|
| Az EUR/HUF az elmúlt hónapokban - friss árfolyamok >> |
A globális gazdasági környezet drasztikus változása a forint jelentős gyengüléséhez vezetett az elmúlt hónapokban: az euró jegyzése 330 forintig emelkedett, majd a feltörekvő piacok javuló megítélésével párhuzamosan nemrég 323 forint környékére esett vissza a jegyzés. A laza magyar monetáris politika következményeként a feltörekvő piaci turbulencia nagyobb hatással volt a forintra és a magyar hosszútávú kötvényhozamokra, mint a régió többi országának eszközeire.
Szokjunk hozzá a valamivel gyengébb forinthoz
Az OTP Elemzési Központ szerint a nemrég látott átárazódás egy része tartósan megmarad: a korábbi, 2014 és 2017 között jellemző 307-315 forintos sáv helyett az euró jegyzése a 315 és 325 közötti sávba kerül át. A globális környezet volatilis marad, így a feltörekvő piaci hullámvasutazás tovább folytatódhat, így nem kizárt, hogy újabb mélypontokat üt a forint. A nyomás azonban a szakemberek szerint kisebb lehet, mint korábban. Ez részben annak köszönhető, hogy a forint nyilvánvalóan alulértékelt. A befektetők pedig az első roham után elkezdenek különbséget tenni a feltörekvő piacok között a gazdaság fundamentumai alapján. Magyarország esetében ezek az alapok erősek, a külkertöbblet továbbra is jelentős.
Alkalmazkodik a gazdaságpolitika
Szintén fontos tényező, hogy a gazdaságpolitika is gyorsan alkalmazkodni kezdett az új környezethez. A költségvetést 2019-től szigorúbban tervezik, és a monetáris politikában is körvonalazódnak változások: a több célt (inflációt, rövid- és hosszú távú kamatszinteket) követő politika a végéhez érkezhet. A jegybank újra az inflációs célt helyezi reflektorfénybe, miközben úgy tűnik, más célkitűzéseit félretette (mint például a pénzpiaci kamatok nullán tartását vagy a hozamgörbe hosszú végének leszorítását). Korábban a jegybank deklarálta, hogy a BUBOR szintjét 2019-ig az alapkamat szintje alatt tartanák, az alapkamatot pedig 2020-ig nem emelnék - ezek a célok is puhultak, az MNB nem zárja ki a lehetőségét egy korábbi szigorításnak.
Nem fog elszállni az infláció - nem kell kapkodni a kamatemeléssel
Mindazonáltal az OTP előrejelzése szerint az infláció csak júniusban és júliusban haladja meg az MNB célját, ezután viszont újra 3 százalék alá esik. Még a viszonylag gyenge forint-árfolyam mellett sincs veszélyben a 3 százalékos cél 2019 végéig, és az MNB sem fog sietni a kamatemeléssel. Szeptemberben egy új, kevésbé laza előremutató iránymutatást (forward guidance) adhat ki a jegybank az inflációs jelentés publikálásakor. A 2 százalékos alapkamat-szint elérését viszont 2020 vége előtt nem várja az OTP.
Bár a feltörekvő piacot érintő eladási hullámok időszakosan tovább gyengíthetik a forintot, az MNB a szakértők várakozása szerint első körben csak megerősített kommunikációval szigorít, mivel nem fog aggódni az inflációs nyomás miatt. Addig nem számítanak az eddiginél "héjább" megközelítésre, amíg az felfelé mutató inflációs kockázatok nem jelennek meg.
Olaszországban 1,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak decemberben éves összevetésben. 
