Ma van a gyorsjelentési szezon csúcsa, késő este a világ legértékesebb vállalatai teszik közzé a számaikat. A tőzsdék hangulata azonban elromlott, valószínűleg azért, mert Európában többségükben rossz gyorsjelentések érkeztek. Rosszul muzsikál az autóipar és a bankszektor, de legalább a sörgyáraknak jól megy. Öngólt rúgna az USA, ha fellépne az internetes óriások ellen?
Nem okozott meglepetést a Fed, nem változott az amerikai jegybank üzenete – így foglalható össze a várva várt tegnapi ülés. Így az amerikai tőzsdék is folytatták emelkedésüket este, és szép pluszban, 1,2-1,3 százalékos emelkedésben zárt az S&P 500 és a Nasdaq. Mára azonban alaposan elromlott a hangulat, a Stoxx 600 európai index 0,9 százalékkal esik. Hasonló képet mutatnak az amerikai határidős indexek is.
Rossz hír volt, hogy a német gazdaság a második negyedévben 10,1 százalékkal zuhant, ez volt a legnagyobb összeomlás, amióta 1970-ben a számítást megkezdték. A szakértők csak kilenc százalékos csökkenéssel számoltak. Délután az USA-ból érkezik majd GDP-adat. Az amerikai tőzsdezárás után pedig az Apple, az Amazon, a Facebook és az Alphabet várva várt gyorsjelentése esedékes. Vagyis a világ négy legértékesebb vállalatáé.
Esik a DAX, a BUX és a forint
Ma a német tőzsde a fő visszahúzó erő, a DAX 1,7 százalékos mínuszban van. Párizsban 0,7, Londonban 0,9, Milánóban 1,1, Madridban 1,7 százalék a süllyedés. Varsó is alulteljesítő 1,7 százalékos eséssel. Budapest inkább átlag körüli, 1,1 százalékos indexsüllyedést mutat. A Richter és a Telekom stagnál, az OTP 1,2 , a Mol 0,7, a CIG Pannónia 2,3 százalékos esést szenved el.
A 4ig ismét tendert nyert, aminek értéke 1,1 milliárd forint. A forint gyengülésbe kezdett, a 346,1 forintos euró 1,3 forintos drágulás. Esnek a nemesfémek és az olaj, utóbbi egy százalék körüli mértékben. A dollár szerény erősödést mutat.
Óriási gyorsjelentés-dömping van, valószínűleg ez lesz a szezon legsűrűbb napja. Az elmúlt egy napban jelentett a Shell, a Total, a Fresenius, a Danone, a Volkswagen, a Heidelberg Cement, az Airbus, a General Electric, a General Motors, a Boeing, az Airbus, a Starbucks, a Qualcomm és még sokan mások. A Reuters szerint a kedvezőtlen gyorsjelentések okozzák az európai tőzsdék mai süllyedését, az amerikai Fed viszont alapvetően pozitív hatású volt, hozta, amit tőle vártak.
Nincs visszaút az online-ból
A Shopify és a PayPal is arról adott tanúbizonyságot negyedéves gyorsjelentésében, hogy a koronavírus rohamos ütemben felgyorsította az online kereskedelemre való átállást a vállalatok körében. A webáruházakat üzemeltető Shopifynál 71 százalékkal több új online boltot hoztak létre a második negyedévben, mint az elsőben. A PayPal-nál az aktív felhasználók száma 21 százalékkal nőtt év/év alapon. Ha pedig egyszer a világ így ráharapott az online kereskedelemre, akkor innen valószínűleg már nincs visszaút
Nagyot esett a Volkswagen részvénye, négy és fél százalékkal, mert a rossz jelentés mellé még osztalék-csökkentés is járult. A többi autógyártó részvénye is a vesztesek közé tartozik. A brit Lloyds Banking Group is veszteségessé vált, másfél százalékkal esik. De lefelé megy számos más európai bankrészvény, köztük a Raiffeisen, a nagy spanyol bankok és az Erste-csoport is. A Royal Dutch Shell olajkonszern meglepetésre el tudta kerülni a veszteséget, ám ez csak arra volt elég, hogy a részvény stagnáljon. A francia Total viszont súlyos veszteségről jelentett, de emelkedni tud.
A kevés jó hír közé tartozott a belga Anheuser-Busch InBev söripari vállalat jelentése, amely arról számolt be, hogy a sörkereslet júniusban szépen magához tért. A részvény hét százalékkal emelkedik, ennek nyomán más söripari részvények is pluszban vannak, például a dán Carlsberg. Tart a Puma tegnap kezdődött ugrása is a gyorsjelentés nyomán, ma is négy százalékkal megy fel a papír.
Sörök valahol Európában (Pixabay.com)
Öngól lenne a Big Tech korlátozása?
Tegnap az Amazon, a Facebook, az Apple és a Google vezérei beszéltek az amerikai törvényhozók előtt egy antitröszt-eljárás során.
Big Tech a Kongresszus előtt, jobbról-balról nyomás alatt, hogy túl nagyok és fel kéne darabolni őket. Pedig fogyasztók milliárdjai élvezik az olcsó szolgáltatást, amit nyújtanak. A szétszabdalásuk a kínai diktatúra malmára hajtaná a vizet, kínai, államilag szponzorált versenytársak lihegnek a nyakukban, lásd TikTok vs. Facebook. (…) Közben Kínában a nagy amcsi cégek tiltva vannak. A diktatúrákban a sajtószabadság utolsó mentsvára a könnyen hozzáférhető szociális média. (…) Vagy a magyar helyzet, ahol az autokrata rezsim által szétvert legolvasottabb online média maradéka egy sebtiben összeütött Facebook oldalon keresztül tud egyáltalán még kommunikálni
Az elmúlt hetek egyik legfontosabb folyamata a dollár gyengülése volt, részben ez lehetett az oka például a nemesfémek drágulásának is, de az amerikai exportőrök részvényeire is jó hatással van. Következményei között említhető a dollárban eladósodott országok és vállalatok terheinek csökkenése.
Ezzel foglalkozik az Alapblog infografikája “óriási trendforduló címmel”. Öt érvet sorolnak fel a dollár gyengülése mellett, az első, hogy anticiklikus deviza. Ha javul a világgazdasági növekedés, akkor a dollár jellemzően gyengül. A második, hogy az amerikai ikerdeficit tovább növekszik. A harmadik, hogy a Fed kamatvágásokat hajtott végre, így eltűnt Amerika kamatelőnye a világ többi gazdaságával szemben. A negyedik a csökkenő kereslet az amerikai állampapírok iránt. Az ötödik pedig, hogy az amerikai vállalatok kevesebb külföldön megtermelt profitot visznek haza az USA-ba.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A mémcoinok után itt vannak a mémrészvények! Egyes befektetők figyelme a biztonságos hozamokat produkáló cégek (mint például a „magnificent seven”) helyett szándékosan a volatilis, sőt, sokszor konkrétan alulteljesítő cégek részvényei felé fordult. Ezeket nevezik – a mémcoinok után – mémrészvényeknek. De mi a logika emögött, és mennyire veszélyes ez a spekulatív trend?
Feltétel nélkül támogatja Észak-Korea az orosz célok elérését Ukrajnában. Jönnek az újabb katonák? 
Van még tartalék a magyar részvényekben
