A megtakarításokkal rendelkezők aránya egyre nő a Budapest Alapkezelő májusi felmérése szerint, 2013-ban 34, 2014-ben 45, 2015-ben 51 százalék volt az internetező lakosság körében – mondta el Konkoly Miklós vezérigazgató a cég sajtótájékoztatóján (képünkön).
A legnépszerűbbek a folyószámla, a készpénz és a lekötött betét, mindháromnak az aránya nőtt az utóbbi években – derült ki a felmérésből. Különösen a készpénzt tartók aránya nőtt drasztikusan, 3-ról 17 százalékra, a folyószámláé pedig 29-ről 35-re emelkedett.
Hová fektetnél egymilliót?
Az egymillió forint feletti megtakarítással rendelkezőknél viszont még magasabb, 69 százalék volt a folyószámla aránya. A befektetési alapok a negyedik helyen álltak, de feljövőben vannak, hatról nyolc százalékra nőtt az arányuk.
Hová fektetne be egymillió forintot? – erre a kérdésre egyre többen válaszolják azt, hogy ingatlanba. Egy százalékról 18 százalékra nőtt az ilyen válaszok aránya egyetlen év alatt, ez az idei év másik nagy újdonsága.
Sokan állampapírt vennének
Állampapírt 19 százalék, készpénzt szintén annyi, folyószámlát 13 százalék választana. Betétre 12 százalék gondolt, részvényekre és kötvényekre együtt hét százalék szánna pénzt, és a befektetési alapokra is hét százalék jutott.
Az egymillió forint feletti megtakarításokkal rendelkezők viszont 23 százalékban választanák az állampapírt, 22 százalékban az alapokat, 16 százalékban a betétet és csak 11 százalékban az ingatlant.
El vannak tájolódva a hozamokkal kapcsolatban
Arra a kérdésre, hogy szerintük mekkora éves hozamot érhetnének el az egyes befektetési eszközökkel, az emberek a részvényt említették első helyen évi kilenc százalékkal. A kötvény hét, a befektetési alap hat százalékot hozhat szerintük, az állampapír szintén. (A valóságban a lakossági állampapírok kamata ma már inkább csak 3-4 százalék.)
A gyenge pénzügyi tájékozottságot jelzi, hogy a betétektől és a folyószámlától egyaránt 4-4 százalékot várnak, ami nagyon távol áll a valóságtól (a helyes válasz talán 1-2 százalék, illetve a folyószámlánál csaknem nulla lenne.)
A brókerbotrány árnyékolja be az alapokat
Javul viszont a lakosság hozzáállása a befektetési alapokhoz, kevesebben érzik túl bonyolultnak ezeket, és többen tartják elképzelhetőnek, hogy azokba fektessenek. Valószínűleg a brókerbotrányok miatt azonban csökkent a bizalom azzal kapcsolatban, hogy az alapokat befektetési szakemberek kezelik.
Kevesen, 27 százaléknyi ügyfél érzi biztonságban a pénzét alapokban, 44 százalék bankokban, 36 százalékuk a banki tulajdonú befektetési szolgáltatókban (brókercégekben). A megkérdezettek 47 százaléka pedig semmilyen befektetési szolgáltatónál nem érezné biztonságban a pénzét.
A brókerbotrányok hatása
„Ezen a 27 százalékon bizony van még mit javítani” – mondja Konkoly Miklós. A befektetési alapkezelők a bizalmi listán a második helyen vannak, de csak a megkérdezettek harmada érzi itt biztonságban a pénzét, valószínűleg a brókerbotrányok hatására.
A legtöbb ügyfél a családtagoktól kér tanácsot befektetéseivel kapcsolatban (28 százalék), a banki tanácsadók állnak a második helyen (25 százalékkal), majd az ismerősök, barátok jönnek (21 százalék). Körülbelül hatoduk senkitől sem kér tanácsot. (Az alapkezelővel a befektetés-választásról készített interjúnk itt olvasható.)
Ez még nem lufi
Bár történelmi csúcson van a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite index, nagyon nagyok a különbségek a 2000-ben tapasztalható „dotkom-lufival” szemben – mondta el Richter Pál, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere.
Ezek már nem azok a cégek
A Nasdaq-index tagjai például majdnem teljesen kicserélődtek az évek során, az akkori indexből csak három céget lehet megtalálni a mostaniban. Az Apple akkoriban a túlélésért küzdött, a Facebook még sehol sem volt. Mára sokkal érettebbé váltak a piacvezető cégek, stabilabb a gazdálkodásuk, mint például az Apple-é, amely óriási készpénzállománnyal rendelkezik. Bár túlárazottnak tűnő részvények, veszteséges vállalatok most is akadnak, mint a Twitter.
Közepes a penetrációnk
Míg 1995-ben a lakosság kevesebb, mint egy százaléka volt internet-felhasználó, ma már 2,8 milliárd felhasználó van világszerte. Magyarország internet-penetrációja 74 százalék, nagyjából a jó középmezőnyben van Európában, de lehet hová javulni, Csehországban ez az adat például 96 százalék.
Mi lesz a fontos a jövőben a technológiai szektorban? Az egyik a „big data”, a naponta hatalmas mennyiségben keletkező óriási adathalmaz, amelyből értékes piaci információkat lehet leszűrni. Ennek a tárolása és elemzése rendkívüli erőforrásokat emészt fel a cégek részéről. A feldolgozás révén azonban hatékonyabb, személyre szabottabb ügyfélkiszolgálás, magasabb profit érhető el.
Az autóiparnak ez nem jó
A másik a sharing economy, a megosztáson alapuló gazdaság (lásd Uber, Airbnb stb.), ami nagyon biztató a felhasználók számára, de kevésbé vonzó például az autógyártóknak. Ha valaki megvásárol egy autót, a jármű egyrészt azonnal 11 százalékot veszít az értékéből, másrészt utána az idő 95 százalékában kihasználatlanul fog állni. A megosztás ezen a területen azt eredményezheti, hogy kevesebb autót fognak vásárolni.
Mesterséges, de intelligens
A mesterséges intelligencia is egy fontos folyamat, kialakulásához három fontos dolog kellett az utóbbi években: a párhuzamos számítási tevékenység nagymértékű bővülése, megfelelő mennyiségű big data és jobb algoritmusok.
Óriási előrelépést okozhat például a gyógyászatban, sokkal biztonságosabb és gyorsabb diagnózisokat tehet lehetővé. Egy másik ilyen alkalmazás a Google vezető nélkül autója, amely minél több időt tölt az utakon, annál több vezetési szituációt, manővert ismer meg.
Beszélő viszonyban a háztartási gépeink
Az „internet of things”, a dolgok internete többek között egymással összekötött háztartási készülékek révén növeli a hatékonyságot. Barcelona, New York pedig már olyan intelligens városok, ahol az energetika, az úthálózat, a közösségi szolgáltatások kombinációjával, informatikai összekötésével tudnak élhetőbb várost megteremteni.
A Telex számolt be a bank ügyfeleit érintő furcsaságról. 
