és csak külön engedéllyel adhatják el értékpapírjaikat. Ráadásul csak más oroszoknak, és a hírek szerint jelentős árengedménnyel.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ki akarják deríteni, mi történt az ukrán „aranykonvojjal”. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
