Részvényalapot vett? Így járt

Egyre-másra döntögeti a rekordokat a magyar BUX index 2024 elején, bár a többi tőzsdén nem annyira rózsás a hangulat. Vajon a magyar kisbefektetők hogyan jártak a részvényalapok megvásárlásával 2023-ban?

Sok magyar közvetlenül nem vásárol részvényeket, vagy az állampapíroknál, bankbetéteknél marad, vagy pedig vagyonkezelőkre bízza a pénzét. Leggyakrabban befektetési alapokon keresztül teszi megtakarításait kockázatosabb eszközökbe.

Repkedtek a két számjegyű hozamok

Ha ránézünk a hazai részvényalapok hozamaira, azt látjuk, hogy rendkívül vegyes a kép, de alapvetően kedvező. Összesen 165 különböző nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy közül mindössze 18 teljesítménye volt mínuszos, 39 pedig szerényebb, mivel egy számjegyű hozamot ért el. Emellett 108, azaz az alapoknak majdnem kétharmada két számjegyű hozammal örvendeztette meg tulajdonosait. (A cikk a táblázat után folytatódik.)

A legjobb hozamú alapok teljesítménye az évi húsz százalékot is meghaladta. Ebbe a kategóriába 65 sorozat tartozik, ez is jelentős csoport, az alapok mintegy 40 százaléka.

A lakossági állampapír szinte verhetetlen

Ha azonban átlagoljuk a hozamokat (egyszerű számtani átlaggal), akkor annyira jókedvűek nem leszünk tőle. Ez az átlag ugyanis 15,6 százalék volt tavaly, ami az inflációkövető államkötvényekkel az elmúlt évben elérhető hozamtól elmaradt némileg. (Ha az orosz részvényalapokat kivesszük az átlagból, akkor sem sokkal jobb a helyzet.) Márpedig a lakossági befektetők számára ez az alternatíva egészen a közelmúltig elérhető volt.

Ezen belül a forintos és a devizás alapok között nem volt lényeges különbség, a forintos befektetésijegy-sorozatok átlaga ugyanis 15,2, a devizásoké pedig 16,1 százalék lett.

Érdemesebb indexet venni?

A művelt befektetőnek könnyen az az elmélet juthat az eszébe, amely szerint a részvények egyedi kiválasztásával nem nagyon érdemes foglalkozni, hosszú távon ezzel a módszerrel nem lehet konzekvensen kiemelkedő eredményt elérni. Ehelyett inkább érdemes megvenni egy egész piacot, például egy részvényindexen keresztül, és azt tartani hosszú távon.

Ráadásul a hozamlista élén valóban elég sok indexalap található. Ennek azonban speciális oka van, mégpedig a BUX index. Mivel a hazai volt az egyik legjobb teljesítményű tőzsdeindex egész Európában, sőt globálisan is előkelő helyet foglalt el, az ebbe fektető magyar alapok, úgynevezett indexalapok is jó helyezésre tettek szert. Végső soron ebből persze azt nem tudjuk megmondani, hogy mindig az indexalapok jobbak-e, de az biztos, hogy tavaly a BUX-alapok kiválóan teljesítettek.

Görög, lengyel, magyar

Szintén a hozamlista élén vannak a lengyel, illetve a görög részvényekre specializálódott alapok. A lengyel tőzsdeindex ugyanis (euróra átszámolva, osztalékokkal együtt) még a magyar BUX-ot is le tudta körözni egy hajszállal, a görögök pedig szorosan mögöttünk loholtak. Ezek miatt a magyar BUX nem lehetett tavaly világbajnok. A BUX index csodálatos tavalyi évéről egyébként itt írtunk:

A lényeg, hogy a BUX tavaly forintban mintegy 38, euróban 43 százalékos hozamot ért el, az ezzel összehasonlítható lengyel részvényindex pedig 44-et. Az athéni index 40 százalékkal követ bennünket euróban.

Ezért maradtak le a régiós alapok

Azok az alapok, amelyek nemzetközileg terítik a befektetéseiket, diverzifikálják a portfóliójukat, például több közép- és kelet-európai országban, rendszerint már hátrébb vannak a hozamlistákon. Nem mindegyik térségbeli ország tőzsdéje teljesített olyan jól, mint a magyar vagy a lengyel, a román vagy a cseh piac szerényebb volt. De ezek az alapok árfolyamesések esetén jobbak lehetnek – megosztják a kockázatot, mérséklik az ingadozásokat.

Még az amerikai részvények sem voltak annyira jók, mint a magyar vagy lengyel társaik, így az amerikai részvényalapok többsége is inkább a középmezőny felé található. (Kivételek lehettek volna a teljesen a technológiai szektorra koncentráló alapok, de ilyenek valószínűleg nincsenek e listán.)

Speciális alapok nehéz éve

Vannak aztán különböző speciális alapok, például ingatlanpiaci vagy klímaváltozással kapcsolatos részvényekbe fektető alap, feltörekvő piaci részvényalapok, ázsiai, török vagy éppen orosz piacra létrejött befektetések. Ezek rendkívül különböző, de általában szerényebb teljesítményt értek el. Jó néhány közülük mínuszban zárt, nem ok nélkül.

Az orosz részvényeknek például néhány esetben az árfolyamát is nehéz megállapítani, miután kizárták ezeket a nyugati részvénypiacokról, Moszkvában pedig kereskedési korlátozásokat vezettek be. Az ázsiai piacok is eléggé szenvednek, különösen ami Kínát illeti. A világ egyik legnagyobb gazdaságának számos nyavalyája van, és jó nagy esést szenvedett el a részvénypiac az utóbbi időben.

A kockázat is fontos

Összességében bár tavaly mind a kötvénypiac, mind a részvénypiac emelkedni tudott, ezt nem mindegyik tőzsde követte egyforma mértékben, és ez meglátszik az alapok teljesítményein is. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy ezek a hozamlisták önmagukban nem jelentik azt, hogy valamelyik alap teljesítménye feltétlenül jobb a másiknál, mert más tényezőket is kell ehhez mérlegelni.

Leginkább kockázati mérőszámokat, amelyeket a hozamok szórásával szoktak jellemezni. (Nem mindegy, mekkora kockázat mellett ér el egy alap bizonyos hozamot.) Ezek értékelésére majd tavasszal, a Privátbankár Klasszis befektetési alapos díjcsalád kiosztásánál fogunk figyelni. Ez a hozamlista inkább érdekesség, amolyan előzetes.

Nem a részvények aranykorát éljük

Érdemes a befektetési alapoknál a többéves hozamot is figyelni. Feltüntettük a három- és ötéves értékeket is, amelyek azonban eléggé szerények. (A hozamszámok éven túl évesítve értendők.)

Úgy tűnik, hogy az utóbbi pár hektikus év összességében nem feltétlenül a részvények éve volt, kivéve néhány részpiacot, mint például az amerikai technológiai szektor. A BUX index is csak mintegy fél éve ébredt fel Csipkerózsika-álmából, előtte voltak bőven rosszabb időszakai. Eközben a kötvények sokkal inkább a reneszánszukat élik.

Ezernyi kockázat és bizonytalanság

Hogy mit hoz a jövő, arra a legnagyobb koponyák is csak durva becsléseket tudnak adni. Elég sok olyan véleményt olvashatunk, amelyek szerint az inflációval, a kamatokkal, a gazdasági növekedéssel kapcsolatos bizonytalanságok, a többféle háború és komoly nemzetközi konfliktus (Ukrajna, Tajvan, Izrael-Palesztina-Vörös-tenger-Irán, Észak-Korea...) közepette lehetetlen pontos előrejelzéseket adni.

A tőzsdeindexeket megtippelni egyébként sem gyakran szokott sikerülni a részvényelemzőknek, akik nagy átlagban többnyire tíz százalék körüli emelkedést várnak a tőzsdéktől az adott évre (a sok éves átlagot). Aztán vagy bejön nekik, vagy nem.

Lehetséges, hogy ez az év a volatilitás, az ingadozások, a bizonytalanság és az oldalazás éve lesz – de még ez is bizonytalan, a piacok sokszor mindenkit meglepnek.