Az ázsiai és csendes-óceáni tőzsdéknek lendületet adott Donald Trump amerikai elnök pénteki bejelentése, miszerint felfüggeszti az úgynevezett viszonossági vámtarifák kivetését a félvezetőkre és más informatikai hardverekre. A hongkongi Hang Seng több mint 2 százalékos emelkedéssel kezdte április harmadik hetét. A japán Nikkei 1,2 százalékkal, a koreai Kospi 1 százalékkal, az ausztrál S&P/ASX-200 1,3 százalékkal nőtt, a sanghaji mutató pedig 0,8 százalékos pluszt gyűjtött össze. Ezt a lendületet az amerikai határidős indexek átvették, magyar idő szerint hétfő délelőtt pluszban voltak.  

Csakúgy, mint az európai indexek. A londoni FTSE-100 közel 2, a frankfurti DAX 2,5, a párizsi CAC pedig 2,1 százalékos pluszban állt nem sokkal 11 óra előtt. Ezek után nem meglepetés, hogy a Budapesti Értéktőzsdén is a vevők diktálták a tempót: a BUX 1,8 százalékos plusznál tartott ekkor. A parkett vezető papírjai közül az OTP 2 százalékos drágulása mellett a Mol és a Richter egyaránt 1,9 százalékos emelkedést ért el, a Richterre sem lehet azonban panasz, a gyógyszerpapír ugyanis a kereskedés első harmadában 1,8 százalékos áremelkedéssel örvendeztette meg a befektetőket. 

A forint ugyanakkor nincs jó formában. Az euró árfolyama 11 óra tájékán 410 forint felett járt, a dollárért pedig 360 forintnál valamivel többet kellett adni. Az erstés szakértők piaci összefoglalójukban egyebek mellett azt írták, hogy a globális gazdaság és kilátások gyengülését is jelzi az amerikai deviza leértékelődése, így most párhuzamosan gyengül a tengerentúli és a magyar fizetőeszköz. Mindennek a tetejébe az eddigi stabilról negatívra változtatta a magyar gazdaság kilátását az S&P, ahol éppen a bóvli kategória felett áll a besorolás, ez szintén nem segített a forintnak, amelynek árfolyamát a trumpos vámdöntések határozhatják meg a héten. 

A tőzsdéken látható hétfői emelkedés persze kedvező, ám érdemes figyelembe venni, hogy Donald Trump és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter ugyanis vasárnap jelezte, hogy a kivétel nem állandó jellegű. Az elnök azt írta Truth Social közösségi portálján, hogy a 20 százalékos „fentaniltarifa” érvényben marad a kivétel alá eső termékekre, amelyek csupán egy eltérő tarifacsomagba kerülnek. Ennek a kijelentésnek az értelme egyelőre a homályban maradt. Trump önimádatát hájjal fogják kenegetni a világ kormányai Az április 7-ével kezdődött hét egyébként a tőzsdék történetének egyik legnagyobb hullámzást hozó időszaka volt a Wall Streeten. A CBOE Volatility Index 50 pont fölé emelkedett csütörtökön, miután a tőzsdemutatók feladták egy nappal korábbi, szintén ritkaságszámba menő egynapos emelkedésüket. A viszonossági tarifák visszavonását a második háború utáni harmadik legnagyobb egy nap alatt elért ugrása követte a tőzsdéken.

Messze még a korábbi szint

Az elmúlt héten látott emelkedés ellenére a fő részvényindexek még mindig bőven az alatt a szint alatt tanyáznak, ahol Trump április 2-ai tarifacunamijának bejelentése előtt voltak. Mindhárom amerikai index nagyjából 5 százalékos mínuszban van ebben az összehasonlításban.

A héten a Goldman Sachs, a Bank of America, a Citigroup, valamint a Netflix és a United Airlines áll elő tőzsdei jelentéssel. A világ kormányai azzal töltik az idejüket, hogy képviselőik Trumphoz készülnek. A Politico értesülése szerint következő napokban Vietnám, India, Dél-Korea és Japán fog kilincselni az Egyesült Államok elnökénél, hogy megpróbálja rábeszélni őt a vámszőnyegbombázás végleges feladására.

Az olajpiacon nem látszik az amerikai elnök engedménye

Az olaj ára eséssel indította április harmadik hetét, mit sem törődve Trump kegyes vámpolitikai engedményével. A fekete arany befektetőit jobban izgatja a Kína és az Egyesült Államok közti kereskedelmi háború, ami visszavetheti a világgazdaságot, és ezzel mérsékelheti az olaj iránti keresletet. A Brent magyar idő szerint hétfőn reggel a 64,6 dollár/hordós ár alatt forgott, a WTI hordójáért 61,3 dollárt kaptak az eladók. Mindkét szabvány nagyjából hordónként 10 dollárral olcsóbb, mint április elején volt. A Goldman Sachs elemzői szerint a Brent ára 63 dollár, a WTI jegyzése 59 dollár körül alakulhat 2025 hátra lévő részében. Ezt követően, 2026-ban 58 dollár és 55 dollár lehet a hordónkénti ár.

A földgáz ára 7 százalékkal, 34 euró/MWh alá csökkent egy hét alatt, amivel hét hónapja nem látott alacsony szintre esett. Ez jó hír Európának, ahol megkezdődtek a betárolások a következő téli szezonra. Az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére csökkentek a tartalékok a viszonylag hideg tél miatt, így van mit pótolni.

Az arany ára április 11-én pénteken 3245,28 dollár/unciával új rekordot állított fel. A sárga nemesfém 28 százalékkal drágult legutóbbi mélypontja óta, ami 2536,71 dollár/uncia volt 2024. november 14-én. Akkor még azt hitték a befektetők, hogy Trump megválasztása az Egyesült Államok elnökévé november elején, fellendíti a gazdaságot. Hétfőn délelőtt 3237 dollárt kellett adni az arany egy unciájáért.

Az arany árfolyamáról az erstés szakértők azt írták, hogy a drágulás az amerikai vámtarifákat és a geopolitikai helyzetet jellemző bizonytalanságnak köszönhető. Donald Trump elnök továbbra is hektikusan változtatja a vámok mértékét, aminek hatására romlanak a globális kilátások. A dollár gyengül, az amerikai kötvények pedig zuhantak, ami kérdéssé teszi, hogy milyen áron sikerül meghosszabbítani az idén lejáró, mintegy 7 ezer milliárd dollárnyi amerikai államadósságot. Az arany egyre inkább a legfontosabb menekülőeszközzé válik, a kriptodevizákhoz vagy a svájci frankhoz képest is sokkal jobban szerepel.

A kriptodevizák is felfelé haladnak. A bitcoinpiacon 1,2 százalékos emelkedés történt, miközben az Ethereum kétszer ilyen mértékű drágulást ért el. Ezt a Solana majdnem 4 százalékos többlettel fejelte meg.