Az online értékesítés és felhőszolgáltatás együttes forgalma csaknem 93,5 milliárd jüan (mintegy 13,6 milliárd dollár) lett, több mint 2 százalékkal magasabb, mint amennyit az elemzők vártak. Ezen belül a felhőszolgáltatásból származó bevételei 76 százalékkal ugrottak meg a bázishoz képest, csakhogy ezek mindössze a 8 százalékát tették ki az Alibaba összforgalmának. Adózás utáni nyeresége 25,83 milliárd jüanra nőtt az egy évvel korábbi 7,56 milliárdnyiról. E pazar finissel lezárult pénzügyi évében a kínai internetes mogul összesen 376,8 milliárd jüant (56,2 milliárd dollárt) kasszírozott, 51 százalékkal többet, mint 2017. április és 2018. március között, miközben adózott profitja 87,6 milliárd jüan (13 milliárd dollár) lett az egy évvel korábbi 80,2 milliárd jüan (közel 12 milliárd dollár) után.
Bár vannak gyenge pontjai a gyorsjelentésnek, az összességében pozitívra sikeredett, ami a kínai gazdaság szempontjából is egy jó jelzés – értékelt Nagy-György János,a KBC Equitas elemzője.
Az Alibaba a világ harmadik legjelentősebb felhőszolgáltatója a világon a Microsoft Corp és az Amazon.com Inc. után, és a legnagyobb Kínában, ahol a piaci részesedése 40 százalék feletti. Alapvetően abból csinál pénzt, hogy hirdetéseket és promóciós szolgáltatásokat ad el olyan kereskedőknek, akik termékeiket az Alibaba két e-kereskedelmi portálján, a Taobao-n és a Tmall-on értékesítik online. Szárnyalását a kínai internetes és a mobiltelefonos penetráció rohamos terjedése alapozta meg.
Az amerikai tőzsdei nyitás előtt, az úgynevezett előkereskedési szakaszban több mint 2 százalékos erősödést mutatott az Alibaba részvénye az előző napi záróárához képest, ám a rendes kereskedésben már ennél alacsonyabban nyitott, s árfolyama fokozatosan csökkent, amire az lehet a magyarázat, hogy a befektetők realizálták a várható jó eredmények láttán már beárazódott árfolyamnyereségüket. Az idén már így is közel 30 százalékot erősödött a kínai Amazon jegyzése, s nem kizárt, hogy az az év hátralévő részében még feljebb mehet.
Kilátásait javíthatja ugyanis, hogy Trudy Dai, az Alibaba nagykereskedelemért felelős igazgatója egy hete a Financial Times-ban bejelentette, a főként kínai vállalkozások termékeinek külföldi felhasználók felé történő értékesítését elősegítő portálját, az AliExpresst megnyitja a külföldi országok kiskereskedői előtt. Azzal a nem titkolt céllal, hogy idővel az Amazon igazi vetélytársává váljon a már amúgy is az amerikai cég kínai megfelelőjeként emlegetett társaság.
A 2010-ben alapított AliExpress a külföldi vásárlókra koncentrál, és korábban csak kínai vállalatoknak nyújtott biztonságos felületet ahhoz, hogy termékeiket egyéni felhasználóknak értékesítsék a világ több mint 150 országában. Az eladók függetlenek, az AliExpress csak a felületet biztosítja, és az amerikai Amazonhoz hasonlóan szinte bármit meg lehet rajta vásárolni.
Az üzleti modell megváltoztatásának köszönhetően az idei évtől kezdve más országok kiskereskedői is kínálhatják portékájukat az AliExpress platformján szerte a világon. Elsőként négy ország, Oroszország, Törökország, Olaszország és Spanyolország kis- és középvállalkozásainak képviselői regisztrálhattak és kezdhették meg termékeik értékesítését. Az év hátralévő részében további országok csatlakozhatnak hozzájuk. Az AliExpress bevételei a 2018-as üzleti évben 94 százalékkal emelkedtek, amivel a leggyorsabban növekvő részlegek közé tartozott.
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
