A hétvégén ugyan mentőövet dobtak a bankpánik európai áldozatának, a Credit Suisse-nek, hiszen bejelentették, hogy a pénzintézetet felvásárolja az UBS, a befektetőket ez nem nyugtatta meg, úgy tűnt, a lépés inkább olaj volt a tűzre. Emiatt a hétfő reggeli kereskedésben komoly pánik alakult ki, az irányadó európai piacokon, de a budapesti tőzsdén is óriási eladói nyomás alá kerültek a bankrészvények. A délutáni időszakban viszont megnyugodtak a kedélyek, a nap végére sikerült szépíteni, és emelkedéssel zárni. A Wall Streeten a nyitás is pozitív volt, és ez kitartott egész nap, így az S&P 500 index 0,89, a Dow Jones 1,20, a Nasdaq Composite 0,39 százalékos pluszban zárt.
A bankpánik még nem múlt el, de nagy változást láthattunk
Hogy ennek ellenére nem dőlhetünk hátra, azt ugyanakkor több mozgás is jelzi, így például a First Republic Bank árfolyama gyakorlatilag megfeleződött tegnap. A szakértők azt is kockázatnak tartják, hogy más amerikai bankok esetén is fennáll a veszély, hogy a kialakult pánikhelyzet felborítja a likviditásukat és csődközeli helyzetbe taszítja őket. De a kötvénypiacokon is erős kockázatot jelent, hogy a Credit Suisse egyes kötvénytulajdonosai komoly veszteséget kell, hogy leírjanak, ez pedig megbolygathatja a szegmenst.
Az elemzők azt emelték ki, hogy a figyelem most a Federal Reserve e heti ülésére irányul, amely kétnapos összejövetelét kedden és szerdán tartják. Bár az amerikai jegybank kommunikációjának értelmezése kapcsán rendre vannak találgatások, a befektetők a pénzügyi szektor zavarai láttán most egyértelmű iránymutatást várnak. Az is fontos jelzés lesz, hogy a Fed folytatja-e a kamatemelést, és mit tart nagyobb kockázatnak, az ottani mérték szerint továbbra is magas 6 százalékos inflációt (a magyar 25 százalék feletti értékhez képest ez persze már-már elhanyagolható), vagy a pénzügyi szektor likviditási helyzetét.
Mint arról reggeli hírlevelében az Equilor írt, a JP Morgan elemzői szerint megnőtt a "Minsky-pillanat" esélye. A Hyman Minsky közgazdászról elnevezett jelenség a konjunktúrát követő összeomlás kezdetét jelenti. Marko Kolanovic vezető stratéga a bankcsődöket, a piaci zavarokat, a folyamatos gazdasági bizonytalanságot, illetve a jegybankok harcát a magas inflációval veszélyes mixnek tartja, mely könnyen elhozhatja a fent említett pillanatot. Amennyiben az infláció elleni küzdelem sikeres lesz, akkor is szigorodni fognak a hitelfelvételi költségek a szabályozói változások miatt. A JP Morgan a holnapi kamatdöntő ülésen 25 bázispontos emelést vár a Fed-től. A részvénypiaccal kapcsolatban nem túl optimisták, az ügyfeleknek küldött jegyzetben jelezték, hogy nagy valószínűséggel már láttuk az idei évi csúcsokat.
A világ másik fontos jegybankjának, az Európai Központi Banknak az elnöke, Christine Lagarde hétfőn arra utalt, hogy a jelenlegi pénzpiaci zűrzavar azt jelentheti, a jegybank a korábban vártnál korábban leállíthatja a kamatemelést. "A pénzügyi stabilitási feszültségek nyilvánvalóan hatással lehetnek a keresletre, és valójában elvégezhetik annak a munkának egy részét, amelyet egyébként a monetáris politika és a kamatemelések végeznének el" - mondta Lagarde európai törvényhozóknak. Az EKB a múlt héten 50 bázisponttal, 3 százalékra emelte irányadó kamatlábát, és Lagarde megerősítette, hogy az inflációs kilátások önmagukban is további kamatemeléseket indokolnának.
Jó hangulatban indult a keddi kereskedés
Ami a keddi európai kereskedést illeti, egyértelműen pozitív hangulat tapasztalható a tőzsdéken. A német, a francia és az angol tőzsdeindex is 1,5 százalék körüli pluszokat jelzett a nyitás után másfél órával.
Még kedvezőbb az összkép a Budapesti Értéktőzsdén, ahol 11 órakor már közel 2 százalékos ugrást láthattunk. Mindezt úgy, hogy már hétfőn is a régió legjobb teljesítményét nyújtott a BUX-index, a Mol és a Richter vezetésével.
Kedden egyébként ez a két részvény továbbra is pozitív képet mutat, hiszen a Mol fél százalékkal erősödött, és 2512 forint körül forgott, míg a gyógyszergyártó 1,2 százalékkal nőtt, így 7550-ig ment fel. A nap nagy nyertese viszont egyértelműen az OTP, amely közel 4 százalékkal nőtt, 9850 forintig. Közel egy százalékkal emelkedett a Magyar Telekom, 385-ig, míg a Vodafone-Yettel részvénycsere révén előbbiben még nagyobb tulajdonrészhez jutó 4iG 1,8 százalékkal, 688 forintig drágult.
Hatalmas fordulat jött a forintnál
Hétfőn a délelőtti pánikban a befektetők szabadultak a kockázatosnak ítélt eszközöktől, ezt megszenvedte a hazai fizetőeszköz is. A hét első kereskedési napján 402,50-ig futott fel az euró árfolyama, ám a délutáni hangulatváltás segített. Kedden ugyanakkor egyértelműen pozitív lett a hangulat, ami az euró árfolyamában is tükröződött. A forint látványosan erősödött, így a keresztárfolyam 391-ig ment le.
A szakértők kiemelik, hogy az utóbbi napok rávilágítottak arra, a forint továbbra is törékeny, annak ellenére, hogy a 18 százalékos irányadó kamat erős támaszt ad a magyar devizának. De, mint láthattuk, még ennek ellenére is be tudott zuhanni az árfolyam. Így egyfajta kényszerhelyzetben van a Magyar Nemzeti Bank, hiszen a politikai döntéshozók részéről ugyan komoly kamatcsökkentési nyomás van rajtuk, ezt a következő, március 28-án esedékes monetáris tanácsi ülésen ennek ellenére aligha fogják tudni megtenni.
Jó hír a Moltól, leépít az Amazon
A hétfői tőzsdezárás után jelentette be a Mol, hogy a teljes értékláncot átfogva képes termelni, hiszen a szlovákiai Slovnaft Finomítóba 90 ezer tonna azeri kőolajszállítmány érkezett az azerbajdzsáni ACG mezőről. Ez az eredményesség szempontjából is fontos, hiszen az értéklánc egyes elemein realizálható margin dinamikusan változik, de ellátásbiztonsági szempontból is jó hír.
Hétfőn este fontos bejelentést tett az Amazon is. A technológiai óriás újabb nagy elbocsátásról döntött, várhatóan 9 ezer munkavállalójától válhat meg a következő időszakban a cég. Már korábban elköszönt 18 ezer dolgozójától a társaság, így ezzel a leépítési hullámmal próbálná tovább mérsékelni a költségeinek emelkedését a vállalat. Azonban érdemes megemlíteni, hogy 1,5 millió munkavállalóval rendelkezik a csoport, így ez arányaiban azért nem tekinthető hatalmas leépítésnek.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
